A kormány nevében hónapokon át telefonálgatott a börtönből, és ezzel milliós összegeket csalt ki az áldozataitól.

A kicsalt pénzeket erre a célra nyitott bankszámlákra utaltatta.

Mint ahogy már említettük, a kiberbűnözés mértéke olyan hatalmasra nőtt, hogy ha GDP-ben mérnénk, akkor a világ harmadik leggazdagabb államaként tarthatnánk számon, Amerika és Kína mögött. A globális kár mértéke évente már túllépi a 10 ezer milliárd dollárt, és 2028-ra akár 14 ezer milliárdra is emelkedhet.

A hackerek által kínált eszközök és adatok révén bárki, aki akár minimális technikai tudással rendelkezik, képes lehet komoly kibertámadásokat lebonyolítani. Azok, akik korábban piramisjátékokban vagy unokázós csalásokban próbálkoztak, viszonylag alacsony költségek mellett szerezhetnek be vagy bérelhetnek kész szoftvereket, például zsarolóvírusokhoz. Az alábbi példa is jól szemlélteti, hogy sok esetben még ennél is kevesebb elegendő ahhoz, hogy egy egyszerű telefonos átveréssel milliókat csapjon a markába valaki.

A börtöncellájában működő call center első számú vádlottja, Bartus Róbert, nem éppen kiemelkedő tudással bírt. Mindössze kilenc osztályt végzett, és vendéglátói szakképzettséget is csak a rácsok mögött szerzett. Ennek ellenére, hihetetlen módon, harminckét áldozattól összesen 47 693 459 forintot csalt ki mindössze hat hónap leforgása alatt. Külön érdekesség, hogy mindezt a Budapesti Fegyház és Börtön B objektumának Bal szárnyán, a 333-as cellában töltött büntetése alatt tette.

Az ügyben született jogerős ítélet szerint elhatározta, hogy börtönévei alatt úgy fog rendszeresen pénzhez jutni, hogy a zárkába bejuttatott mobiltelefonokkal véletlenszerűen felhív előfizetőket, akikkel elhiteti, hogy hivatalos személy vagy éppen a Magyar Telekom ügyintézője.

Ebben a szerepben azt hazudta a hívottaknak, hogy nyereményjáték keretében 150 ezer forint készpénzt, illetve értékes mobilkészüléket kapnak. Ezzel az ígérettel vette rá őket, hogy lépjenek be a netbankjukba, és írjanak be különféle "kódokat", amellyel valójában átutalási megbízásokat adtak. A pénzt előre biztosított, erre a célra nyitott bankszámlákra utaltatta, amit a kinti segítők azonnal le is emeltek. A megtévesztő telefon-beszélgetések lebonyolításába Bartus a cellatársát is bevonta.

Így történt ez azzal a sértettel is - nevezzük Erikának -, aki a neve elhallgatását kérve nyilatkozott az ügyről a Blikknek. Amit elmondott, azt dokumentumok bemutatásával is igazolta.

- 2022. február 25-én telefonon felhívott egy férfi - mesélte. A készülék kiírta a hívószámot, 30-as volt. A hívó azt mondta, hogy Magyarország kormánya nevében telefonál, és megkérdezte, kaptam-e oltást, van-e védettségi igazolványom. Ha igen, részt veszek egy mobilsorsoláson, amin pénzt is nyerhetek.

Számomra ez a helyzet teljesen hitelesnek tűnt, hiszen akkoriban mindenhol ezt hallhattuk. Az számított jó állampolgárnak, aki be volt oltva, ez határozta meg a mindennapjainkat. Elképzelhetőnek tartottam, hogy a kormány ezzel a stratégiával próbálja ösztönözni az embereket az oltások felvételére.

