A kormány az utolsó percben hozott döntést, és jelentős összeggel támogatja a lakáspiacot.

A Lakhatási Tőkeprogram várakozások szerint 800-1000 milliárd forintnyi fejlesztést generálhat a lakáspiacon a következő években, ami jelentősen hozzájárulhat a hazai jó minőségű lakóingatlanállomány bővítéséhez - nyilatkozta Gerlaki Bence, a gazdaságfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár az Indexnek. A kormány már nyíltan elismeri, hogy lakhatási válság sújtja az országot, ezért a lakáskínálat növelésén keresztül is támogatni kell az otthonteremtést.

A kormány elkötelezett az otthonteremtés támogatása iránt, és ennek érdekében egy új kezdeményezést indít, a Lakhatási Tőkeprogramot. Ennek keretében a hazai ingatlanalapok segítségével lakásalaponként 30 milliárd forintos forráshoz juthatnak az ingatlanpiac szereplői, függetlenül attól, hogy nyilvános vagy zártkörű alapokról van szó. Ezt a hírt a közelmúltban Nagy Márton, a nemzetgazdasági tárca vezetője tette közzé.

Az Index kérdéseire Gerlaki Bence, a gazdaságfejlesztési stratégiákért felelős helyettes államtitkár, részletesen kifejtette a kormány célkitűzéseit, amelyek a családok otthonteremtésének és lakáshoz jutásának elősegítésére irányulnak. E célok megvalósításában kulcsszerepet játszik többek között a falusi csok, a csok plusz, a babaváró hitel, valamint a kedvezményes új lakás áfa. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az Új Gazdaságfejlesztési Akcióterv egyik központi eleme a megfizethető lakhatás támogatása, amely elengedhetetlen a társadalmi jólét növeléséhez.

A kormány a lakhatási helyzet javítása érdekében számos intézkedést hozott. Szigorította az Airbnb-szabályozást, hogy a lakások ne tűnjenek el a hosszú távú bérleti piacról. Emellett a kedvezményes áfa meghosszabbítása, valamint a vidéki otthonfelújítási program elindítása is hozzájárul a lakhatási lehetőségek bővítéséhez. Továbbá lehetőséget biztosítottak arra, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokat, illetve a SZÉP Kártyán lévő egyenleg egy részét lakáscélra használhassák fel az emberek. A kormány nemcsak a keresleti oldalon, hanem a kínálati oldalra is figyelmet fordít, hiszen új lakásokra van szükség a családok támogatásához. E célok elérését szolgálja a Lakhatási Tőkeprogram.

A Lakhatási Tőkeprogram összesen 200 milliárd forint keretösszeggel rendelkezik, amelynek fő célja a gazdasági dinamizmus fokozása és a hazai lakáskínálat bővítése. A program finanszírozását a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) biztosítja. Ennek keretében az MFB a nyertes pályázatok alapján az ingatlanalapok jegyzett tőkéjének legfeljebb 70%-át vásárolja meg, míg egyetlen alapkezelő maximum 30 milliárd forintos állami tőkebefektetésben részesülhet.

Elengedhetetlen feltétel, hogy a rendelkezésre álló forrás teljes összegét magyarországi fejlesztésekre kell felhasználni. Ezen belül a támogatott összeg legalább 80 százalékának energiahatékony és modern megoldásokra kell irányulnia.

"A Lakhatási Tőkeprogram konzervatív becslések szerint is az elkövetkező években 800-1000 milliárd forintnyi fejlesztést indíthat be a lakáspiacon, érdemben növelve a hazai jó minőségű lakóingatlanállományt" - összegezte az Indexnek Gerlaki Bence. A tőkeprogram hatására 5 év alatt - két fejlesztési ciklussal számolva -

A helyettes államtitkár véleménye szerint a piaci visszajelzések alapján arra lehet következtetni, hogy a tőkeprogram jelentősen hozzájárulhat a lakásárak emelkedésének ütemének csökkentéséhez, amennyiben a fejlesztők között intenzív árverseny alakul ki, és ezáltal a kínálat valóban érdemben bővül.

A piaci adatok alapján úgy tűnik, hogy a keret 95%-a lakásfejlesztésekre lesz felhasználva, míg a fennmaradó 5%-ot kollégiumok építésére fordítják. Az elkészült lakások körülbelül 80-85%-a magánszemélyekhez kerül, míg a maradék 15-20% vállalkozások vagy önkormányzatok bérlakásaként fog működni.

A kormány célja, hogy a családok otthonteremtése érdekében a lehető leggyorsabban járuljon hozzá a lakáskínálat bővítéséhez, az ingatlanfejlesztésnek ez a leghatékonyabb módja. Ne felejtsük el azonban, hogy a kormány az elmúlt években és az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv lépéseivel is jelentősen segíti a lakásra vágyókat. Fontos kiemelni továbbá, hogy a tőkealapokba fektetett források nem számítanak vissza nem térítendő támogatásnak.

