A pszichológiai kutatások szerint a legboldogabb emberek tudatosan elkerülik bizonyos szokásokat, amelyek hátráltathatják a belső békét és a boldogságot.
Te is a boldogság nyomába eredtél? Akkor érdemes felfedezned azokat a szokásokat, amelyeket a legboldogabb emberek tudatosan elkerülnek.
Mindennapjaink során számos szokás fonódik körénk, gyakran anélkül, hogy észlelnénk jelenlétüket. Legyen szó rutinról, megszokásról vagy akár mások viselkedésének mintázásáról, olyan mintákat sajátítunk el, amelyek első pillantásra ártalmatlannak tűnhetnek. Ám ezek a látszólag jelentéktelen szokások valójában komoly gátat jelenthetnek boldogságunk és produktivitásunk útjában. Az első lépés a tudatosabb és teljesebb élet felé az, hogy felismerjük és megszüntessük ezeket a korlátozó szokásokat.
Jeff Haden író és coach szerint "A siker és a boldogság nem a kivételesen képzetteknek való; bárki számára elérhető, aki megérti a motiváció valódi természetét."
A szokások, amelyeket kerülnöd kell a termelékenység és a boldogság érdekében:
Folyamatosan egyik feladatról a másikra váltunk, abban a téveszmében, hogy a multitasking növeli a hatékonyságunkat. Valójában azonban ennek éppen az ellenkezője igaz. A valódi produktivitás a mély és tartós figyelemből ered.
Ha kizárólag egyetlen feladatra összpontosítunk, azzal lényegesen gyorsabb és magasabb színvonalú előrehaladást érhetünk el. A figyelmünk folyamatos ingadozása mentális kimerültséghez, hibákhoz és időeltéréshez vezethet. Az egyfeladatos fókuszálás gyakorlása nemcsak a figyelmünket erősíti meg, hanem az eredményeinket is jelentősen javítja.
A telefonunk bámulása beszélgetés közben az érzelmi eltávolodás egyik legkevésbé finom formája. Ez a szokás érdektelenséget sugall, kellemetlen érzést kelt a másikban, és rontja kapcsolataink minőségét. Megzavarja a mély kommunikációt és korlátozza az empátiát. Az egymás idejének és jelenlétének tiszteletben tartása kulcsfontosságú a szilárd kapcsolat kiépítéséhez. Tedd el a telefonod, amikor valakivel együtt vagy, és helyezd előtérbe az aktív hallgatást!
Mindenkinek más a gondolkodásmódja, a cselekvésmódja és a kommunikációja. A standard megközelítés éppen ezért nem hatékony. A munkahelyen vagy a magánéletben fontos, hogy kommunikációnkat és elvárásainkat az egyes emberekhez igazítsuk. A másik meghallgatása, a megfigyelés és a megközelítésünk adaptálása javítja az együttműködést és megelőzi a szükségtelen konfliktusokat. A személyre szabott megközelítés jobb egészségesebb kapcsolatokat biztosít.
Egyre több időt pazarolunk az üzenetek megválaszolására és a közösségi média kommentelésére, miközben a valódi, személyes kapcsolatokra kevesebb figyelmet fordítunk. Ez a tendencia érzelmi és kapcsolati egyensúlyhiányhoz vezethet, hiszen a digitális interakciók nem pótolják a közvetlen, emberi érintkezést.
Ha túlságosan a távoli vagy látszólag jelentéktelen emberekre összpontosítunk, elveszíthetjük a valódi, mély kapcsolatok értékét. Fontos, hogy a figyelmünket a közeli barátainkra, családtagjainkra és kollégáinkra összpontosítsuk, hiszen ezek a kapcsolatok bizalmat és érzelmi támogatást nyújtanak számunkra. A valódi jelenlét erősíti az összetartozás érzését, és hozzájárul a lelki jólétünk fenntartásához.
Egy kudarc elfelejtése elsőre csábító megoldásnak tűnhet, de valójában egy értékes lehetőség figyelmen kívül hagyása. Az igazi cél nem az, hogy eltüntessük a fájdalmas emlékeket, hanem hogy tanuljunk belőlük, és elkerüljük a jövőbeli buktatókat. Kérd magadtól, mi vezetett az adott helyzethez, és milyen alternatívák létezhettek volna. Ezzel a reflexióval gazdagabbá válhatsz, és erősebben léphetsz tovább!
Ha a panaszkodás rutinná válik, könnyen észrevétlenül csúszunk bele abba a csapdába, hogy ahelyett, hogy lépéseket tennénk, folyamatosan ugyanazokat a negatív gondolatokat forgatjuk a fejünkben. A hiányosságok vagy tévedések miatti siránkozás csupán tovább növeli a frusztrációnkat, és eltereli a figyelmünket a megoldások kereséséről.
Természetes, hogy időnként szomorúság vagy csalódottság tölti el a szívünket, de a valódi megoldás a felelősségvállalásban és a cselekvésben rejlik. Ahelyett, hogy csak panaszkodnánk, érdemes inkább hasznos kérdéseket feltenni magunknak, mint például: „Mit tehetek annak érdekében, hogy ez a helyzet megváltozzon?” Ezzel a szemlélettel új irányt adhatunk gondolatainknak és tetteinknek.
A rövid és hosszú távú hatások figyelembevétele nélküli döntéshozatal szükségtelen kockázatoknak tesz ki minket. Gyors eredményekhez, de megbánáshoz is vezethet.
Akár pénzügyi vagy épp érzelmi döntésről van szó, fontos, hogy gondolkodjunk, mielőtt cselekszünk. A következmények mérlegelése, a lehetőségek felmérése és az időráfordítás a döntés meghozatala előtt, döntő tényező lehet.