Amikor megtudtam, hogy teljesítem a nyeremény feltételeit, és valóban nyertem, a telefonáló elmondta, hogy átkapcsol a kollégájához. Ő aztán megkért, hogy adjam meg a postacímemet, ahová elküldhetik az iPhone-t - mesélte Erika. Ezt követően visszakapcsoltak az első telefonálóhoz, aki bejelentette, hogy emellett 150 ezer forintot is nyertem, amit netbankon keresztül utalnak a bankszámlámra. Kérte, hogy lépjek be a netbankomba, és írjam be a kódokat, amelyek szükségesek az utalás lebonyolításához. Sajnos, végül 570 222 forintot utaltam át egy másik számlára, amit nem kellett volna megtennem.

Erika gyanakvása eloszlott, amikor észrevette, hogy az átutalási felületen a számlatulajdonos nevénél a saját nevét kellett megadnia.

Csak később tudtam meg, hogy a bankok nem ellenőrzik a megadott számlaszám és a név összhangját. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag bármit be lehet írni a név mezőbe. Még a legfurcsább vagy trágár neveket is, hiszen ha a számlaszám érvényes, a pénz akkor is eljut a címzetthez. Ezt mi is teszteltük.

- Ahogy bontottuk a vonalat, azonnal leesett, hogy csalás áldozata lettem - folytatta a történetet Erika. Rögtön hívtam a bankomat. Elmondtam, hogy mi történt, de azt mondták, nem tehetnek semmit, mivel minden kért adatot megadtam. Az utalás visszaküldését a számlatulajdonos bankja is visszautasította. Mint később kiderült, a számláról azonnal levették a pénzt. Kértem a bankomat, hogy adja ki a másik számla tulajdonosának a nevét és elérhetőségét, de csak a nevet kaptam meg, azt is nyomtatott nagybetűkkel, ékezetek nélkül.

Erika emiatt panaszt emelt a pénzügyi intézmények felügyeletéért felelős Magyar Nemzeti Banknál. Az ügy kivizsgálása során a bankját 300 ezer forintra bírságolták meg az adatok eltitkolásáért, azonban ez már nem segített rajta. Mire hónapok elteltével végre hozzájutott a számlatulajdonos pontos nevéhez és címéhez, a férfi már eltűnt, így továbbra is reménytelen volt a pénzének visszaszerzése.

Ezután éveken keresztül nem történt semmi, csak várták a rendőrségi nyomozás végét. Közben az ügy a ráckevei kapitányságról Monorra került, mivel menet közben kiderült, hogy több a szereplője és a sértettje is.

Végül 2024 nyara, július és augusztus környékén érkezett el a vádemelés pillanata. Ekkorra harminckét sértett jelentkezett az ország különböző pontjairól. Nem én voltam az első, és valószínűleg nem is az utolsó, de egy nyomozó megjegyzése szerint akár kétszer-háromszor ennyien is lehetünk, csupán sokan nem mernek feljelentést tenni, mert szégyellik, ami velük történt - mesélte Erika, miközben a szemeiben a fájdalom és az elszántság keveredett.

Idén áprilisban végre megérkezett az ítélet, amely minden kérdésére választ adott, több mint egy hónappal a kihirdetését követően. A bírósági dokumentumokat egy nyitott borítékban találta a postaládájában, ami különös izgalmat keltett benne.

Amikor megtudtam, hogy a csaló végig börtönben ült, teljesen ledöbbentem – mesélte. Ráadásul már visszaeső bűnöző volt, hiszen korábban is elkövetett hasonló bűncselekményeket. Harminckét embertől húzott le több mint 47 millió forintot, és mindössze öt év és tíz hónap börtönbüntetést kapott ezért.

Megjegyezte, hogy a közel húsz oldalas iratból az is világossá vált, hogy nem áll rendelkezésre lefoglalt összeg, mivel a csalással megszerzett pénzeket a bankszámlák tulajdonosai már az utalás napján felvették.

- Biztosan őket is telefonon tájékoztatták a börtönből - gondolta Erika.

Az ítélet nyomán világossá vált, hogy a visszaeső, elsőrendű vádlott teljesen anyagi eszközök nélkül áll, így rajta gyakorlatilag esélytelen lenne bárki is követelni a pénzét. Ennek következtében felmerült az ötlet, hogy a bírósági eljárás során érintett másodrendű és további vádlottakat, valamint a büntetésvégrehajtási hatóságot kártérítés iránti kereset alá vonják.

