A magyar lízingpiac ellentmondásos fejlődése: autólízing terjedése, agrárgépek gyenge teljesítménye
Az autófinanszírozás kedvező hatásainak köszönhetően a magyar lízingpiac 2024-ben pozitív eredményeket tudott felmutatni, ahogyan azt az iparági szakértők egy friss kerekasztal-beszélgetés során kiemelték. Ezzel szemben az agráreszközök piaca aggasztó visszaesést mutat, ami miatt a szereplők jövőbeli kilátásaikra nézve pesszimistán tekintenek. A személyautók szegmensében a károsanyag-kibocsátási kvóták teljesítése jelentős kihívást jelent a piaci aktorok számára, tovább nehezítve a helyzetüket.
Az autófinanszírozási piac húzta a lízingpiacot
A 2024-es esztendőre vonatkozó várakozásokat sötét felhők árnyékolták be a lízingpiacon Magyarországon, különösen 2023 végén. Ennek ellenére a Lízingszövetség statisztikái alapján a tavalyi év rendkívül kedvezően alakult. A személyautók és kishaszongépjárművek terén nem csupán a finanszírozott összeg emelkedett, hanem a darabszám is jelentős növekedést mutatott. A piac tavaly közel 25 százalékos bővülést ért el a megelőző évhez viszonyítva, ami bizakodásra ad okot a jövőre nézve.
Kiss Norbert, a Merkantil Gépjármű-finanszírozás ügyvezető igazgatója hangsúlyozta, hogy az infláció mérséklődése és a kamatok csökkentése kedvező hatással volt a lízingpiacra. A mélypont 2023 elején volt, amikor 100 gépjárműből csupán 22-t finanszíroztak, míg tavaly ez a szám már 35-re emelkedett. A növekedést a kamatcsökkentés mellett leginkább az magyarázza, hogy a magánszemélyek visszatértek a piacra, és egyre inkább a finanszírozott vásárlást választják. Kiss Norbert kiemelte, hogy ebben a folyamatban az importőrök és a finanszírozók közötti együttműködések, valamint az állami támogatások is jelentős szerepet játszottak.
A vásárlók nagyjából háromnegyedét még mindig a céges vásárlók teszik ki, mondta el Laky Andrea, a Ford Magyarország ügyvezető igazgatója. A személyautók esetében nagyobb a magánvásárlók aránya, de még itt is a flottavásárlók teszik ki a piac 60-66 százalékát. A lízingpiacon is ez a trend látszik. Zs. Nagy István, a Magyar Lízingszövetség elnöke elmondta, már közel 80 százalékban a KKV-knak helyezik ki a lízingfinanszírozást.
A lakosságot az infláció, a reálbérek változása és a magas kamatlábak gyakorlatilag elhajtották a lízingpiacról. 2024-ben azonban változott ez a trend az importőrök és a lízingcégek közös, kedvező finanszírozási programjainak köszönhetően. A kedvező finanszírozások olyanokat is behoztak, akik egyébként nem kötöttek volna lízingszerződést, mert rendelkeztek tartalékkal, de többségében olyanokat, akik egyébként nem vásároltak volna gépjárművet, mondta Zs. Nagy István, a Lízingszövetség elnöke. A mikro- és kisvállalkozásoknál is, ha eszközberuházásról van szó, a lízing volt idén is a legnépszerűbb finanszírozási forma.
A finanszírozói oldalról a magánszemélyek és a cégek teljesen más megközelítést igényelnek - mondta Kiss Norbert. A magánvásárlók leginkább az autó árát és a finanszírozási THM-et nézik, cégek esetében viszont a maradványérték, a fenntartási költség és az egyéb költségek, például az adók is fontos szempont. Ők a gépjárművek teljes bekerülési és üzemeltetési költségét vizsgálják.
