A gazdaságunk annyira lelassult, hogy Magyarország már klímabajnokként tűnik fel a nemzetközi porondon.

1990-hez viszonyítva a nettó üvegházhatású gázkibocsátásunk 42%-kal csökkent, de ez sajnos nem ok az ünneplésre.

Európai szinten Magyarország a legutóbbi adatok szerint a hetedik legjobb eredményt érte el, így a klímabajnok országok táborába lépett. Ezt a K&H csütörtöki közleménye is megerősíti. Azonban a helyzet árnyaltabb, hiszen ez a pozitív eredmény nem annyira a környezetvédelmi intézkedések sikerének, hanem inkább a jelentős gazdasági visszaesésnek tudható be.

A közlemény az Energiaügyi Minisztérium által 2023 nyarán alapított háttérszervezet, az Energiastratégia Intézet Nonprofit Kft. legújabb helyzetértékelése alapján arról tájékoztat, hogy Magyarország nettó üvegházhatású gázkibocsátását 3,5%-kal sikerült csökkenteni. Azonban nem pontosítják, hogy ez az adat melyik évre vonatkozik. A térségben csak Románia és Szlovákia mutatott jelentősebb kibocsátáscsökkenést.

1990 óta a nettó üvegházhatású gázkibocsátásunk 42%-kal csökkent, ami elsősorban a rendszerváltást követően bekövetkezett ipari termelés drámai visszaesésének, valamint az utóbbi évek gazdasági nehézségeinek tudható be.

A legfrissebb helyzetképet a visszaesésekről szerdán tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal. Az adatok szerint márciusban, éves összehasonlításban, a munkanapok hatásától megtisztítva, az ipari termelés 5,4%-kal csökkent. Különösen az akkugyártás teljesített gyengén, hiszen itt 41%-os visszaesést regisztráltak, ami a magyar ipar legrosszabb teljesítménye. Ráadásul a KSH jelentése alapján az építőiparunk már a tizedik hónapja mutat visszaesést.

A 1990-es adatokhoz viszonyítva Magyarország 42 százalékos csökkenése a szén-dioxid-kibocsátás terén meghaladja az Európai Unió 30 százalékos átlagát. Bár hazánk a világ üvegházhatású gázkibocsátásának csupán 0,11 százalékáért felel, a legfrissebb közlemény szerint ez a jelentős visszaesés lehetővé tette Magyarország számára, hogy az EU "klímabajnokai" közé emelkedjen, megelőzve olyan országokat, mint Belgium, Ausztria vagy Portugália.

A közlekedési szektor kibocsátása 2022-ben 7,7 százalékkal nőtt, miközben a legtöbb más iparágban csökkenés figyelhető meg. Magyarországon jelenleg több mint 4 millió autó van forgalomban, és az átlagos járműéletkor meghaladja a 15 évet, ami jelentős mértékben hozzájárul a járművekből származó üvegházhatású gázok emelkedéséhez.

2022-ben a közlekedés volt felelős az EU összes kibocsátásának 29 százalékáért, ez pedig az 1990-es érték közel kétszerese, 2030-ban pedig már a kontinens kibocsátásának közel fele a mobilitásból fog származni. Ha az EU 2050-re el akarja érni a nulla kibocsátást, létfontosságú az ágazat mielőbbi szén-dioxid-mentessé tétele.

A lakossági épületek által kibocsátott üvegházhatású gázok mennyisége drámaian csökkent: 2022-ben egy átlagos lakás éves közvetlen kibocsátása 14,1 százalékkal mérséklődött. E csökkenés hátterében részben az enyhe téli időjárás és az energiaárak drámai emelkedése áll, amelyet Oroszország Ukrajna ellen indított inváziója váltott ki, válaszul a nyugati országok szankcióira. Az ipari szektor is jelentős csökkenést mutatott, hiszen kibocsátása 16,5 százalékkal csökkent, főként az energiaárak emelkedése következtében lelassult termelés miatt.