Somlón különleges felfedezés történt: régészek 3000 éves kincseket tártak fel. Ezek az ősi leletek nem csupán a múlt titkait őrzik, hanem egyben a helyi kultúra gazdagságát és történelmét is tükrözik. A felfedezés izgalmas betekintést nyújt a régmúlt élet

A kutatási projekt hat kincsesládát talált a hegyen, amelyek fényt deríthetnek egy rég elfelejtett társadalomra

A kutatások első évében lenyűgöző felfedezések történtek a hegyen, ahol több mint 300 elrejtett lelet került napvilágra. E felfedezések között számos bronztárgy is található, amelyeket fémdetektor segítségével azonosítottak. A fémleletek többsége a késő bronzkor időszakából származik, körülbelül i. e. 1400 és 900 között, de a lelőhely különlegessége, hogy itt található a régió egyik legjelentősebb kora vaskori fémgyűjteménye is, amely i. e. 800 és 450 közötti időszakból származik, és a dombtetőről került elő.

(A legfrissebb hírek itt)

A magyar kutatók által felfedezett leletek – köztük halmokban található bronzrögök, cseppek, öntvénymaradványok és töredezett rögök – arra utalnak, hogy ezen a dombon egykor virágzó bronzfeldolgozó műhelyek működtek. Az eredmények alapján úgy tűnik, hogy a terület jelentős szerepet játszhatott a Hallstatt-kultúrában, amely egy földműves társadalom volt, és a bronz- valamint vaskor idején Közép- és Nyugat-Európában a fémfeldolgozás fejlődésében kulcsszerepet játszott – olvasható a ScienceAlert híradásában.

Számos hallstatti lelet, amelyet a tudósok már feltártak, szétszórva található a tájakon, főként a mai Németország és Ausztria területén. Magyarországon egy halom hallstatti fémmunka megtalálása izgalmas dolog a régészek számára, mivel tisztázhatja ennek az egykor meghatározó kultúrának az időbeli és geológiai elterjedését. Az erről szóló tanulmány az Antiquity című folyóiratban jelent meg.

A kutatócsoport, amelynek élén Soós Bence, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ régésze áll, arra a megállapításra jutott, hogy a dombtetőn az élet folyamatosan zajlott a korai vaskorba való átmenet idején. A feltárt leletek egy szándékos, sokrétű gyűjtési hagyományra utalnak, amely a Somló-hegy területén alakult ki.

A 431 méter magasan elhelyezkedő fennsík impozáns módon emelkedik a környező, alacsonyabb fekvésű borvidék fölé, és az itt található dombtető érintetlensége megóvta a modern kőfejtési munkálatoktól, így ideális helyszínné válik a régészeti kutatások számára. A 19. század végén készült történelmi feljegyzések alapján a domb lábánál és a közeli területeken számos ősi leletre bukkantak, ám a felfedezésekről sajnos csak korlátozott információk állnak rendelkezésre.

A Magyar Nemzeti Múzeum keretein belül működő Nemzeti Régészeti Intézet 2023 elején izgalmas új kutatási projektbe kezdett a Somló hegyén. Céljuk, hogy mélyebb betekintést nyerjenek azoknak az embereknek az életébe, akik több ezer évvel ezelőtt ezt a vidéket otthonná választották. A hegyen végzett alapos felmérések és a 2024-ben megvalósuló lézeres térképezés révén mostanáig némi fénysugarat tudtak vetni erre a régóta feledésbe merült közösségre.

Az újonnan talált hat kincsesláda közül az alábbi képen láthatót azon a területen találták, ahol a legnagyobb a fémtárgyak sűrűsége. Annak kiderítésére azonban, hogy miért temettek el itt ennyi fémet, akár hétköznapi, akár rituális céllal, további kutatásokra van szükség. A tárgyak egy részét kerámiaedényekbe temették el, amilyeneket korábban még nem találtak ebből az időszakból.

A tudósok nem csak fémleleteket - például lándzsahegyeket - találtak a dombon eltemetve, hanem borostyángyöngyöket, vaddisznó- és házisertésagyarakat, valamint szövetből és bőrből készült tárgyakat is. Néhány, a hegyről vett üledékminta apró magvú lencsét és gabonafélék, például köles maradványait is kimutatta. Ezek a bronz- és vaskorszak kulcsfontosságú megélhetési jellemzői.

A Somlón felfedezett anyagok közül néhány alkalmas a radiokarbonos kormeghatározásra, és a kutatócsoport a közeljövőben szándékozik elvégezni ezt a fontos elemzést. Ritkán adódik lehetőség arra, hogy az ilyen hallstatti leletek ilyen értékes kormeghatározási módszereket kínáljanak. Az időrendek gyakran az ősi technológiai vívmányok és az üledékrétegek összefüggése alapján kerülnek meghatározásra - nyilatkozta a ScienceAlert. "Ez a kincsesláda tehát lehetőséget ad arra, hogy részletesebb kronológiai képet kapjunk a késő bronzkor és a korai vaskor közötti átmeneti időszakról a lelőhely vonatkozásában" - fogalmazott a kutatócsoport.