"Az őszi félévben a hallgató keze legyen tele cefrével, télen pedig tapasztaljon meg egy kis ínhüvelygyulladást a rengeteg metszés miatt."

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kiemelkedő teljesítményt nyújtott a HVG Diploma 2025 kiadványban, ahol a tudományos fokozattal rendelkező oktatókra jutó hallgatók aránya alapján készült részrangsort vezeti. Ez a mutató is hozzájárul az oktatói kiválósági toplistához, amelyen az MATE a 6. helyet foglalja el. Ezzel párhuzamosan, a hallgatói kiválóságban elért 15. helyezéssel az egyetem összesített rangsorban sikeresen bekerült a legjobb 10 közé.

A HVG Diploma 2025 kiadványban számos összetett és részrangsor is böngészhető különféle összevetésekben, a karok rangsorai mellett a különféle képzésterületek toplistáit is olvashatják.

A magazinban számos izgalmas interjú várja az olvasókat, amelyek különböző tudományágak egyetemi vezetőivel készültek. Ezen kívül hasznos információkat is felfedezhetnek, amelyek segítenek a felvételi döntések meghozatalában.

A kiadvány megrendelésére itt van lehetőség. A magazin számos cikke és alapos rangsorai a hvg360 és az Eduline platformjain is elérhetők.

Fedezd fel a HVG legfrissebb Középiskolai rangsorát, amely most elérhető itt!

A felsőfokú szőlész-borász képzés Budára való érkezése egy különleges történetet rejt magában, amely a magyar borászat tradícióira és a helyi mezőgazdasági ismeretekre épül. A képzés kialakulása szoros összefüggésben áll a budai táj adottságaival és a szőlőművelés iránti helyi szenvedéllyel. Az oktatás nem csupán a szőlőtermesztés és borászat technikai aspektusaira fókuszál, hanem a fenntarthatóságra, a biodiverzitás megőrzésére és a helyi kultúra ápolására is. A jelenlegi kertészeti oktatásban betöltött szerepe kiemelkedő, hiszen a szőlész-borász képzés nemcsak a borászat és szőlőtermesztés szakmai tudását adja át, hanem szélesebb perspektívát is nyújt a kertészeti ismeretek terén. A jövő kertészei és borászai számára elengedhetetlen, hogy megértsék a növények biológiáját, a talajviszonyokat, valamint a klímaváltozás hatásait, így a képzés integrált megközelítése segít azzal, hogy a diákok holisztikus látásmóddal lépnek be a szakmába. Az oktatás során a hallgatók nem csupán a tradicionális módszerekre, hanem az innovatív technológiák alkalmazására is tanítanak, így felkészülve a jövő kihívásaira.

A Budai Campuson több mint háromezer aktív hallgatónk van, akikkel lefedjük a termékláncot a termőföldtől az asztalig. A termelést a kertészmérnökök, a feldolgozást pedig az élelmiszermérnökök képzése képviseli, az ő produktumaikat pedig - ahogy itt mondjuk - elhelyezzük a tájban a tájépítőmérnök-képzés keretében. Mindezeket alap- és mesterképzésben, magyar és angol nyelven is. A világ persze folyamatosan változik, régóta van biomérnökképzésünk is, illetve a rendkívül sikeres növényorvosképzésen kívül az elmúlt évtizedek termése a szőlész-borász MSc, amit szintén mi akkreditáltattunk. Az, hogy ez itt van Budán, szerves folytatása a hagyományoknak, ugyanis már a kertészeti oktatás meghonosításában is kulcsszerepet játszott a szőlészet.

Intézményünk, amely 1863-ban jött létre vincellérképző szőlészeti főiskolaként, nemrégiben ünnepelte a kertészoktatás 170. évfordulóját. Az agrárium világában aligha találunk olyan területet, ahol a termesztés és a feldolgozás folyamatai ennyire szoros kölcsönhatásban állnának egymással, mint a szőlészet és a borászat esetében. A bor minősége és karaktere szorosan összefonódik a használt szőlőfajtákkal, és a termesztési gyakorlatok is meghatározó szerepet játszanak a végeredmény alakulásában. Ezzel szemben más iparágakban, például a ketchup gyártásakor, a végtermék nem mutat ilyen fokú érzékenységet a felhasznált alapanyagok, például a paradicsom fajtáira.

Ha a szőlészet képezi a kertészképzés alapját, akkor miért indult el a szőlész-borász szak csak jóval később?

Korábban a kertészképzés keretében lehetett szőlészetet tanulni, borászatot, feldolgozástechnológiát viszont nem. Azt az élelmiszermérnök-képzésen, az erjedésipari szakirányon lehetett választani a sör- és szeszipari képzés mellett, ezek a borászhallgatók viszont nem tanultak szőlészetet. Erős volt a nyomás a borászszakma felől, hogy ezt a két dolgot össze kellene hozni, és 1993-ban el is indult a szőlész-borász szakmérnöki képzés, ami azoknak volt jó, akik benne voltak a gyakorlatban, és itt megtanulhatták a "másik oldal" elméleti alapjait is, valamint gazdaságtant is hallgathattak. E képzés tapasztalataira alapozva akkreditáltattuk, és 2007-ben el is indítottuk a szőlész-borász alapszakot, és 2018-ban pedig a szőlész-borász mesterképzést.