A CIB előrejelzése szerint a GDP növekedése 1 százalékos szinten alakulhat, míg az euró árfolyama valószínűleg 400 forint felett stabilizálódik.

A tervezhetőség hiánya, a gyenge exportteljesítmény és a beruházások visszaesése húzza vissza a magyar gazdaságot 2025-ben.

A kereskedelempolitikai feszültségek miatt rendkívül nagy bizonytalanság jellemzi a külső gazdasági környezet alakulását 2025-ben, amely a magyar gazdaság teljesítményére is rányomhatja a bélyegét - vélik a CIB Bank elemzői. Utóbbi azt jelenti, hogy a korábban vártnál

jóval szerényebb - kevéssel egy százalék feletti - ütemben növekedhet a magyar GDP.

Az MNB mozgástere továbbra is korlátozott: a jegybank várhatóan a következő hónapok során nem módosítja az alapkamatot, miközben a forint euróval szembeni árfolyama valószínűleg tartósan a 400-as küszöb felett fog ingadozni.

A magyar gazdaság külső környezete 2025-re jelentős mértékben megnövekedett bizonytalansággal szembesül. Donald Trump amerikai elnök hivatalba lépése óta az új kormányzat várható intézkedései, azok időzítése, valamint makrogazdasági és piaci következményeik tekintetében az elemzők folyamatosan módosítják előrejelzéseiket.

A magyarországi kilátásokat legközvetlenebbül a kereskedelempolitikai döntések érintik, az előrejelzéseket viszont megnehezíti, hogy továbbra sem lehet tisztán látni azzal kapcsolatban, hogy középtávon milyen vámrezsimmel kell együtt élni.

"Alapforgatókönyvünkben azt feltételezzük, hogy az április elején bejelentett vámtételek csökkenni fognak, azonban az elmúlt hetek eseményei tartós negatív következményekkel járhatnak a globális kereskedelem szempontjából. A legnagyobb aggodalmunk a tervezhetőség hiánya: még egy konzisztens és jól megalapozott, véglegesnek tekintett vámcsomagnak is lenne inflációs és növekedési hatása, de a gazdasági szereplők képesek lennének alkalmazkodni ezekhez a változásokhoz" - nyilatkozta Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője.

Az év eddigi szakaszában a CIB Bank szakértői többször is kénytelenek voltak lefelé módosítani az idei évre vonatkozó növekedési előrejelzéseiket. A márciusban kidolgozott alapforgatókönyv még 2 százalékos reálnövekedést valószínűsített 2025-re, ám az amerikai kormány kereskedelempolitikai intézkedéseinek hatására ezt 1,5 százalékra csökkentették. Az első negyedéves GDP első becslését követően azonban már ez a szám is túl optimistának tűnik: noha a KSH a részletes adatokat csak később teszi közzé, jelenlegi információk alapján úgy tűnik, hogy 2025-ben a GDP növekedési üteme valószínűleg nem fogja meghaladni az 1 százalékot.

A CIB Bank szakértői az euróövezet növekedésére vonatkozó előrejelzéseiket lefelé módosították. Noha a német költségvetési reform középtávon kedvezően hathat a növekedési kilátásokra, a két folyamat hatása időben eltérően fog megjelenni. Rövid távon a fiskális lazítás nem eredményez olyan mértékű növekedést, amely képes lenne kompenzálni a kereskedelempolitikai intézkedések negatív következményeit. Ennek következtében az elemzők várakozásai szerint az euróövezet bruttó hazai terméke (GDP) idén 0,7 százalékkal bővülhet, amit 2026-ra 1 százalékos növekedés követhet.

Az Egyesült Államok gazdasági növekedésére vonatkozó előrejelzéseket az elemzők lefelé módosították, hiszen a vámok emelkedése egy egyszeri inflációs sokkot idéz elő, ami a 2025-ös inflációs pályát is megemeli. A jegybanki előrejelzések iránya viszonylag világos: az Egyesült Államokban alacsonyabb növekedés és magasabb inflációs trend mutatkozik, míg az euróövezet esetében a gyengébb növekedés mellett enyhén alacsonyabb inflációs szint körvonalazódik.

Az Európai Központi Bank (EKB) esetében a monetáris normalizálás folytatódhat, legalábbis egyelőre. Júniusra újabb 25 bázispontos kamatcsökkentés várható, és a szakértők szerint az alapkamat tartósan ezen a szinten stabilizálódhat. Ezzel szemben az amerikai jegybank, a Fed, nehezebb kihívásokkal néz szembe, mivel mind a munkanélküliség, mind az infláció terén komoly aggodalmak merültek fel. Rövid távon az inflációs várakozások stabilizálása kerül a középpontba, így elképzelhető, hogy a Fed irányadó kamata őszig változatlan marad, és év végéig legfeljebb 1-2 kamatvágást valószínűsítünk – nyilatkozta a CIB Bank vezető elemzője. Az áprilisi piaci sokkot követően a globális pénzügyi környezet megnyugodott, de a volatilitás időszakosan ismét emelkedhet – tette hozzá.