A termelőeszközök, mezőgazdasági gépek finanszírozása viszont inkább lefelé húzzák a lízingpiacot. Az agrárágazatban 38 százalékos a lízingpiaci visszaesés - erről Magyary Péter, a KITE hitelirodájának vezetője beszélt. Ennek egyik oka a 2021 nyarán meghirdetett Mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatása című pályázat, mely előrehozott beruházásokat indukált. Ezen forrásból még 2023-ban is vásároltak gépeket - ez a forgalom legalább 60 százalékát tehette ki Magyary Péter szerint. A másik ok, hogy a jövedelmezőségre, jövedelembiztonságra erősen ható polikrízis válságon (a 2022-es rendkívüli aszály és az energiaválság begyűrűzött az input árakba, a gabonaárak jelentősen csökkentek, magas kamatok stb.) van túl az ágazat. A termelők jelentős tartalékokat voltak kénytelen elégetni, a kialakult helyzetre a beruházások drasztikus visszafogásával reagáltak.
Berényi Gábor, a Merkantil Termelőeszköz Finanszírozás ügyvezető igazgatója rámutatott, hogy a Lízingszövetség legfrissebb adatai szerint 2023 első kilenc hónapjában a hazai lízingcégek összesen 92 milliárd forintot fordítottak mezőgazdasági gépek finanszírozására. Ezzel szemben ugyanebben az időszakban az idei évben csupán 57 milliárd forintot helyeztek ki. Az adatok azt is tükrözik, hogy nemcsak a mezőgazdaság területén tapasztalható visszaesés, hanem az egyéb gépfinanszírozási szegmensekben is, míg a nagyhaszongépjármű-finanszírozás helyzete stagnáló tendenciát mutat.
Elektromos autók: eladási nyomás és visszafogott kereslet
A globális autógyártási kapacitások nagyjából ugyan visszatértek a Covid és a nyersanyaghiányos időszak előtti szintre, sőt valamennyivel több autót gyártanak, mint amennyit forgalomba is helyeznek - mondta Laky Andrea. Európa ugyanakkor inkább lefelé húzza az értékesítési átlagot, Magyarország különösen. A Ford ügyvezető igazgatója szerint a tavalyelőtti magyar adatok elkeserítő, 28-29 százalékos elmaradást mutatnak a világjárvány előtti szinthez képest. Ezzel Ukrajnával vagyunk egy szinten, pedig a két ország helyzete azért korántsem hasonló. A túltermelés eredménye így az, hogy inkább kínálati, mint keresleti piac van.
Nem csupán a Ford esetében tapasztalható, hanem más autómárkáknál is, hogy az elektromos járművek értékesítése elmarad a prognózisoktól. A helyzet fokozódását a kínai dömping is súlyosbítja. Laky Andrea rámutatott, hogy a jelentős kínai állami támogatások révén a távol-keleti ország autóipara óriási fejlődésen ment keresztül. Az így keletkezett többlet pedig az amerikai és európai piacokon találja magát, komoly kihívások elé állítva a többi autógyártót. Bár a védővámok részben enyhíthetik a nyomást, az egyre szigorodó kibocsátási normák tovább bonyolítják a helyzetüket.
2025-től kezdődően életbe lép az uniós károsanyag-kibocsátási normák szigorítása, ami komoly következményekkel járhat a gyártók számára, ha nem tartják be ezeket a szabályokat. A várható büntetések jelentős mértékben csökkenthetik a gyártók nyereségességét, így Laky Andrea véleménye szerint minden márka fokozott figyelmet fordít majd az elektromos és hibrid járművek értékesítésére, még akkor is, ha ezek előállítása magasabb költségekkel jár.
Jövőre ezért Európában nagyságrendileg minden negyedik eladott új személyautónak elektromosnak kell lennie - mondta Kiss Norbert. Magyarországon ebben talán egy kicsit kisebb aránnyal számítanak a gyártók, de jelenleg csak 7-8 százaléknál tart a magyar piac az állami támogatás ellenére. A Merkantil Gépjármű-finanszírozás ügyvezető igazgatója szerint ezért kérdéses, hogy milyen eszközzel, esetleg akciókkal próbálják majd az importőrök növelni az elektromos autók eladásait.
