"Ahhoz viszonyítva, ami ezen a területen zajlik, lényegtelen, ha a Medián egy kicsit gyengébben teljesít" - kérdőjelezheti meg a Lex Putyin a közvélemény-kutatók hitelességét?

Megér egy hiteles felmérés egy házkutatást? Hann Endrét, Horn Gábort és Pulai Andrást kérdeztük arról, lehet-e hatása az új "átláthatósági" törvénytervezetnek a Medián, a Republikon, illetve a Publicus munkájára.

A kutatásokkal és elemzésekkel folyamatosan hozzájárulva a közbeszéd alakulásához, a közvélemény formálásához, a közvélemény-kutatók könnyedén a Fidesz "átláthatósági" törvényének célkeresztjébe kerülhetnek. Számos céget megkerestünk, és a válaszadók véleménye egyértelmű: a törvényjavaslat súlyosan érinti a szakma jövőjét és komoly következményekkel jár a társadalom egészére nézve.

Horn Gábor, a Republikon Intézet igazgatója a megkeresésünkre így reagált: "Bár nem tartom magam félős típusnak, az elmúlt évtizedek során sikerült kialakítanunk egy szakmai műhelyt, amelyet és a kollégáimat most egy kicsit aggaszt a helyzet." Véleménye szerint az "átláthatósági" törvény legfőbb kockázata abban rejlik, hogy a közélettel foglalkozók körében megjelenik a "fortélyos félelem". Ez a jelenség azt jelenti, hogy a fenyegetettség érzése már önmagában is visszatarthatja az embereket attól, hogy nyíltan kifejezzék véleményüket a kormánnyal szemben.

Horn úgy látja, mostantól mindenkiben felmerülhet a kérdés, jól teszi-e, ha folytatja eddigi munkáját - az ő megrendelőik is elgondolkodhatnak azon,

Megérdemel-e egy házkutatás, ha a kormány számára nem feltétlenül előnyös közvélemény-kutatást folytatnak le?

"Jelenlegi formájában ez a törvény lényegében korlátlan jogosítványt ad egy olyan sóhivatalnak, amely induláskor még semmilyen döntéshozatali felhatalmazással nem bírt. Vagyis leszámolhatnak bárkivel, aki máshogyan gondolkodik, ez egy nagyon komoly szintlépés, a félelem hatása pedig még akkor is megmarad, ha senki nem kerül fel erre a feketelistára" - jegyezte meg Horn.

A Republikon Intézet tevékenysége sokrétű, hiszen különböző hazai megrendelésekkel és nemzetközi projektekben való részvétellel is foglalkozik. „Teljesen abszurd lenne, ha egy EU-tagállamban, uniós pályázat keretében elnyert támogatást vissza lehetne vonni” – hangsúlyozta. Emellett kifejezte meggyőződését, hogy előbb-utóbb világossá válik: a jogszabály ellentétes az uniós normákkal. „Viszont mire az uniós intézmények eljutnak ennek a megállapítására, már rég túl leszünk a 2026-os választásokon. Utólag persze mondhatjuk, hogy igazunk volt, de addigra már nem leszünk aktívak” – tette hozzá.

Valamivel kevésbé aggódik intézete jövője miatt a Publicust vezető Pulai András, aki - bár bevallása szerint nem tanulmányozta át betűről betűre a törvényjavaslatot - úgy értelmezi, közvetlen hatása nem lesz a munkájukra. "Mi egy piaci cég vagyunk, az ország és világ különböző pontjairól vannak megbízásaink, de ezek nem támogatások, hanem szerződéses kifizetések" - mondta..

Viszont ő is aggódik amiatt, hogy a törvény közvetve érintheti őket is, mivel folyamatosan dolgoznak különböző civil szervezetek kutatásain. "Ha ezek a szervezetek kevesebb forráshoz jutnak, és emiatt működésük veszélybe kerül, akkor a mi megrendeléseink is csökkenni fognak" - emelte ki.

