A franciák úgy tűnik, hogy Macron második kormányának megbuktatására készülnek, és mindezt mindössze három hónapon belül elérhetik.

Francois Bayrou francia miniszterelnökkel szemben akár négy bizalmatlansági indítványt is benyújthatnak, miután Jean-Luc Mélenchon vezette Engedetlen Franciaország (LFI) kifejezte elégedetlenségét amiatt, hogy a kormányfő a Nemzetgyűlés megkerülésével fogadta el a költségvetést. Bayrou sorsa hasonlóan alakulhat, mint elődjéé, Michel Barnieré, aki szintén a költségvetési kérdések miatt került nehéz helyzetbe. Azonban Bayrou jelenlegi helyzete kedvezőbb, és jobb esélyekkel nézhet szembe a kihívásokkal.

Emmanuel Macron francia elnök szeptember 5-én tette meg Michel Barnier-t, egykori uniós biztost, Franciaország új miniszterelnökévé. Barnier legfontosabb kihívása a 2025-ös költségvetés parlamenti jóváhagyásának elősegítése volt.

Ugyanakkor ez a Macron-féle centristák által támogatott Barniernek nem sikerült, parlamenti többség hiányában ugyanis vagy a Marine Le Pen vezette szélsőjobboldalinak mondott Nemzeti Tömörülés (RN), vagy pedig a szélsőbaltól a zöldeken át a szociáldemokrata pártokig terjedő Új Népfront (NFP) képviselőinek a támogatása is kellett volna annak megszavazásához.

Barnier azonban nem folytatott tárgyalásokat a felekkel, ami ahhoz vezetett, hogy mindkét politikai tömb bizalmatlansági indítványt terjesztett elő. Az indítványokat végül megszavazták, ezzel megdöntve Barnier kormányát, aki így csupán 89 napot tölthetett el Franciaország miniszterelnökeként. Ezzel a lépéssel ő lett az ötödik francia köztársaság történetének legrövidebb ideig hivatalban lévő miniszterelnöke.

A Barniert követő Francois Bayrou elődjéhez képest más taktikát választott: az NFP-ből a szocialistákkal tárgyalt, akik külső szereplőként még támogatják is kormányát. Ennek ellenére Bayrou továbbra se tud felmutatni egy parlamenti többséget, így a 2025. évi költségvetést ő sem tudta volna a Nemzetgyűléssel megszavaztatni.

Parlamenti többség hiányában pedig Bayrou ahhoz nyúlt, ami Macron 2022-ben kezdődött második ciklusára eddig is jellemző volt:

Ez az alkotmány 49.3-as cikkelye, amely lehetővé teszi a kormány számára, hogy törvényeket, így jelen esetben a költségvetést és a szociális kiadásokat, a Nemzetgyűlés szavazata nélkül fogadjon el.

Macron miniszterelnökei a francia parlament töredezettsége miatt már több alkalommal is éltek a rendeleti kormányzás eszközével 2022 óta. Ennek következtében nem tudják hatékonyan keresztülvinni törvényjavaslataikat, ami miatt a politikai spektrum mindkét oldalán éles kritikák kereszttüzébe kerültek. Sokan kifogásolják, hogy a demokratikus mandátummal rendelkező Nemzetgyűlés helyett lényegében egyfajta rendeleti irányítást gyakorolnak, ráadásul olyan miniszterelnökök vezetésével, akiket a választók nem választottak meg.

Bayrou döntése, hogy a Nemzetgyűlést megkerülve fogadta el a költségvetést, heves kritikát váltott ki a Jean-Luc Mélenchon vezette baloldali-populista Engedetlen Franciaország (LFI) részéről. A párt bejelentette, hogy a miniszterelnök ellen bizalmatlansági indítványt nyújtanak be, mivel az alkotmány ezen rendelkezése lehetőséget ad a politikai erőknek arra, hogy fellépjenek a kormány ellen, ha úgy érzik, hogy az eljárások nem megfelelően zajlanak.

Hétfőn Bayrou kormánya összesen két alkalommal alkalmazta az alkotmány ezen szakaszát, és a jövő héten valószínűleg újabb két alkalommal is így tervezik majd elfogadni a 2025-ös költségvetéshez kapcsolódó törvényjavaslatokat. Ennek következtében összesen négy bizalmatlansági indítvány várható a kormány ellen, melyek közül kettőről már február 5-én, szerdán szavaz majd a Nemzetgyűlés.

A jelenlegi miniszterelnök csak december 13-án vette át a hivatalát Barniertől, azonban már így is túlélt egy bizalmatlansági indítványt még januárban, azonban akkor Le Penék előre jelezték, hogy nem fogják megszavazni Bayrou megbuktatását, emellett pedig a szocialisták is az indítvány ellen szavaztak - a 66 képviselőjükből azonban 8-an így is megszavazták azt.

Jelenleg a legnagyobb kérdés, hogy Le Penék majd hogyan fognak dönteni, hiszen Bayrou még a szocialistákkal kiegészülve is rendkívül távol van a parlamenti többségtől az 577 tagú Nemzetgyűlésben -

Azonban a miniszterelnöknek bizakodásra adhat okot, hogy a Nemzeti Tömörülés elnöke, Jordan Bardella kedd reggel azt nyilatkozta, pártjának nem kéne megszavaznia a bizalmatlansági indítványt, mert a franciák nem profitálnának abból, ha a politika ismét instabillá válna, ugyanakkor pártja majd csak a szavazás napján, azaz szerda reggel fog dönteni a kérdésről.

Míg a szocialista párt vezetője, Olivier Faure kifejtette, hogy véleménye szerint a kormány irányába nincs elegendő jóindulat, és bár a költségvetésben található bizonyos tételek nem nyerik el a párt tetszését, mégis kifejezték támogatásukat a kormányzati intézkedések iránt.

Ez a helyzet csak rövid távú megnyugvást nyújthat Bayrou számára, mivel egyáltalán nem garantált, hogy a következő választásokig kitölti hivatali idejét. A parlamenti többség hiányában könnyedén megbuktathatják a kormányát, ha Mélenchon és Le Pen szövetségre lép, ahogyan azt Barnier esetében is láthattuk.

Egyébként ha valamiért a Bayrou-kormány mégis megbukna szerdán, akkor az immáron normalizálódott kaotikus politikai helyzet még tovább romlik: Macronnak ebben az esetben ismét ki kellene neveznie egy miniszterelnököt, akinek ugyanúgy nem lenne parlamenti többsége és ugyanazon a problémákkal szembesülne, mint Barnier és Bayrou.

A parlament pedig még sokáig töredezett marad a három nagy blokk között, hiszen előrehozott választást leghamarabb csak nyáron lehetne tartani, miután a francia alkotmány szerint két parlamenti választás között el kell telnie egy évnek.