„Az exportbiztosítás révén széleskörű ismereteket és gazdag tapasztalatokat gyűjthetünk össze.”
Beszélgetés Dr. Botos Balázzsal, a MEHIB volt vezérigazgatójával Ebben az interjúban Dr. Botos Balázzsal, a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. (MEHIB) korábbi vezetőjével osztjuk meg tapasztalatait és gondolatait a vállalat működéséről, valamint a magyar gazdaság nemzetközi piacon betöltött szerepéről. Balázs szakmai pályafutása során számos kihívással nézett szembe, és az általa vezetett időszak alatt jelentős fejlődésen ment keresztül a MEHIB. Beszélgetésünk során betekintést nyerünk a cég stratégiájába, a kockázatkezelés fontosságába, és a jövőbeli tervekről is szó esik. Tarts velünk, és ismerd meg a MEHIB történetét Dr. Botos Balázs szemén keresztül!
Az EXIM intézménypárosa, amely az exportfinanszírozás világában tevékenykedő Eximbank és az exportbiztosításokat kínáló MEHIB szoros együttműködésén alapul, hazánk egyetlen exporthitel-ügynöksége (ECA) is egyben. Idén különleges alkalomra készülhetünk, hiszen a két intézmény fennállásának 30. évfordulóját ünnepli. E jeles esemény kapcsán lehetőségünk nyílt beszélgetni Dr. Botos Balázzsal, a 1994-ben megalapított MEHIB első elnök-vezérigazgatójával, aki jelenleg vezérigazgatói tanácsadóként folytatja munkáját a szervezet keretein belül.
Pályafutásod kezdetén 21 éven át az MTA-nál tevékenykedtél, ahol először tudományos munkatársként, majd pedig igazgatóként szerzett tapasztalataid jelentős hatással voltak a későbbi karrieredre az exportbiztosítás területén. Az itt eltöltött idő alatt mélyreható ismereteket gyűjtöttél a tudományos kutatás és a projektmenedzsment világáról, ami alapot adott a későbbi szakmai kihívásokhoz. Az MTA-ban megszerzett analitikus gondolkodásmód és a problémamegoldó képességek hozzájárultak ahhoz, hogy az exportbiztosítás komplex feladatait is hatékonyan tudd kezelni. Ráadásul az itt kialakított szakmai kapcsolatok és az iparági trendek ismerete segített abban, hogy sikeresen navigálj a biztosítási szektorban, ahol a tudományos háttér előnyként szolgált a kockázatok értékelésében és a döntéshozatalban.
Az MTA Ipar- és Vállalatgazdaság-kutató Intézetében töltött időm alatt a magyar vállalatok versenyképességének növelése vált az egyik központi kutatási irányvonalammá. Ez a téma ma is releváns, és folyamatosan napirenden van, hiszen a gazdasági fejlődés szempontjából kulcsfontosságú. Különösen hangsúlyos volt számomra, hogy az innováció és a beruházások mellett az export szerepe sem elhanyagolható, hiszen minden egyes dollárra szükség volt, mivel az importot dollárban kellett rendezni. Így már az Akadémián is mélyrehatóan foglalkoztam az exportképesség és az ahhoz kapcsolódó kockázatok kérdéseivel, ami elősegítette a későbbi szerepem kialakulását az EXIM-nél.
Az Akadémián végzett munkám különösen jelentőséget nyert számomra, mivel a rendszerváltás előtti időszakban lehetőséget biztosított a külföldi tapasztalatcserére. Milánóban tanulmányoztam az olasz állami olajtársaság főiskoláján, majd a Harvardon folytattam a tanulmányaimat. Mindkét élmény mély nyomot hagyott az életemben, és sokáig foglalkoztatott, hogyan tudnám az ottani tapasztalatokat és tudást itthon, a saját környezetemben is hasznosítani.
1994 májusában helyettes államtitkárként tevékenykedtél a Pénzügyminisztériumban, és néhány hónappal később az éppen megalakult MEHIB elnök-vezérigazgatója lettél. Mi motiválta ezt a váratlan váltást, és milyen okok indokolták az exporthitel-biztosító létrehozását?
A rendszerváltást követően a nagy nemzetközi pénzügyi szervezetek, közöttük az OECD és a Világbank, sürgették a volt szocialista országokat, hogy hagyjanak fel azzal a gyakorlattal, miszerint az exporttámogatás szubvenciók révén valósult meg. Ez azt jelentette, hogy ha egy vállalatnak egy termék előállítása egy forintba került, de a nemzetközi piac azt csak fél forintért vette meg, akkor a másik fél forintot az állam kifizette a vállalatnak. Egy ilyen rendszerben persze egy cégnek semmi érdeke nem fűződött a hatékonyságnöveléshez. Tehát a nyugati országok azt szerették volna, ha Magyarország is létrehozza azokat a náluk már évtizedek óta működő intézményeket, amelyek a nemzetközi szabályrendszer keretein belül nyújtanak exporttámogatást. A Pénzügyminisztériumban helyettes államtitkárként én készítettem elő azt a törvényt, amely létrehozta ezeket az intézményeket, az Eximbankot és a MEHIB-et. A megalapításuk után pedig engem neveztek ki a MEHIB élére.