Gerlaki Bence az Indexnek adott válaszaiban hangsúlyozta, hogy a jelenlegi piaci környezetben a kínálat nem képes lépést tartani a felfokozott kereslettel. Az idei évre prognosztizált új építésű lakások átadása várhatóan nem fogja meghaladni a 16 ezer egységet.

A lakáshitelek piacán jelenleg jelentős fellendülés figyelhető meg. A gazdasági miniszter nemrégiben hangsúlyozta, hogy "a jelenlegi THM-ek mellett a lakosság aktívan reagál, a bankok pedig versenybe szálltak az új ügyfelek megszerzéséért." Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a lakossági hitelek terén a megkötött szerződések csupán 15%-a kapcsolódik újlakás-vásárláshoz.

A lakásárak emelkedésének hatására az albérletárak is növekednek, csak az idei harmadik negyedévben 10 százalék körüli emelkedéssel lehet számolni. A 20-30 éves fiatalok Budapesten ma jövedelmük 40-60 százalékát kénytelenek albérletre fordítani, amely messze meghaladja az OECD által még elfogadhatónak tartott 30 százalékos szintet. A kerületek és a főváros nem tett érdemi lépéseket a lakhatási problémák kezelésére, ezért a családok érdekében a kormánynak be kell avatkoznia.

A tőkeprogram keretében a hazai ingatlanalap-kezelők számára 2025. március 1. és december 31. között nyílik meg a lehetőség, hogy pályázzanak a felkínált forrásokra. E támogatások révén az állam lehetőséget biztosít nyilvános és zártkörű ingatlanalapok befektetési jegyeinek megvásárlására. Az alapkezelők nemcsak már létező alapjaikkal, hanem újonnan létrehozandó alapokkal is részt vehetnek a pályázati folyamatban. A pályázat kiírása és lebonyolítása az NTH Nemzeti Tőkeholding Zrt. feladata. A részletes pályázati feltételek február elején lesznek elérhetők az NTH hivatalos weboldalán.

Számos cikkben foglalkoztunk azzal, hogy a kormánynak számolnia kell azzal, hogy a lakhatási helyzetet könnyíteni szándékozó intézkedések ezúttal is az ingatlanárak emelkedésében csapódhat le. A lapunknak nyilatkozó iparági szereplők egyöntetűen állítják: a "bérlőből tulajdonos koncepciót" célszerű követni. A rendelkezésre álló forrás azonban közel sem biztos, hogy elegendő a piac érdemi stimulálásához, közvetve a bérleti díjak lejjebb szorításához.

A kormány 21 pontból álló új gazdaságpolitikai akcióterve számos lakhatási körülményt és otthonhoz jutást segítő intézkedést tartalmaz. Az Index az elmúlt közel két év során többször is felhívta a figyelmet arra, hogy a magas ingatlanárak és bérleti díjak, valamint az alacsony kereseti lehetőségek súlyos lakhatási válságot okoznak Magyarországon. Néhány hónappal ezelőtt a kormány is észlelte ezt a problémát, és úgy döntött, hogy lépéseket tesz a helyzet kezelésére. A lakhatás javítását célzó intézkedéseket nem ismételjük meg, hiszen már több alkalommal részletesen foglalkoztunk velük korábbi cikkeinkben, például itt, vagy éppen ott.

Az építőipar szereplői türelmetlenül várják, hogy a régóta emlegetett beruházások végre megkezdődhessenek. Forrásaink szerint a rendelkezésre álló kapacitások bőségesek, ahogy azt az ÉVOSZ elnöke is nemrégiben hangsúlyozta az Indexnek adott interjújában. Kiemelte, hogy bár a kormány eddigi kommunikációja elsősorban a kereslet növelésére összpontosított, a kínálati oldal serkentése is elengedhetetlen a szektor fellendüléséhez.

Számos nemzetközi példa áll rendelkezésre, amelyek jól illusztrálják, hogy a kormány, az építőipar és az ingatlanpiac szereplői közötti együttműködés miként tudja serkenteni a kínálatot a finanszírozás terén is. A lakásalapok esetében a piaci szereplők motiválása, például egy olyan konstrukcióval, amely azt mondja: "ha te is hozzájárulsz 1 forinttal, én is adok ugyanennyit", ígéretes megoldás lehet, akárcsak a lakosság bevonásánál. Ezen kívül a kínálati oldal számára is kiemelt figyelmet kellene fordítani, hogy minél zökkenőmentesebben és hatékonyabban jussanak el a bérlakások a piacra.