A kemoterápia után hosszú időn át póthajjal tűnt fel a képernyőn a lenyűgöző magyar műsorvezető.

1986. április 26-án a Ferihegyről induló repülő Moszkvába tartott turistákkal és tévés személyiségekkel a fedélzetén.

Ezen a repülőgépen turisták és neves tévés, rádiós személyiségek foglaltak helyet, mindannyian Moszkvába tartottak. A szovjet főváros lenyűgöző, monumentális méreteivel valódi különlegességet ígért. A magyar, lengyel és csehszlovák utazók büszkén emelhették fel a fejüket, élvezve a szabadság érzését, hiszen nekik legalább megadatott, hogy átlépjék a határt. Az utasok, ahogy a gép szárnyain suhantak a felhők között, nem is sejtették, hogy a sorsuk a lassú végzet felé tereli őket…

A repülőgép 1986. április 26-án emelkedett a levegőbe Ferihegyről, tele izgalommal és reménnyel. A turisták mellett a Magyar Televízió munkatársai is szép számmal elfoglalták kényelmes helyeiket, hiszen ez egy különleges szolgálati út volt. Moszkvában nem csupán a város felfedezése és a szórakozás várt rájuk, hanem munka is, ami még inkább fokozták az utazás jelentőségét. A gépen volt Knézy Jenő és Déri János is, akik nemcsak a látványosságokat akarták megcsodálni, hanem a feladatukat is el akarták látni. Mindeközben a repülő néhány órával a csernobili atomkatasztrófa után haladt el a térség felett - vagy inkább belemerült a radioaktív felhőbe, amely a katasztrófa következményeként keletkezett. Az utazómagasság tizenkétezer méteres volt, de a katasztrófát követően kiáramló radioaktív anyag már nyolc kilométer magasra is eljutott. A szél pedig, mintha csak sorsszerűen irányította volna, a gyilkos részecskéket nyugat észak-nyugat felé fújta, feszültséget és aggodalmat keltve az utasokban, akik talán még nem is sejtették, mi vár rájuk.

Árkus József, aki nélkül nem vol szilveszter - fotó: Youtube

A fedélzeten senki sem sejtett semmit. A halk, diszkrét eszmecsere és az itt-ott felcsendülő nevetések egészen Moszkváig kísérték őket. Ám amikor a szovjet fővárosba érkeztek, valami egészen szokatlan dolog történt: a repülőgép pontosan, precízen gurult a megadott helyére, mégis az utasokat zárt ajtók mögött tartották. A meglepetésük nagy volt, ahogy a fedélzeti ablakon kilesve látták, hogy biztonsági öltözetbe bújt, riasztó kinézetű emberek vízfecskendőkkel lázasan tisztítják a gépet. Senki sem osztotta meg velük, mi történik; információ híján maradtak az atomreaktor robbanásáról, és arról sem tudtak, hogy repülés közben hihetetlen közelségbe kerültek egy nukleáris katasztrófa epicentrumához.

Évekkel később egymás után haltak meg a Magyar Televízió dolgozói. Volt olyan visszaemlékezés, amely szerint Árkus József is ott volt a fedélzeten, más szerint három héttel később repült el Csernobil felett a gépe. Egy biztos, az ő élete is tragikus fordulatot vett később.

Árkus József gyermekként lépett a főváros világába, amikor szülei összecsomagolták életüket, és egy új kezdet reményében Budapestre költöztek. 1959-re már újságíróként mutatkozott be, hiszen az Egyetemi Lapok főszerkesztője lett. Pályafutása során a Magyar Rádiónál is megfordult, majd 1966 és 1975 között a Népszabadság csapata is számíthatott rá. Ekkoriban még nem volt széles körben ismert, csupán egy tehetséges, humoros tollforgatónak tartották, akinek stílusa egyedi volt. A fordulópont 1976-ban következett be, amikor a híres Tabi László örökségét vette át a Ludas Matyi főszerkesztőjeként. Ez a lap egyfajta élclapként működött, tele különleges karikatúrákkal, éles humorral és figyelemre méltó megoldásokkal, miközben óvatos kritikákat is megfogalmazott. Árkus 1990-ig vezette a népszerű magazint, majd a rendszerváltást követően megalapította az Új Ludast, amelynek szintén ő lett a főszerkesztője, továbbra is gazdagítva a magyar újságírás palettáját.

Közben a Mikroszkóp Színpadnál is munkát vállalt, házi szerzőként. Használták a tehetségét, az íráskészségét, a fantáziáját, nevéhez fűződik az újságíró bálokra kiadott és a megannyi pikáns, meztelen nőket ábrázoló fotókkal hódító Tollasbál is. De Árkus József neve leginkább a Parabolával forrt össze. A Magyar Televízió egyik legnépszerűbb műsora volt és Árkus 1972-ben ülhetett be a műsorvezetői székbe, a jellegzetes öblös hangú bemondó, Varga József helyére. A Parabolát eredetileg amolyan külpolitikai műsornak szánták, a kitalálói úgy voltak vele, néhány színes hír Moszkvából, Varsóból, néhány tüntetés képe Londonból, Párizsból, mintegy bemutatva a burzsoázia diszkrét báját, hozzáfűzve néhány elvtársias monológot.