A koreai búvárnők különleges képességei mögött a genetikai örökségük áll. Az ősi hagyományok és a természetes kiválasztódás eredményeként kialakult fizikai adottságaik lehetővé teszik számukra, hogy lenyűgöző mélységekbe merüljenek, miközben képesek a víz

Egy friss tanulmány alapján egyedi genetikájuk támogatja Dél-Korea híres, szabadtüdős merüléseket végző nőit az intenzív stressztől - írja a The Independent. A henjeók (tengeri nők) a Koreai-félszigettől mintegy 80 kilométerre fekvő Csedzsu-sziget lakói, akik minden nap órákat töltenek a partok közelében, a hideg vizekben búvárkodással, így gyűjtve tengeri moszatot, kagylókat és egyéb táplálékokat.

A csoport tagjai már évszázadok óta gyakorolják a szabadtüdős merülést, de ez a hagyomány sajnos a kihalás szélén áll. Jelenleg a legtöbb tapasztalt henjeo már 60-70 éves, így a tudásuk és tapasztalataik fokozatosan eltűnnek. A légzésvisszatartással végzett búvárkodás mélyen gyökerezik a helyi kultúrában, és a hagyományok szerint egyes henjeók még terhesség alatt is víz alá merülnek, ezzel is megőrizve a szokásaikat.

A szakértők már régen érdeklődnek afelől, hogyan képesek a csoport tagjai megbirkózni az extrém terhelésekkel. Korábbi kutatások rávilágítottak arra, hogy bizonyos tényezők, például a relatív elszigeteltség, komoly hatással lehetnek egy populáció genetikai és fiziológiai jellemzőire. Most pedig újabb bizonyítékot nyertek arra vonatkozóan, hogy a henjeók genetikai öröksége jelentős mértékben hozzájárul az ellenállóságukhoz.

A szabadtüdős búvárkodás amellett, hogy csökkenti a test oxigénellátását, a vérnyomást is megemeli, ami terhesség esetén különösen problémás lehet. Diana Aguilar-Gómez, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem munkatársa szerint olyan, mintha a henjeóknak szuperképességük lenne.

"Ezek a nők igazán különlegesek. Nap mint nap kimerészkednek a tengerre, és szinte egész nap a vízben dolgoznak. Láttam már 80 évnél idősebbeket is, akik még mielőtt a hajó megállt volna, már ugrottak is a vízbe" - osztotta meg Melissa Ilardo, a Utah-i Egyetem genetikai kutatója.

A kutatók a kutatás során alaposan megvizsgálták a búvárképességeket befolyásoló tényezőket, beleértve az alanyok vérnyomását és pulzusszámát, majd pedig elemezték DNS-üket a mélyebb megértés érdekében.

A csapat két olyan kulcsfontosságú tényezőt azonosított, amely előnyt biztosít a henjeók számára a vízben.

Egy érdekes megfigyelés szerint a csedzsui nők körében négyszer nagyobb a valószínűsége annak, hogy egy olyan genetikai variánssal rendelkeznek, amely búvárkodás közben alacsonyabb vérnyomást eredményez, mint a szárazföldi koreaiak esetében. Ez a genetikai eltérés különösen fontos lehet a terhesség alatt, mivel hozzájárulhat a nők és magzataik védelméhez.

A másik genetikai alkalmazkodás következményeként a henjeók fájdalomtűrése jelentősen megnőtt, ami különösen előnyös a hideg éghajlaton. A helyi nők még a téli hónapokban is folytatják a merüléseket, amikor a levegő hőmérséklete a fagyhatár közelébe süllyed.

A sajátos genetikai adottságok mellett elengedhetetlen az életünk során végzett folyamatos gyakorlás is. Korábbi kutatások azt mutatták, hogy a rendszeres szabadtüdős merülés általában finom szívritmus-változásokat idéz elő, amelyek elősegítik az oxigén hatékonyabb megőrzését. A henjeók esetében azonban a szívverés ütemének csökkenése még szembetűnőbb, mint az átlagos populációban.