A Magyar Bírói Egyesület elnöke kijelentette: "Ez a helyzet rendkívül jelentős politikai nyomásgyakorlást tükröz."
Az Országos Bírói Tanács egy inflációt sem fedező béremelési ígéretért cserébe hozzájárulást adott a bírósági szervezet címszavakban meghatározott átalakításához. Erről beszéltünk a MABIE elnökével, Dr. Boros Katalinnal.
A bírói önigazgatást képviselő és a bíróságok függetlensége felett is őrködő Országos Bírói Tanács a múlt héten egy viharos ülésen elfogadott egy többoldalú megállapodást - az OBT-n kívül a Kúria és az bíróságok legfelsőbb igazgatási szerve, az Országos Bírósági Hivatal is aláíró - az Igazságügyminisztériummal, amelyben a 3 év alatt közel 40%-os inflációtól messze elmaradó, jövőre mindössze 15%-os fizetésemelés mellett elvi hozzájárulásukat adták bizonyos szervezeti átalakításokhoz, amelyek azonban nincsenek részletesen kifejtve. Az OBT jogköreit az Európai Unió nyomására szélesítették ki a közelmúltban azért, hogy ellentartson a magyar igazságszolgáltatást érő kormányzati befolyásnak. A bíróságokon több mint 3 éve nem volt béremelés, ennek a pótlása - ami 35%-ot jelentett volna - a bírói szervezetek központi kérése volt a kormányzat felé, méghozzá a javaslatuk szerint 2024. januárjára visszamenőleg. Ehelyett sokkal kisebb béremelés érkezett - és cserébe a kormányzat is fellépett igényekkel.
Az Euronews a Magyar Bírói Egyesület elnökét, dr. Boros Katalint faggatta a megállapodás részleteiről.
A MABIE a honlapján közzétett állásfoglalásában éles bírálatot fogalmazott meg a megállapodással kapcsolatban. Fő aggályuk az, hogy az egyezség nem veszi figyelembe a szakmai közösség és a társadalom szélesebb érdekeit, valamint hogy a megállapodás esetleges következményei negatívan érinthetik a jövőbeni munkalehetőségeket és a szakmai fejlődést. Emellett hangsúlyozták, hogy a megállapodás átláthatósága és a döntéshozatali folyamatok demokratikus volta is megkérdőjelezhető.
Dr. Boros Katalin kifejtette, hogy számunkra az a fő problémát jelenti, hogy a javaslatunk jelentősen eltér attól, amit az OBT, az OBH és a Kúria is jóváhagyott. Az összegszerűséget illetően fontos megjegyezni, hogy csupán az inflációt számoltuk össze, azaz a 2022 tavasza és a 2024 tavasza közötti időszak inflációs adatai alapján kaptuk meg a 35 százalékos értéket, és az azóta eltelt időt nem vettük figyelembe. Továbbá, számomra kiemelten fontos a valorizáció kérdése. Szükség lenne egy automatizmusra az emeléseket illetően, mivel ennek hiányában folyamatosan alkudoznunk kell, amikor a bérek inflációval kapcsolatos értékvesztése miatt nehéz helyzetbe kerülünk, és jelenleg is éppen ezt tapasztaljuk.
A helyzetünkkel kapcsolatban két fő problémát érdemes kiemelni. Először is, a bérstruktúra egyáltalán nem tükrözi az egyesület által kitűzött célokat és elvárásokat. Másrészt, a közelmúltban zajló szervezeti átalakítások körüli információk meglehetősen ködösek, ami miatt nem tudjuk pontosan, milyen tartalommal fognak ezek a változások megtelni. Ennek következtében nem áll módunkban kifejteni az egyesület hivatalos álláspontját, és nem tudom megosztani a javaslatainkat sem, hiszen az átalakítások hátterében álló gazdasági és ügyszámadatok ismerete nélkül nem tudunk megalapozott véleményt kialakítani.