Szerintük ugyanis lehetetlen, hogy egyetlen börtönőrnek sem tűnt fel, hogy a két rab naponta több órát telefonál, amihez összesen nyolc telefonkészüléket használtak.

Erika többször is felkereste a Nyíregyházi Járásbíróságot, hogy információt szerezzen a kártérítési igényének érvényesítéséről és a jogi lehetőségeiről. Célja az volt, hogy elérhesse Bartus tettestársait, valamint a többi sértettet, hogy közösen indulhassanak egy esetleges pertársaság alapítása érdekében.

Ahogy elmesélte, telefonos tájékoztatást nem kapott, csupán annyit mondtak, hogy írjon a [email protected] e-mail címre. Azóta viszont már több mint hetven nap telt el, és az üzenetére még csak válasz sem érkezett.

- Fejbevágott ez az ítélet, és hogy még válaszra sem méltatják az embert - mondta el a Blikknek Erika. Ettől függetlenül nem adta fel, hogy megkeresse a felelősöket, valamint a többi sértettet a kárigényük érvényesítése miatt.

- A büntetés-végrehajtási intézményekben a rabok egy telefonkészüléket kapnak, amin csak az előre rögzített kapcsolataikat lehet hívni - mondta el dr. Katona Csaba büntetőjogász.

Hozzátette: hagyományos "nagyszülő telefonokról" van szó, amiket netezésre például nem lehet használni, és véletlenszerű számokat sem lehet hívni velük. Előfordul azonban, hogy a raboknak más készüléket is becsempésznek, jellemzően pár centis minitelefonokat, amelyeket viszonylag könnyebb elrejteni.

Ilyen készülékeket használt a cellában call centert működtető Bartus is. A bírósági ítélet leírása alapján hat L8Star mobiltelefonja és egy Huawei mobilja volt. A néhány ezer forintért kapható L8Star minitelefonok két SIM-kártyával is üzemeltethetők, a méretük pedig 67,8 x 27,8 x 12,4 milliméter.

Dr. Katona Csaba véleménye szerint figyelemre méltó téma, hogy vajon a börtön intézménye milyen mértékben vonható felelősségre a falai között elkövetett csalások kapcsán polgári jogi szempontból.

Nem vagyok biztos abban, hogy világosan meghatározható-e az oksági kapcsolat, azonban kétségtelen, hogy a büntetés-végrehajtás felelőssége is szóba jön. Ezeknél a csalási módszereknél ugyanis csupán 100 hívásból egyetlen egy válik eredményessé, ami arra utal, hogy az elkövetőknek naponta akár órákon át is telefonálniuk kellett ahhoz, hogy ekkora kárt tudjanak okozni.

"A sértettek jogainak kereteit a büntetőjogi eljárásokban a Büntető Törvénykönyv határozza meg" – nyilatkozta dr. Resán Dalma, a Nyíregyházi Járásbíróság kommunikációs képviselője.

Hozzátette, hogy a konkrét eset kapcsán csupán néhány nap elteltével tud részletes tájékoztatást nyújtani, de általánosságban elmondta, hogy a sértettek értesítést kapnak a tárgyalásokról, és részt vehetnek rajtuk, ha úgy döntenek. Amennyiben polgári jogi igényt kívánnak benyújtani, lehetőségük van arra, hogy az eljáró bírótól kérjék az érintettek bírósági nyilvántartásában szereplő adatait, például lakcímüket és levelezési címüket. Véleménye szerint Erikáéknak közvetlenül az eljáró bíróhoz kellett volna fordulniuk ezen információkért, ő azonban azt nyilatkozta, hogy a bíróság telefonon nem tájékoztatta őt erről, csupán egy email-címet adtak meg számára.

Az ügyben kérdésekkel fordultunk a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságához. A további fejleményekről beszámolunk.