Trippon Mariann megfogalmazása szerint a kereskedelempolitikai feszültségek közvetlen és közvetett módon is kedvezőtlen hatással vannak a hazai gazdaság külső keresleti környezetére, ami végső soron az ipari és exportteljesítmény gyengüléséhez vezet. A mezőgazdaság és az építőipar, melyek viszonylag csekély súlyt képviselnek, nem tudják jelentős mértékben hozzájárulni a növekedéshez, ezért az idei évben a szolgáltatások maradnak a termelés motorjai.

A GDP felhasználási oldalán a lakossági fogyasztás stabil alapot nyújt, míg a beruházások várhatóan továbbra is csökkenni fognak, és a nettó export sem számíthat jelentős növekedési hozzájárulásra. Az idei évben a beruházási volumen körülbelül 2 százalékos zsugorodásra számíthat.

A már korábban is fennálló tényezők – mint például a gyenge kereslet, a korábbi költségsokkok következményei, valamint az EU-s források és a költségvetési mozgástér hiánya – mellett az amerikai kormány kereskedelempolitikai döntései által generált rendkívüli bizonytalanság komoly hatással lehet a tervezett beruházások sorsára, akár azok elhalasztását, felfüggesztését vagy teljes eltörlését is eredményezve. Ugyanakkor a stabil munkaerőpiac, a reálkeresetek folyamatos növekedése, a háztartások kedvező pénzügyi helyzete, valamint a költségvetési intézkedések a választások előtt pozitív alapot adnak a lakossági fogyasztás számára, amely 2025-re reálértékben várhatóan 3,7 százalékkal emelkedhet.

A CIB szakértői örömmel tapasztalták, hogy a gyenge gazdasági környezet ellenére a munkaerőpiac viszonylag stabil maradt. A munkanélküliségi ráta, amely a tavaly nyári-őszi időszakban 4,5 százalék felett mozgott, az első negyedévben 4,3 százalékra csökkent. A vállalati szektorban pedig továbbra is megfigyelhető a munkaerő "felhalmozásának" folyamata.

Ez egyértelműen hatással van a bérek alakulására is, habár februárban a nominális bérnövekedés üteme csökkent. A januári 10,4 százalékos emelkedést követően az év második hónapjában a teljes gazdaságban 9,3 százalékos növekedést tapasztaltunk a nominális átlagkeresetek terén, míg a vállalati szektorban ez az arány enyhén alacsonyabb, 9 százalékos volt. A CIB Bank szakértői az idei évre összességében 9 százalék körüli átlagbér-növekedést prognosztizálnak, ami 4-5 százalék közötti reálbér-emelkedést is magával hozhat.

Az MNB Monetáris Tanácsa utoljára tavaly szeptemberben döntött az irányadó ráta csökkentéséről, amely 25 bázisponttal mérséklődött, így jelenleg 2024 októbere óta 6,5 százalékra állt be. A hazai inflációs kilátások romlása, a forintban denominált eszközök fokozott sérülékenysége, valamint a változó nemzetközi környezet jelentősen leszűkítette a jegybank döntési lehetőségeit.

A 2025-ös kilátásokat jellemző historikusan is magas bizonytalanság, az inflációs cél elérésének időbeli kitolódása, a gyengén horgonyzott és magasan álló inflációs várakozások rövid távon nem teszik lehetővé az irányadó kamat mérséklését - írják. Emellett az új jegybanki vezetés számára - különösen az első időszakban - kiemelten fontos feladat a hitelesség felépítése, ami erős pótlólagos indok a rendkívül prudens monetáris politika fenntartásához.

A globális bizonytalanság rendkívüli mértéke, a piaci hangulat törékenysége, valamint az a megállapítás, miszerint a magyar gazdaság a régióban különösen ki van téve a vámháborúk kedvezőtlen következményeinek, mindezek együtt eléggé megnehezítik a normalizálás folyamatának megkezdését. A CIB Bank szakértői szerint a nyár végéig az MNB irányadó kamatának változása nem valószínű, mivel a jegybanknak rendkívül körültekintően kell navigálnia a romló növekedési kilátások, az inflációs kockázatok és a pénzügyi stabilitás szempontjainak bonyolult hálójában. Az őszi hónapokban azonban lehetőség nyílhat 1-2 óvatos kamatcsökkentésre, amennyiben az inflációs kilátások és az ország kockázati megítélése stabil marad, valamint ha a Fed újra elindítja a lazítási ciklusát.

A forint árfolyama ebben az időszakban főként külső hatások által formálódott, és a jövőre tekintve is világos, hogy a forint továbbra is érzékeny marad a globális kockázati hangulat változásaira. Az év hátralévő részében várható, hogy az euró-forint árfolyam általában a 400-420-as tartományban mozog majd. A CIB Bank elemzői középtávon a fokozatos nominális leértékelődés trendjének folytatódására számítanak.