A magyar fizetőképes kereslet határait viszont csak állami és európai uniós támogatással lehet kitolni arra a szintre, hogy a gyártók el tudják érni a célkitűzéseiket - mondta Laky Andrea. A vásárlókat sokszor eltántorítja, amikor szembesülnek azzal, mennyibe kerül a villanyautó. A Magyar Lízingszövetség szerint az is probléma, hogy kalkulálhatatlan a villanyautók maradványértéke, ez a flottakezelőket és sokszor a cégeket is távol tartja. A támogatások kiterjesztésével viszont ők is egyetértenek. Zs. Nagy István, a szervezet elnöke arról beszélt, szerinte hibás volt a jelenleg futó programot a cégekre korlátozni, jövőre a magánszemélyekre is ki kell terjeszteni.
Az agrárágazat számos kihívással néz szembe, amelyek nemcsak a termelés hatékonyságát, hanem a fenntarthatóságot és a gazdálkodók jövedelmét is befolyásolják. A klímaváltozás, a földhasználat változásai és a globális piacok ingadozása mind olyan tényezők, amelyek komoly hatással vannak a mezőgazdasági szektorra. A vízkészletek csökkenése és a talajminőség romlása egyre sürgetőbb problémák, amelyek megoldásához innovatív megközelítésekre van szükség. Emellett a társadalmi elvárások is változnak: a fogyasztók egyre inkább a fenntartható és etikus termelési gyakorlatokat keresik. A technológiai fejlődés, mint például a precíziós mezőgazdaság, új lehetőségeket kínál a termelők számára, hogy hatékonyabban használják fel erőforrásaikat és csökkentsék a környezeti terhelést. Ugyanakkor a mezőgazdasági ágazat szereplőinek alkalmazkodnia kell a digitális világ kihívásaihoz is, hogy lépést tudjanak tartani a piaci trendekkel. Összességében az agrárágazat előtt álló kihívások komplexek és sokrétűek, de a megfelelő stratégiák és együttműködések révén a fenntartható fejlődés irányába tehetünk lépéseket.
Az agrárszektor 2024-es lízingforgalmának jelentős része, egészen pontosan 80 százaléka, a kamattámogatott Széchenyi Lízing MAX+ program keretein belül valósult meg – tájékoztatott Magyary Péter. Ez a konstrukció 5%-os kamatot és 2,5%-os szerződéskötési díjat foglal magában, ám a 2023. október 28-a utáni szerződések esetében a kamat már csupán 3,5%-ra csökken. A KITE hitelirodájának vezetője hangsúlyozta, hogy a kamattámogatott finanszírozási lehetőségeket nem lehet beruházási támogatásokkal egyesíteni.
Sokan nem tudnak róla, hogy a támogatott hitelekhez kapcsolódóan létezik egy 280 ezer eurós támogatási határ (TCTF-keret: ideiglenes válság- és átállási keret), amely március 31-én lejárt, és a hosszabbításra nincs kilátás. Magyary Péter rávilágított, hogy 2025. január 1-jétől a kamattámogatások elszámolása a jelentősen szűkebb mozgásteret kínáló, de minimális (csekély összegű támogatás) keret keretében fog történni, amely jelenleg 25.000 euró. Érdekesség, hogy az interjú után érkezett a hír, miszerint ez a keret 50.000 euróra nő.
A KITE hitelirodájának vezetője aggódik amiatt, hogy ha nem hosszabbítják meg a TCTF-programot, és a kamattámogatásokat a de minimis keret keretein belül kell elszámolni, akkor a mezőgazdasági vállalkozások számára elérhető támogatott finanszírozás mértéke jelentősen csökkenhet. Jelenlegi számításaik szerint egy mezőgazdasági vállalkozói csoport legfeljebb 100 millió forint értékben juthat támogatott lízingfinanszírozáshoz.
