A kereskedők és a vásárlók egyaránt kockázatot vállalhatnak a plázastop tervezett szigorítása miatt.

A kormány új irányelveket tervez bevezetni a plázastoptörvény kapcsán, amelyek a nagyobb, 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzletek működését érintik. Az új szabályozás értelmében nem csupán új boltok nyitását tiltanák meg, hanem a meglévő üzletek adásvételét és bérbeadását is jelentősen megnehezítenék. Az új bérlőknek és tulajdonosoknak ugyanis kötelező lenne új engedélyt kérniük, amennyiben kereskedelmi célra kívánják használni az ingatlant. A kormány célja, hogy megakadályozza a multinacionális láncok előretörését, így azok ne tudjanak újabb üzletekhez jutni sem átvétel, sem bérlés útján. A láncok válaszai szerint különböző okok állnak a boltok egymás közötti átadásának hátterében, és a szabályozási változások új lehetőségeket teremthetnek az érintett üzletek számára. Ráadásul a vásárlók is profitálhatnak a cserékből, hiszen a friss kínálat új élményeket kínálhat számukra.

Az utóbbi években jelentősen változott az egyes élelmiszerláncok boltszáma: a multik többnyire növelték az egységeik számát, míg a hazai láncoknál hosszabb távon csökkenés, az elmúlt időszakban inkább stagnálás látszott. Érkeztek olyan hírek is, miszerint a plázastop ellenére egyes láncok úgy növelik az üzletszámukat, hogy egymás boltjaiból átvesznek néhányat. Baj ez? A kormány minden bizonnyal így látja, legalábbis erre utal, hogy szigorítanának a plázastoptörvényen - a tervek szerint, amennyiben a jövőben változna egy adott üzlet bérlője vagy tulajdonosa, akkor újra engedélyt kellene kérnie a kereskedelmi tevékenységre.

Kíváncsiak voltunk arra, hogy az utóbbi években mennyire jellemző, hogy a hazai és külföldi láncok átvették egymás boltjait. Először nézzük meg, hogyan alakult a választ küldő láncok boltjainak száma 2010 óta. A külföldi láncok közül a Spar volt a legnagyobb növekedést mutató szereplő, míg a Tesco boltjainak száma néhány egységgel csökkent az elmúlt 15 év során. A többi lánc esetében változó mértékű növekedés figyelhető meg. A CBA boltjainak száma évről évre csökkent, 2021-ben érte el a legnagyobb visszaesést, de azóta már kis mértékben növekedni tudtak. Érdekes módon a válaszukból kiderült, hogy az idén jelentős bővülést tapasztaltak boltjaik számában.

Minden egyes lánc válaszaiból világosan kirajzolódott, hogy a boltcserét a működésük elengedhetetlen részének és megszokott gyakorlatnak tartják. Emellett részletesen kifejtették, hogy mi áll ennek a hátterében. Továbbá, információt nyertünk arról is, hogyan nehezíthetné meg a kiskereskedelmi szektort, ha a kormány szigorúbb szabályozásokat vezetne be.