A MEHIB (Magyar Exporthitel Biztosító) és az Eximbank (Magyar Export-Import Bank) két különböző pénzügyi intézmény, amelyek az exportfinanszírozás területén működnek, de eltérő szerepekkel és funkciókkal bírnak. A MEHIB fő feladata az exporthitelek biztosítása, amely azt jelenti, hogy kockázati fedezetet nyújt a magyar exportálóknak a külföldi vevőik nemfizetése esetén. Ez a biztosítás segít csökkenteni a kockázatokat, és bátorítja a vállalkozásokat a nemzetközi piacokon való részvételre. A MEHIB tehát egyfajta védőhálóként működik az exportáló cégek számára. Ezzel szemben az Eximbank a finanszírozás terén játszik kulcsszerepet. Az Eximbank hiteleket nyújt a magyar vállalkozásoknak, lehetővé téve számukra, hogy fedezni tudják exporttevékenységeiket. Az Eximbank nemcsak pénzintézet, hanem a magyar kormány politikájának megvalósításában is fontos szerepet játszik, hiszen célja a magyar export növelése és a nemzetgazdaság versenyképességének javítása. A két szervezet közötti kapcsolat szoros, hiszen a MEHIB által nyújtott biztosítékok sok esetben elősegítik az Eximbank által nyújtott hitelek felvételét. Amikor egy vállalat exportfinanszírozási igényeit tervezi, a biztosítási fedezet lehetőségei jelentős mértékben befolyásolják a banki döntéseket. Így a MEHIB és az Eximbank együttműködése hozzájárul a magyar exportpiac fejlődéséhez, biztosítva a vállalkozások számára a szükséges támogatást a nemzetközi kereskedelemben való sikeres részvételhez.
A kezdetekben a MEHIB és az Eximbank között jóval kevésbé volt szoros az együttműködés, mint jelenleg. Akkor az összekötő kapcsot az jelentette, hogy a két intézmény vezetői részt vettek egymás igazgatótanácsában. 2012-ben jött létre az "EXIM", mint a két szervezet integrált keretek között működő együttese, ami mindenképpen pozitív előrelépés volt.
A két szervezet közül az Eximbank mindig is kiemelkedett a figyelem középpontjában, ami érthető, hiszen bankként a keresleti piacon működik, ahol folyamatosan nagy az igény a finanszírozás iránt. Ennek következtében tevékenységei általában szélesebb körűek és látványosabbak. Ezzel szemben a biztosító a kínálati piacon tevékenykedik, ahol komoly versennyel kell megküzdenie az ügyfelekért. A MEHIB szerepe abban rejlik, hogy hidat épít az állam (és a költségvetés) és a vállalatok között a biztosítások révén. Az exporthitel-biztosítások lényege, hogy az állam átvállalja a hazai exportőrök kockázatainak egy részét, így ösztönözve a vállalatokat, hogy bátran lépjenek ki a nemzetközi piacokra.
A MEHIB (Magyar Exporthitel Biztosító) kezdeti időszaka tele volt izgalmas kihívásokkal és figyelemre méltó sikerekkel. Az alapításakor a legnagyobb feladat az volt, hogy megteremtsék a magyar exportőrök számára szükséges biztonságos pénzügyi hátteret, amely lehetővé tette számukra a nemzetközi piacokra való belépést. A kezdeti nehézségek közé tartozott a nemzetközi versenyhelyzet megértése és a megfelelő biztosítási termékek kidolgozása, amelyek megfeleltek a globális elvárásoknak. Ezen kívül fontos volt a bizalom kiépítése a potenciális ügyfelek körében, hiszen sok exportőr első ízben találkozott a hitelbiztosítás fogalmával. Sikereik azonban hamarosan megmutatkoztak: a MEHIB által kínált termékek révén számos magyar vállalkozás sikeresen lépett a nemzetközi piacra, és ezzel nemcsak a saját növekedésüket, hanem a hazai gazdaság fejlődését is támogatták. Az ügyfélkör folyamatos bővülése és a kockázatok hatékony kezelése hozzájárult ahhoz, hogy a MEHIB mára a magyar exporthitel-biztosítás meghatározó szereplőjévé váljon. Ezek a kezdeti kihívások és sikerek nemcsak a MEHIB, hanem az egész magyar gazdaság szempontjából kulcsfontosságúak voltak, hiszen hozzájárultak a nemzetközi versenyképesség növeléséhez és a gazdasági stabilitás megteremtéséhez.
A legnagyobb kihívás az volt, hogy egyáltalán beindítsuk az "üzemet", ezen belül pedig kulcskérdés volt az ütőképes stáb felállítása. A MEHIB az első másfél évben 50 főre bővítette a létszámát. Nagy öröm számomra, hogy az eredeti kollégák közül tízen még mindig itt dolgoznak.
