A Linda főcímdala nemcsak Magyarországon, hanem Hollywoodban is hatalmas visszhangot keltett: Íme, szemezgessünk kedvenc sorozatfőcímeinkből!

Kedvenc sorozataink főcímdalai legalább olyan fontos szerepet játszanak érzelmeinkben, mint maguk a történetek, amelyekhez kapcsolódnak. A Linda című sorozat zenéje óriási botrányt okozott Hollywoodban, míg a Kisváros zenei aláfestése egy korábban ismeretlen zenekar számára hozta el a hírnevet. Fedezd fel velünk a legkedvesebb sorozatfőcímeinket!
A kedvenc sorozataink főcímdalai mélyen beleivódtak az emlékezetünkbe. Még a legnagyobb klasszikusokat is azonnal fel tudjuk ismerni, mint például a Linda vagy a Szomszédok. Ám meglepően kevesen tudják, hogy ki áll a fülbemászó dallamok mögött. Íme, egy válogatás a legemlékezetesebb magyar sorozatok ikonikus zenéiből.
Linda zenéje olyan utat járt be, hogy már Hollywood fényes világába is eljutott.
A '80-as évek ikonikus sorozataként emlékezhetünk a Lindára, amelynek főszereplője a tehetséges Görbe Nóra volt. A sorozatban olyan népszerű magyar színészek tűntek fel, mint Bodrogi Gyula, aki Linda édesapját alakította, illetve Szerednyey Béla is, aki az Angyalbőrben című produkcióban is látható volt. A sorozat bevezetője meglehetősen hosszan, 2 és fél percig tart, ami manapság a gyorsan pörgő sorozatok világában szinte bűnnek számít, hiszen a nézők hajlamosak áttekerni az ilyen hosszú intrókat. A főcímdala szerzője, Vukán György, sokáig névtelenül élt, míg végül valaki felfedezte az 1983-as muzsikáját, amely több mint 30 éven keresztül kiadatlan maradt. Az utóbbi években hatalmas port kavart az a botrány, amikor Kriskó Zoltán, a Vukán-hagyaték kezelője, pert indított több neves stúdió ellen, mivel az X-Men rajzfilmsorozat főcímdala gyanúsan hasonlított az ő felfedezésére. Az ügy azonban váratlan fordulatot vett, amikor előkerült Frances Ruffino The Cool Look című dala, amely időben megelőzte a Lindát, és szintén tartalmazta az emlékezetes zenei motívumot, így Kriskó pere végül semmissé vált.
A "Kisváros" című sorozat 1993 és 2001 között futott, és a magyar televíziózás egyik ikonikus alkotásának számít. A kisváros mindennapjait bemutató történetek színes palettáján a helyi lakosok életének apró örömei és kihívásai álltak a középpontban. A sorozat nem csupán a humorral és a drámával teli szituációk miatt vált népszerűvé, hanem az érzelmek és emberi kapcsolatok hiteles ábrázolásának köszönhetően is. A városka lakói, akik különféle karakterekkel és sorsokkal rendelkeztek, a nézők szívéhez nőttek, és a mindennapi élet apró csodáit, valamint a közösségi összetartozást testesítették meg. A "Kisváros" sikerének titka abban rejlett, hogy a nézők könnyen azonosulhattak a történetekkel, hiszen sokan maguk is hasonló helyzetekkel találkoztak a saját életükben. A sorozat nem csupán szórakoztató tartalom volt, hanem egyfajta tükör is, amely a magyar társadalom változásait és a kis közösségek dinamizmusát is tükrözte. A "Kisváros" öröksége máig él az emlékezetben, és sokan nosztalgiával gondolnak vissza a karakterekre és a történetekre, amelyek egy kis darabot adtak a magyar televíziós kultúrához.
A Kisváros bűnügyi drámasorozat az Angyalbőrben című sorozat modernizált folytatásaként szerzett magának népszerűséget. E sikerhez jelentősen hozzájárult a főcímdala, amely az epizódok végén szöveg nélkül ismételten felhangzik: a KGB, azaz a Kiss-Gidófalvy Band „Nincs üzenet” című slágere. A KGB nemcsak a főcímdallal ajándékozta meg a nézőket, hanem számos betétdalt is készített, sőt cameo szerepben is feltűntek a sorozatban. A Kisváros volt az a mérföldkő, amely elindította őket a hírnév felé, hiszen összesen három kislemez és több videoklip is készült a sorozatban elhangzó dalokból.
Szomszédok (1987-1999)
Ki ne ismerné Magyarország egyik legismertebb sorozatának fülbemászó dallamait? A gazdagréti panelrengeteg lakóinak mindennapjait ábrázoló széria már-már megkerülhetetlen részévé vált a magyar televíziózás történetének. Olyanok számára is ismerős lehet, akik talán még meg sem születtek, amikor a Kádár-korszak sajátos valóságát bemutató műsor a képernyők elé szegezte az ország lakosságának jelentős részét. A melankolikus hangulatú, majd fokozatosan vidámabb motívumokkal gazdagodó melódia Hidas Frigyes neves magyar zeneszerző által megálmodott kompozíció, amely évtizedek óta a nosztalgia és a közös emlékek zenei kísérője.