A törvény egy külön szakaszban foglalkozik a "közélet befolyásolására irányuló" tevékenységekkel. Pulai aggodalommal figyeli, hogy a közvélemény-kutatásokra a nyilvánosság egyre inkább ezzel a szemlélettel tekint. Szerinte ez a tendencia az elmúlt év során, különösen a Tisza Párt megjelenése óta, vált igazán hangsúlyossá. Azóta sokan a felméréseket "manipulációs előfeltételek" alapján értékelik, ami aggasztó jelenség a demokratikus diskurzus szempontjából.

"Valójában a közvélemény-kutatások elsődleges célja, hogy információt nyújtsanak az embereknek arról, hogyan vélekednek a társadalom különböző aspektusairól" - nyilatkozta Pulai. Hozzátette, hogy a témával kapcsolatos tudományos vizsgálatok is azt mutatták, hogy a felmérések hatása az olvasókra teljesen kiszámíthatatlan. "Nincs mód arra, hogy egyértelműen kijelenthessük, befolyásolják-e az emberek gondolkodását egyes kérdésekről, és még inkább lehetetlen előre megjósolni a hatásuk irányát. Így hát talán nem is lenne érdemes ilyen kísérletekbe bocsátkozni" - tette hozzá.

A Medián igazgatója, Hann Endre kifejezte aggodalmát a törvény lehetséges következményeivel kapcsolatban, különös figyelmet fordítva arra, hogy milyen hatással lehet az a közvélemény-kutatásokra és azok társadalmi megítélésére. Szerinte igencsak aggasztó lenne, ha a jövőben egy magyar közvélemény-kutató intézmény nem használhatná fel az uniós pályázatokból származó forrásokat kutatási tevékenységére. Ráadásul, ha Magyarország emiatt kiszorulna számos nemzetközi kutatásból, az súlyos következményekkel járna, és valódi "világbotrányt" okozna a szakmában.

"A kutatásoknak az a céljuk, hogy visszajelzést adjanak, tehát hatással vannak a közvéleményre. Azok az igazán elmarasztalhatók, akik megkérdezést álcázva akarnak befolyásolni, ahogyan azt a nemzeti konzultációk esetében látjuk" - mondta Hann.

A szakember véleménye szerint a törvény nem gyakorol jelentős hatást a Medián üzleti működésére; úgy véli, hogy a vállalkozási szerződés keretében végzett tevékenység nem tekinthető támogatásnak. "Közvélemény-kutatóként nem érzem, hogy veszélyben lennék, viszont állampolgárként aggaszt a helyzet. Az, ami most zajlik, ahhoz képest, hogy a Medián esetlegesen kicsit nehezebb időszakot él meg, elhanyagolható" - tette hozzá a szakember.

"Ez a törvény kiválóan illusztrálható a béka történetével, ahol nem az a módszer, hogy forró vízbe dobjuk, hanem inkább fokozatosan, egy kis csavarral módosítjuk az alatta lobogó lángot."

- érzékeltette a helyzetet Pulai András, aki szerint az Orbán-kormány tovább menetel a putyini úton, mindent hajlandók megtenni azért, hogy hatalmon maradjanak. "Markánsan készülnek arra, hogy ne veszíthessenek választást, de bebiztosítják magukat, hogy még ha el is veszítik, utána is ők maradjanak hatalmon."

Horn Gábor hangsúlyozta, hogy a tervezet benyújtása nem véletlen időzítésű. "Ez valójában egy figyelemelterelés" – fogalmazott. A miniszterelnök múlt héten komoly hibát követett el, amikor a szélsőjobboldali és magyarellenes román elnökjelölt mellett döntött. Ez a lépés súlyos identitásválságot idézett elő a Fidesz szavazói között, és erre a helyzetre reagálva került előtérbe a törvényjavaslat.

Arra jó, hogy ne arról beszéljünk, hogy Orbán Viktor belerúgott a határon túli magyarokba, hanem arról, mi lesz a Republikon Intézettel."