A nők általában gyorsan orvosi segítséget kérnek, ha problémáik adódnak, míg a férfiak sokszor inkább elkerülik a szakemberhez fordulást, mintha csak a homokba rejtenék a fejüket.
A magyarok munkaidejének egyhetede esik ki különféle betegségek miatt, miközben a hiányzások következtében gyűlik az elvégzetlen munka, a helyettesítés többletköltséggel jár, a család jövedelme csökken, a gyógyulásra viszont költeni kell - egyebek mellett ez derül ki Vitrai József orvos, népegészségügyi szakember kutatásából, amit az Orvosi Hetilap közölt, és amelynek főbb megállapításait a kutatót megszólaltatva a Népszava ismertette keddi cikkében.
Mint írják, a munkaképes korú lakosság betegségeinek és idő előtti halálozásának közvetett és közvetlen költségeit egy 2019-es kutatás 3425 milliárd forintra taksálta. Vitrai mostani elemzéshez nem készült hasonló, forintosítható veszteségszámítás. A kutató azt vizsgálta, hogy az egészségromlás miatti úgynevezett korlátozottság, illetve az "idő előtti" halálozás a 30-65 éveseknél mekkora kiesést okozott munkaidőben.
A szakértő véleménye szerint az adott korcsoportba tartozó egyének évente átlagosan 37 napot kénytelenek kihagyni a munkából különböző egészségügyi problémák miatt. A munkaidő-kiesés szempontjából a férfiak esetében a korai halálozás jelentős hatással bír. Vitrai József a népszerű napilap, a Népszava számára kifejtette, hogy a férfiak általában kevésbé ügyelnek egészségük megőrzésére. Ezzel szemben a nők, amint valamilyen panaszt tapasztalnak, szívesebben fordulnak orvoshoz, így hamarabb bekerülnek az egészségügyi ellátás folyamatába, megelőzve ezzel a betegségeik súlyosbodását. Az OECD 2024-es egészségügyi jelentése alapján 2021-ben a legtöbb magyar állampolgár hunyt el, a statisztikák szerint 100 ezer főre vetítve 310-en rákban, 723-an szív- és érrendszeri betegségek következtében, 70-en légzőszervi problémák miatt, valamint 258-an Covid-19 és más vírusos szövődmények következtében veszítették életüket.
Vitrai József szerint a más országokhoz képest kiemelkedő magyar halálozás a megelőzés és az orvosi ellátás gyengébb minőségére is utal. 2021-ben a teljes halálozás húsz százaléka a nyugdíjkorhatárt el nem érők körében történt, és ez a kiemelkedő arány nem írható teljes egészében a koronavírus-járvány számlájára - inkább az egészségügyi rendszer működésének hiányosságaira, valamint az orvoshoz fordulás kisebb hajlandóságra vezethető vissza - írja a Népszava.
