A kormány az idénymunka szigorítását a megszokott keretekhez képest drasztikus mértékben emelte, ami a munkaadók véleménye szerint lehetetlen helyzetet teremtett számukra.
Decemberben jelentős szigorításokat vezettek be az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvénytervezetben, amely a mezőgazdasági idénymunkát, az alkalmi munkát és a filmes statiszták alkalmazását érinti. Apáti Ferenc, a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke a Hvg-nek nyilatkozva hangsúlyozta, hogy az új intézkedések "az erősen munkaerő-hiányos gazdasági környezetben" ellentétes hatást gyakoroltak: ahelyett, hogy megkönnyítették volna a munkavállalók elérhetőségét, valójában nehezítették a "dolgozó kézhez jutást".
A jogszabály egyrészt durván megnövelte az alkalmi munkánál fizetendő közterhet. Idén február 1-jétől idénymunkánál a minimálbér 0,75 százalékát, alkalmi munka esetén a 1,5 százalékát kell befizetnie naponként a munkáltatónak. Mivel a minimálbér is nőtt, ez a változtatás 2024-hez képest 62 százalékos emelkedést jelent, idénymunkánál 1334 forint után 2181-et, alkalmi munkánál 2668 után 4362 forintot. Ráadásul idén júliustól egy munkavállaló naptári évente legfeljebb 120 napot dolgozhat ilyen keretek között, szemben azzal a korábbi szabállyal, hogy évente és munkáltatónként lehetett 120 napot dolgozni.
A lap szerint a szigorítás - amelyről a minisztérium tudomásuk szerint nemcsak társadalmi egyeztetést nem folytatott, hanem a többi minisztériummal, így például az agrártárcával sem egyeztetett - főként a zöldség- és gyümölcstermesztésben okozott pánikot, a szektor ugyanis a mezőgazdasági idénymunkások egyik legnagyobb foglalkoztatója. Egy Heves megyei termelő azt mondta, a tavaly 10 millió után idén 16 milliós közteher-fizetési terhet jelenthetne nekik a megváltozott szabályozás - de nem véletlen a feltétes mód, ugyanis abban sem biztos, hogy találnak-e annyi embert, mint a múlt évben.
