A nyugdíjszakértők szerint a Tisza szinte már előre jelezte a 14. havi nyugdíj bevezetését.
Orbán Viktor gyakorlatilag újra elővette a Fidesz-frakció által a 2006-os választási kudarc során benyújtott törvényjavaslatot, amely a 14. havi nyugdíj bevezetését szorgalmazta. A miniszterelnök, csaknem két évtizeddel később, csütörtöki Facebook-posztjában bejelentette, hogy „gőzerővel dolgozunk a 14. havi nyugdíjon”. Ezzel kapcsolatban nem hagyhatta figyelmen kívül a Tisza Párt említését sem, amikor a degresszióra utalva, de konkrét részletek nélkül arról értekezik, hogy a „Tisza-adó után itt az újabb gazdasági csodafegyver, a nyugdíjcsökkentés” érkezik.
- Szó sincs arról, hogy a Tisza Párt csökkentené a nyugdíjakat. Épp ellenkezőleg, a szokásos inflációs emelésen kívül plusz juttatásokat ígértek az időskorúaknak. A Magyar Péter pártelnök és Kármán András, a párt adó- és költségvetési szakértője által szeptember utolsó hetében ismertetett elképzelés szerint az ellenzéki párt kifejezetten nagyot segítene a kisnyugdíjasokon, hiszen egyetlen lépésben 120 ezer forintra emelné az ennél kisebb összegű nyugdíját azoknak, akik legalább 20 éves munkaviszonnyal rendelkeznek. A Tisza szeptemberi bejelentése szerint a 120 ezer és 140 ezer forint közötti nyugdíjakat pedig sávosan (120-125 ezer forint között 12, 125-130 ezer között 10, 130-135 ezer között 8, 135-140 ezer között pedig 6 ezer forinttal) emelnék - mondta lapunknak Farkas András nyugdíjszakértő. A Nyugdíjguru alapítója arra is felhívta a figyelmet, hogy a Tisza Párt által tervezett intézkedések éppen annyiba kerülnének a költségvetésnek - azaz hozzávetőlegesen 600 milliárd forintba -, mint a 14. havi nyugdíj kifizetése.
Az ellenzéki párt tervei szerint a fenti nyugdíjemelésen túl minden olyan nyugdíjas, akinek járadéka nem éri el a havi félmillió forintot, évi 100-200 ezer forint értékű SZÉP-kártyát kapna, amelyet élelmiszerre, gyógyszerre, egészségmegőrzésre és pihenésre fordíthatnának. A tervek ismertetésekor Magyar Péter arról is beszélt, hogy érdemes megfontolni a nyugdíjemelés rendszerének újragondolását, azt a gazdasági növekedéshez vagy a bérnövekedéshez kötni. Azok számára pedig, akik nem jogosultak nyugdíjra, mert nincs legalább 20 éves munkaviszonyuk, megduplázzák a nekik járó havi támogatást, az időskorúak járadékát. Így a Tisza javaslata szerint a számukra a háztartásuk jövedelmi viszonyainak függvényében jelenleg járó 24 955, 29 355, illetve 39 630 forintnyi ellátmány, 49 910, 58 710, illetve 79 260 forintra emelkedne.
Orbán Viktor ígérete kapcsán Farkas András fontos észrevételeket tett, amelyek figyelembevételéhez elengedhetetlen a jövő évi választások kontextusának megértése. A szakértő kiemelte, hogy ha a miniszterelnök ígérete megvalósul, akkor a 13. havi nyugdíj 600 milliárd forintos költsége mellett újabb 600 milliárdot kellene a költségvetésnek előteremtenie, mindez pedig járadékfedezet nélkül. A juttatás bevezetésével a kormánynak minden évben garantálnia kellene ezt az összeget, ami komoly terhet ró a költségvetésre. Amennyiben a 14. havi nyugdíj bevezetése is napirendre kerül, kérdéses, hogy azt hogyan kívánja a kormány megvalósítani. Az elképzelés hasonló lehet a 13. havihoz, azaz beépítenék a nyugdíjtörvénybe, így a jövő márciustól minden jogosult egy teljes havi juttatást kaphatna az eddigi ellátásokon felül. Azonban ez a megoldás a kisnyugdíjasok számára kedvezőtlenebb lehet, mint ha a lengyel modellt követnék, ahol a jogosultak nem egyhavi nyugdíjat kapnak, hanem az előző évi átlagnyugdíj összegét. Érdemes belegondolni, milyen jelentős támogatást nyújtana egy kisnyugdíjasnak, ha például a nyolcvanezer forintos nyugdíjára 250 ezer forintos kiegészítést kapna—ez az összeg háromszorosa lenne a havi ellátásának. Ezzel párhuzamosan a magasabb nyugdíjat élvezők is megfelelő mértékű juttatásokhoz juthatnának. Farkas András a lehetőségeket elemezve hangsúlyozta, hogy a megoldás nem csupán a költségvetés szempontjából fontos, hanem a társadalmi igazságosság és a szociális támogatás szempontjából is jelentős hatással bír.
Kérdésünkre reagálva kifejtette, hogy a nyugdíjasok helyzete az aktív dolgozókhoz képest nem javulna meg a 14. havi nyugdíj bevezetésével, de a 13. havi támogatással együtt jelentősen mérsékelné az elszegényedés ütemét. - Megnyugtatóbb megoldás lenne, és talán elégedettebb lennék, ha a plusz kéthavi juttatás mellett a nyugdíjemelési rendszer reformjára is sor kerülne. Ennek keretében az inflációs emelésen túl évente a megelőző év reálkereset-növekedésének felével emelnék a nyugdíjakat. Például jövőre a már bejelentett 3,6%-os emeléshez hozzáadódna az idei, várhatóan 5%-os reálbér-emelkedés fele, tehát 2,5%, így minden nyugdíjas 6,1%-os emelésben részesülne - vázolta a szerinte ideális megoldást.
Orbán Viktor legfrissebb bejelentésére Magyar Péter is reagált, és ezt egy Facebook-bejegyzés keretein belül tette meg. Péter hangsúlyozta, hogy „a jelenleg 80 ezer forintnyi nyugdíjat kapó idősek Orbán hazug javaslatával mindössze 80 ezer forint plusz juttatáshoz juthatnának egy év alatt, míg a Tisza programja alapján akár 720 ezer forinttal is gazdagodhatnának.” A párt elnöke nem részletezte, hogyan érkezik ehhez a kilencszeres számhoz, ám egy kommentelő alaposan utánaszámolt. A Tisza által javasolt terv értelmében a havi 80 ezer forintos nyugdíj 120 ezer forintra nőne, ami éves szinten 480 ezer forint pluszt jelentene. Ezen felül a jelenlegi 80 ezer forintos 13. havi nyugdíj is emelkedne 120 ezer forintra, ami további 40 ezer forintot jelentene. Ráadásul a 200 ezer forintos SZÉP-kártya-juttatás is hozzájárulna a végső összeghez.