2025-re vonatkozóan számos izgalmas lehetőség és kihívás vár ránk. Ahogy a technológia folyamatosan fejlődik, úgy a mindennapi életünk is egyre inkább digitalizálódik. A mesterséges intelligencia és az automatizáció terjedése új munkahelyeket teremt, miközben átalakítja a meglévő iparágakat. A fenntarthatóság kérdése is kulcsfontosságúvá válik: a globális felmelegedés elleni küzdelem érdekében a zöld energiaforrások használata és a körkörös gazdaság elvei egyre inkább a középpontba kerülnek. Az emberek tudatosabban fognak választani, figyelembe véve a termékek környezeti hatását. A társadalmi kapcsolatok terén is változások várhatóak. A digitális kommunikáció előretörése mellett a személyes kapcsolatok jelentősége sem csökken: egyensúlyra lesz szükség a virtuális és a valós élet között. Összességében 2025 egy olyan év lesz, amely tele van lehetőségekkel, de egyben kihívásokkal is, amelyekre fel kell készülnünk. Az alkalmazkodás és az innováció kulcsszerepet játszik majd abban, hogy sikeresen navigáljunk a jövő felé.
A 2024-es évben a lízingszakma számára elért 25%-os növekedés mögött óriási munkával és számos kihívással kellett megküzdeni az autófinanszírozási területen. Kiss Norbert véleménye szerint az idei év sem mentes a nehézségektől. A háború továbbra is folytatódik, Európa gazdasági helyzete gyengélkedik, különösen Németország esetében, ahol előrehozott választásokat tartanak. Ráadásul a magyar GDP-adatok sem a legkedvezőbbek, ami tovább növeli a bizonytalanságot. Az elektromos autók iránti fokozott kereslet is komoly változásokat hoz a piacon. Ennek ellenére a szakma optimistán tekint a 2024-es adatokra és a piaci lehetőségekre.
A 2024-es év kihívásai ellenére a magyar gépjármű-értékesítési piacon 12 százalék körüli növekedést tapasztalhatunk. Tavaly 152 ezer új autót regisztráltak, amelyből a Ford 9,3 százalékos részesedéssel 14 128 járművet értékesített – nyilatkozta Laky Andrea. A vállalat célja, hogy megőrizze és tovább növelje ezt a pozíciót, különös figyelmet fordítva a haszongépjárművek piacára. A Ford immár több mint 15 éve vezeti ezt a szegmenst, 26 százalék feletti részesedéssel. A Covid előtti szinthez képest azonban még mindig körülbelül 40 ezer autóval kevesebb a regisztrált szám, így Laky Andrea szerint bőven van lehetőség a fejlődésre. A 2025-ös év legnagyobb kihívásaiként a károsanyag-kibocsátási normák teljesítése és a potenciálisan magas forint-euró árfolyam jelenthetnek nehézséget.
Berényi Gábor pesszimista a jövőt tekintve, mert a jelenleg ismert támogatási formák nem nyújtanak olyan vonzó feltételeket, mint amelyek 2024-ben elérhetőek voltak. A gyengülő HUF árfolyam a gépek árát is emeli, a német gazdaság gyengélkedése pedig a magyar beszállítók helyzetét rontja. Az eladások jelenlegi csökkenő tendenciáját a Merkantil Termelőeszköz Finanszírozás ügyvezető igazgatója szerint csak valamilyen támogatási program tudná megfordítani.
A KITE hiteliroda vezetője hangsúlyozta, hogy a következő év agrárberuházásai szempontjából nélkülözhetetlen, hogy a kamattámogatott finanszírozások szabadon hozzáférhetőek legyenek. Ez különösen lényeges, mivel a folyamatosan érkező pályázatokhoz kapcsolódó beruházások, mint például a gépvásárlások, legkorábban csak 2026-ban kezdődnek meg.
A Lízingszövetség elnöke hangsúlyozta, hogy bár várhatóan indulhat valamilyen támogatási program, a gépekre leadott megrendelések, a szerződéskötések és a gyártási folyamatok időigénye miatt az idei év statisztikáira nem gyakorol majd jelentős hatást. Mindazonáltal a szektor folyamatos fejlődése továbbra is reális célkitűzés marad az idei évben.
