A tudományos közösség kezdetben szkeptikus volt Karikó Katalin és csapata mRNS-vakcinákra vonatkozó elképzeléseivel kapcsolatban. Pardi Norbert, a kutatás egyik kiemelkedő alakja, a rák elleni alkalmazások lehetőségeit vizsgálja, és arra figyelmeztet, hog
A gyógyszercégeknek masszív bevételük lett az mRNS-vakcinákból, ezek jelentős részét visszaforgatják a kutatásokba, így már nem évi 5-6, hanem 40-50-100 klinikai vizsgálat folyik mRNS-alapú készítményekkel - mondja Pardi Norbert, a Pennsylvaniai Egyetem mikrobiológiai tanszékének professzora, aki még 2011-ben csatlakozott a Karikó Katalin és Drew Weissman laboratóriumában zajló kutatásokhoz. Jelenleg már a saját laboratóriumát vezeti Philadelphiában, ahol vakcinák fejlesztésével foglalkoznak részben olyan fertőző betegségek ellen, mint az influenza, de vannak eredményeik az mRNS-alapú rákvakcinák területén is.
Hogyan idézi fel a Covid öt évvel ezelőtti kitörését? Nyilatkozatai alapján úgy tűnik, hogy ön nem volt annyira meglepve, mint a világ többi része.
Engem is meglepett, hiszen az életem során ez volt az első olyan járvány, amely ilyen széleskörű hatásokkal bírt. Azonban, mivel hosszú ideje foglalkozom mRNS-alapú vakcinák kifejlesztésével a pandémiát okozó vírusok ellen, tisztában voltam azzal, hogy a világjárvány lehetősége mindig ott lebeg a levegőben. Az viszont, hogy ez a járvány olyan mértékű lesz, amire jó esetben csak 50-100 évente számíthatunk, valóban meglepett.
Amikor a járvány kitört, azonnal eszébe jutott, hogy az mRNS-alapú vakcina, amelynek fejlesztésén dolgoztak, hogyan hozhatna hatékony megoldást a helyzetre.
Éppen Japánban tartózkodtam, amikor belefutottam a friss hírekbe. Szinte azonnal nekiláttunk a vakcinák megtervezésének, és alig múlt el 24 óra, már a gyártás lehetőségeit tanulmányoztuk, természetesen csak az állatkísérletek keretein belül, a Pennsylvaniai Egyetemen zajló kutatásokra fókuszálva. Éppen akkor...
A mRNS-platform vonzereje abban rejlik, hogy ez egy szintetikus technológia. Az ember képes a számítógépen megálmodni a molekulákat, és a gyártási folyamat során nem szükséges bonyolult sejtkultúrák vagy kifinomult gyártási rendszerek alkalmazása.
Az mRNS-technológia forradalmasította a vakcinakészítést, hiszen a hagyományos megközelítésekhez képest egyedülálló módon a genetikai információt közvetlenül a sejtekhez juttatjuk el. A Covid-19 vakcina példáján keresztül jól látható, hogyan működik ez a folyamat: a szervezetbe juttatott mRNS alapján a sejtek előállítják a koronavírus tüskefehérjéjét, ami idegenként lép fel, így aktiválva az immunválaszt. A vírus genetikai információja rendkívül gyorsan rendelkezésre állt, lehetővé téve számunkra, hogy saját vakcináinkat megtervezzük. Ezek a kísérleti vakcinák szoros párhuzamot mutattak azzal, amit végül humán felhasználásra jóváhagytak, így az innováció és a tudományos fejlődés szoros együttműködésének eredményeként valósulhattak meg.
Milyen hatalmas impulzust nyújtott a Covid-19 a mRNS vakcinák kutatásának és fejlesztésének terén! A világjárvány valóban olyan gyorsasággal hozta előtérbe ezt a technológiát, hogy sok szakértő úgy véli, akár 10-15 évnyi kutatási időt is megspórolt. Önök szerint mennyire formálta át ez a helyzet a vakcinák jövőjét és a tudományos közösség hozzáállását a hasonló innovációkhoz?
Lehet, hogy a közelmúlt történéseire keveset reflektáltam, de fontos hangsúlyozni, hogy a Covid-járvány tragikus következményei között nem illik úgy fogalmazni, mintha számunkra pozitív fordulatot hozott volna. Hiszen több millió ember vesztette életét a vírus következtében, és ez mindannyiunkat mélyen érintett. Ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az mRNS-technológia megmutatta valódi potenciálját, és hatalmas tőke áramlik az ilyen irányú kutatásokba. Számomra is könnyebbé vált pályázatokon kutatási forrásokat szerezni, hiszen az mRNS-technológia bizonyítottan hatékonyan működik embereken is. A gyógyszergyártók jelentős bevételhez jutottak az mRNS-alapú vakcinák értékesítése révén, és ennek jelentős részét visszaforgatják a kutatás-fejlesztésbe. Ennek köszönhetően nem csupán 5-6, hanem akár 40-50, sőt 100 klinikai vizsgálat zajlik mRNS-alapú készítményekkel. Ezek a kutatások nem valósulhattak volna meg a Covid-vakcina fejlesztésének sikere nélkül. Bízunk abban, hogy ennek az áttörésnek köszönhetően új vakcinák és egyéb terápiák születhetnek, amelyek javítják az egészségügyi ellátást és megelőzik a jövőbeli pandémiák hatásait.
Milyen további megkönnyebbüléseket tapasztalnak még?
Robbanásszerű változások zajlanak a tudósok körében az mRNS-vakcinák megítélésében. 1990-ben jelent meg az első tanulmány, amelyben bemutatták, hogy a laboratóriumban előállított, szintetikus RNS sikeresen alkalmazható állatok immunizálására. Ezt követően fokozatosan fejlődött a téma, és a kétezres években Karikó Katalin és Drew Weissman együttműködése mérföldkőnek számít, hiszen munkájuk jelentősen elősegítette a tudományos terület előrehaladását.
A problémát az jelentette, hogy a tudományos közösség nem bízott bennük. Bár azokat a kutatásokat, amelyek végül Nobel-díjat nyertek, már előre publikálták, a szélesebb tudóstársadalom mégsem tartotta valószínűnek, hogy az mRNS képes lehet gyógyszerként funkcionálni.
Amikor 2011-ben csatlakoztam a csapathoz, a pénzügyi helyzetünk nem volt éppen rózsás, viszont a megoldásra váró kihívások bőségesen akadtak. A tízes évek közepére sikerült ezen problémák egy jelentős részét orvosolnunk, de még 2-3 évvel a pandémia előtt is érkeztek tőlünk független, neves tudományos folyóiratokból olyan kritikák, amelyek azt állították, hogy a technológiánkban nincs semmi forradalmi, ráadásul kétséges, hogy az emberek esetében is hatékonyan működne.
