Agyelrabló amőba: szakértők nyilatkoztak a végzetes fertőzésről
A hét közepén Szlovákiában egy szívszorító tragédia történt, amikor egy tízéves kisfiú életét egy rendkívül ritka, de halálos parazitafertőzés, az úgynevezett "agyevő amőba" követelte. A fiú állítólag a párkányi termálfürdőben szedhette össze a kórokozót. Az eset nemcsak a családját, hanem az egész közösséget megrázta, hiszen a korábbi hasonló esetek során az amőba jellemzően édesvizekben terjedt el, nem pedig fürdőhelyeken. Az HVG által megkérdezett infektológus szakértő hangsúlyozta, hogy bár a helyzet aggasztó, az "agyevő amőba" mégis rendkívül ritkán fordul elő, így nincs ok a pánikra.
Az Egyesült Államok Betegségellenőrzési és Megelőzési Központja (CDC) szerint a Naegleria fowleri egy szabadon élő amőba, amely egysejtű lényként a meleg édesvízi környezetekben, például tavakban, folyókban és forrásokban él. A hivatalos tájékoztatóban található információk alapján a köznyelvben "agyevő amőbának" nevezett kórokozó azért kapta ezt a félelmetes elnevezést, mert képes megfertőzni az emberi agyat, ami rendkívül súlyos következményekkel járhat.
Bizonyos körülmények között képes behatolni az emberi agyba, ahol károsíthatja az agyszövetet és súlyos következményekkel járhat.
A CDC figyelmeztetése szerint a fertőzések rendkívül ritkák, ám ha a kórokozó az agyat célozza meg, szinte mindig végzetes következményekkel jár. A hivatalos statisztikák alapján a korábban dokumentált agyi fertőzések 97%-a végződött halállal, ami azt jelzi, hogy az amőba letalitási rátája – azaz a fertőzött egyének közül hányan hunytak el – rendkívül magas.
Egy extrém ritka fertőzésről beszélünk, amely alig-alig követelt áldozatokat az elmúlt évtizedekben
„Egyedülállóan ritka jelenségről van szó” – nyilatkozta Csilek András infektológus a HVG-nek. A lap által idézett amerikai országos orvostudományi könyvtár 2021-es tanulmánya szerint a betegség első hivatalos dokumentálása óta, 1965-től kezdődően, csupán 400 esetet regisztráltak világszerte. A szakértők véleménye szerint a tényleges esetek száma ennél valamivel magasabb lehet, figyelembe véve a diagnózis nélküli vagy be nem jelentett eseteket is.
A fertőzés eddig 39 országban fordult elő, leggyakrabban az Egyesült Államokban, Pakisztánban, Mexikóban, Ausztráliában, Csehországban és Indiában - feltehetően a meleg éghajlat és a szennyezett víznek való kitettség következtében.
Az amőba az arcüregen keresztül jut el az agyig, ahol az agyhártya védtelen vele szemben
- magyarázta a szakember, hozzátéve, hogy a fertőzés rendkívül gyors lefolyású és hatékony terápia híján általában halálos kimenetelű.
A párkányi eset valóban különleges, hiszen a parazita természetes élőhelyei általában hőforrások, tavak, folyók és édesvízű állóvizek. Bár már észlelték ivóvízhálózatokban és karbantartás hiányában lévő termálmedencékben is, a helyes vízkezelési módszerek – mint például a szűrés, klórozás és más fertőtlenítési eljárások – jelentősen mérséklik vagy akár teljesen megszüntetik a fertőzés lehetőségét.
Csilek András rámutatott, hogy a fertőződés kizárólag az orron át lehetséges, és csupán abban az esetben, ha a kórokozó mélyen az orrüregbe hatol. Mivel a vízben az amőba koncentrációja nem állandó, gyakran csupán egy-egy ember fertőződik meg. A szakértő emellett kiemelte, hogy...
A parazita nem képes emberről emberre terjedni.
A fertőzés tünetei között szerepel a magas láz, hányinger, hányás, esetenként epilepsziás roham, tudatzavar és eszméletvesztés. A betegség mindössze néhány nap alatt halálhoz vezethet. Az infektológus megnyugtatásként hangsúlyozta, hogy pályafutása során még nem találkozott ilyen esettel, és valószínűleg nem is fog, tekintettel a megbetegedés rendkívüli ritkaságára.