A legnagyobb problémát az jelenti, hogy ez a két téma egyetlen csomagba lett sűrítve. Jelenleg úgy tűnik, hogy a béremelés kérdését a szervezeti átalakítások elfogadásához kötik. Ez a megközelítés rendkívül erős politikai nyomásgyakorlásnak számít, és véleményem szerint nem tükröz jogállami megoldást a kormányzat részéről, különösen a harmadik hatalmi ág irányába.
Az OBT rendkívüli gyorsasággal tűzte napirendre a megállapodást, a legtöbb tagnak mindössze két napja volt annak áttekintésére.
Dr. Boros Katalin: Mi azt ajánlottuk, hogy ne kerüljön napirendre, viszont az OBT végül úgy határozott, hogy mégis napirendre tűzi. A gyors szavazás indoka az lehet, hogy 2024. november 28-ig van lehetőség a költségvetési törvényjavaslathoz benyújtani a módosító indítványokat.
Az elhangzott több alkalommal - nem feltétlenül ezen az OBT-ülésen, hanem korábbi OBT-üléseken az igazságügyi minisztérium képviselőjétől, hogy a bírósági költségvetésnek a módosítására év közben nincsen lehetőség, tehát mindig a következő év költségvetési törvényben lehet javaslatot tenni az illetményalapnak az emelésére.
Az általunk rendelkezésre álló információk szerint, amennyiben ez a megállapodás aláírásra kerül – ami egyébként már megtörtént – a kormány kötelezettséget vállal arra, hogy módosító javaslatot terjeszt elő a költségvetési törvény tervezethez.
Az OBT ülésén élénk diskurzus bontakozott ki a megállapodás körül, amely végül nyolc-hét arányban kapott támogatást a testület tagjaitól. A támogatók érvrendszere a megállapodás előnyeit hangsúlyozta, például a várható gazdasági előnyöket és a közös célok elérésének fontosságát. Ezen kívül az együttműködés szükségességét is kiemelték, amely segíthet a jövőbeli kihívások kezelésében. Ezzel szemben az ellenzők aggályaikat fejezték ki a megállapodás potenciális hátrányairól, beleértve a hosszú távú következményeket és a korábbi tapasztalatokat. Számukra fontos volt a transzparencia és a felelősségvállalás hangsúlyozása is, valamint az, hogy a megállapodás ne veszélyeztesse a meglévő normákat és értékeket. Az érvek ütköztetése végül szenvedélyes vitát eredményezett, amely rávilágított a témával kapcsolatos megosztottságra.
Dr. Boros Katalin kifejtette, hogy a bírói függetlenség kérdése kiemelt fontossággal bír. Hangsúlyozta, hogy az a gyakorlat, amely politikai nyomásgyakorlással próbálja összekapcsolni a bírák bérfejlesztését a szervezeti átalakításokkal, teljes mértékben elfogadhatatlan. Az ilyen típusú beavatkozások nem csupán a bírói autonómiát veszélyeztetik, hanem a jogrendszer integritását is aláássák.
A másik oldalnak az érvei pedig röviden arra irányultak, hogy a szervezet egészét kell nézni. Nem önmagában a bírókat, hanem a bírósági szervezetet, ahol 11 ezer ember dolgozik, akiknek csak a kisebb része bíró, több mint 7500 igazságügyi alkalmazott. ebben benne vannak azok a tisztviselők, akik a bírók mellett dolgoznak: a gazdasági dolgozók, az informatikusok, a titkáraink, a fogalmazóink, és méltatlanul alacsony az ő jövedelmük. Tudomásom szerint az igazságügyi alkalmazottaknak körülbelül a 40 százaléka a garantált bérminimumot kapja. Ez a megállapodás annak a reményét vagy annak a reális lehetőségét teremti meg, hogy az ő jövedelmük érdemben növekedjen, és ha a bírósági szervezetnek az egészét nézzük, akkor ez a 7500 emberre is figyelemmel kell lenni, nem csak a bírókra.
Illetve akik ott igennel szavaztak, azok valamennyien azt a reményt fogalmazták meg, hogy ezeknek a szervezeti változásoknak a konkrét tartalommal való feltöltése, tehát a végleges jogszabályalkotás során bevonásra kerülnek az érintettek.
