Allergia vagy nátha? Íme néhány tipp, hogy könnyen megkülönböztethesd őket! Először is, figyelj a tünetekre! Az allergia általában hirtelen jelentkezik, és a tüsszentés, orrfolyás, viszkető szemek jellemzik. Ezzel szemben a nátha fokozatosan fejlődik ki,

Időtlen és megkerülhetetlen kérdés. Két hasonló jelenség, mindkettőnek megvan a maga időszaka – az egyik most aktuális, míg a másik már a küszöbön áll.

A tavaszi időjárás szeszélyessége miatt könnyen megbetegedhetünk, hiszen a hőmérséklet ingadozása és a szél felerősítheti a megfázás kockázatát. Ráadásul a klasszikus náthás tünetek, mint az orrfolyás és a tüsszögés, könnyen összekeverhetők a pollenszezonban megjelenő allergiás reakciókkal, ami nehezíti a helyzetünket.

Dr. Balogh Katalin, allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa szerint fontos, hogy a szénanátha és a meghűlés közti eltéréseket felismerjük, mert az idejében megkezdett kezeléssel nemcsak a panaszok mérsékelhetők, hanem a felesleges gyógyszerszedés is elkerülhető.

A megfázások jellemzően szeptember és április között bukkannak fel, míg a pollenallergia tünetei az allergén növények virágzási időszakában jelentkeznek, és a pollenszórás befejezéséig fennmaradnak.

Természetesen! Íme egy egyedibb változat: "Fontos megjegyezni, hogy ez csupán egy irányelv, hiszen nem csupán a pollenek, hanem rengeteg más tényező is kiválthat allergiás reakciókat. Gondoljunk csak arra, hogy a nyár forró napjaiban, egy erősen légkondicionált térben is elkaphatjuk a megfázást."

Fontos megjegyezni, hogy az allergia és a nátha között lényeges eltérések vannak. Allergiás reakciók esetén a láz soha nem jelentkezik, míg a náthás megbetegedések során ez előfordulhat. Az allergiás orrfolyás során a váladék vízszerű, míg a náthás tünetek sárgás-zöldes, néha sűrűbb váladékot eredményezhetnek. A viszkető és könnyező szemek típikusak az allergiás reakciókra, de a náthás esetekben ez ritkán tapasztalható. Tüsszentés és orrdugulás mindkét állapotban jellemző, de az allergiás orrdugulás esetében a tünetek általában nem korlátozódnak egy féloldalra, míg a náthában ez előfordulhat.

Tehát összességében elmondható, hogy a megfázás, nátha vagy meghűlés hátterében valamilyen vírus van, míg az allergia az immunrendszer reakciója valamilyen számára irritáló anyagra. Utóbbi egyébként (általában) egy hosszabb, heteken át fennálló állapot, amelynek vannak könnyebb és nehezebb szakaszai - amit sok minden befolyásolhat -, szemben a megfázással, amely tipikusan egy rövidebb lefolyású, 5-10 napig tartó megbetegedés.

Ahhoz, hogy eldöntsük, melyik áll fenn, két dolgot érdemes végiggondolni.

Az évről évre visszatérő zavaró tünetek esetén érdemes az allergiára gyanakodni. Ilyenkor hasznos lehet egy pollennaptár, amely segít nyomon követni, mikor és milyen allergénekre számíthatunk. Amennyiben éppen nem tartunk a pollenszezonban, érdemes alaposan körülnézni a környezetünkben, hiszen más tényezők is okozhatnak problémát. Ha viszont a felsorolt tünetek bármelyike jelentkezik, akkor valószínű, hogy a megfázás áll a háttérben, mivel ezek a tünetek nem jellemzőek allergiás reakciókra.

Az orrdugulások közt is van különbség. Az eldugult orr tipikus tünete mindkét problémának, viszont nagyon egyszerű különbséget tenni az egyik és a másik okból kialakult orrdugulás között. Ha tiszta váladék jön belőle, az döntően inkább allergia, a sárgás váladék viszont a náthás eredetet jelzi. Az orrspray mindkét esetben fellélegzést hozhat, de míg az allergiánál inkább az a cél, hogy lemossa az allergéneket a nyálkahártyáról - ami egyébként egy sima sóoldatos átmosással is megoldható -, addig náthánál az orrdugulást okozó, kitágult erek összehúzása és a váladéktól való megszabadulás a cél, így más-más típusú készítmény ajánlott a két állapotban. Fontos az is, hogy mivel az orrspay-k egyes fajtái könnyen függőséget okozhatnak, a betegtájékoztatókban leírt módon és ideig használjuk őket.