Az egyik legfontosabb kezdeti sikerként az Ikarus-ügyletet emelném ki. Akkoriban az Ikarus a régió legnagyobb buszgyártója volt és rengeteg buszt szállított Oroszországba. A problémák azonban akkor kezdődtek, amikor az oroszok az 1998-as pénzügyi válság eredményeképp fizetési nehézségekkel szembesültek. Korábban az Ikarust meggyőztük, hogy kössön biztosítást, ami később döntő jelentőségűvé vált: az elszenvedett kárt kifizettük, és ez megóvta a céget a csődtől. Az más kérdés, hogy az Ikarus végül mégis tönkrement, ez már nem rajtunk múlt. Az eset ugyanakkor jó reklámot jelentett nekünk, hiszen megmutatta, hogy a biztosítás milyen védelmet nyújthat a nehéz helyzetekben.
Az EXIM számos nemzetközi szervezetnek tagja. Ilyen pl. az OECD Exporthitel és Hitelgarancia Csoportja, a Berni Unió vagy a Prágai Klub. Mit jelentenek az EXIM számára ezek a tagságok?
Nagyon büszkék voltunk és vagyunk ezekre a tagságokra, amelyek által betagozódtunk a nemzetközi szakmai közösségbe. A Berni Uniós rendes tagság elnyerése azt jelentette, hogy a MEHIB-et a többi nemzetközi biztosítóval egyenrangúként ismerték el. Emellett részt vettünk a Prágai Klub megalapításában, amelyet a Berni Unió "kistestvéreként" emlegetnek, és amely a volt szocialista országok hasonló problémákkal küzdő exporthitel-ügynökségeit tömöríti. Ezek a tagságok nagyban támogatták a nemzetközi intézményekkel való együttműködéseinket.
Érdemes megemlíteni a francia Coface-szal kötött megállapodásunk jelentőségét. A MEHIB kezdetben csupán politikai kockázatok biztosítására összpontosított, de ambícióink között szerepelt a kereskedelmi kockázatokra vonatkozó biztosítások bevezetése is. A Coface partneri segítségével sikerült megalapozni ezt az új üzletágat, hiszen a viszontbiztosítási szerződés keretében átvállalta a kockázatok egy részét. Ennek következtében a MEHIB folyamatos növekedésnek indult az évek során.
A MEHIB biztosítási portfóliója
A MEHIB nem piacképes kockázatú (vagyis EU-n kívüli) biztosításai mögött a központi költségvetés készfizető kezessége áll. A biztosítói kötelezettségvállalás éves maximumát a mindenkori költségvetésben, az ún. globállimit keretszámban határozza meg a kormány. Míg 1994-ben ez a keretszám még csak 45 Mrd Ft-ot tett ki, addig 2024-re elérte 1200 Mrd Ft-ot. A biztosító kötelezettségvállalási állományát az elmúlt 30 évben lassú növekedés jellemezte, amely változó mértékben használta ki a rendelkezésre álló éves keretet, azonban soha nem lépte túl. Az üzleti aktivitás jelentős bővülése 2019-ben kezdődött. A MEHIB működésében a hagyományosan magas arányt képviselő orosz ügyletek szankciók miatti kiesése sem okozott tartós visszaesést, a biztosítási állomány a kiemelt célpiacok elvesztése után is stabil maradt. A portfólióban jelenleg jelentős arányt képviselnek egyiptomi, laoszi, angolai, indonéz, valamint vietnámi ügyletek.
Mennyire fogékonyak a magyar cégek az exportbiztosítási lehetőségek kihasználására?
A biztosítás Magyarországon nem tartozik a legkedveltebb termékek közé. Sokan úgy vélekednek, hogy “miért költsünk pénzt olyanra, aminek a bekövetkezése bizonytalan?”. Ezt a gondolkodásmódot a vállalatok körében is nehéz volt megváltoztatni, különösen akkor, amikor új, ismeretlen exportpiacokra lépnek, vagy új partnerekkel kezdenek üzletelni – ilyenkor a nemfizetés kockázata valós probléma. Azonban az utóbbi időben a helyzet némileg javult, köszönhetően a MEHIB termékeinek növekvő ismertségének, valamint a piacon megjelenő számos negatív példának, amikor egy cég biztosítás nélkül súlyos következményekkel nézett szembe. Ezeket a tapasztalatokat hatékonyan használtuk fel marketingstratégiánkban. Érdemes megemlíteni, hogy Magyarországon a Casco autóbiztosítások aránya az egyik legalacsonyabb az EU-ban, ami jól tükrözi a magyar mentalitást a biztosításokkal kapcsolatban.
A 2008-as pénzügyi válság idején, amikor a Zsigmond Király Főiskola intézetvezető-helyetteseként tevékenykedtél, valószínűleg számos fontos esemény és tendencia figyelmében álltál. A válság globális következményei mélyrehatóan befolyásolták az exporthitel-ügynökségek működését is. A válság következtében a bankok és pénzintézetek megnövekedett óvatossággal kezelték a hiteleket, ami közvetlenül hatott az exporthitel-ügynökségek finanszírozási lehetőségeire. Az ügynökségeknek így nehezebb volt biztosítaniuk a szükséges tőkeellátottságot, ami az exportáló vállalatok számára nyújtott támogatásokat is érintette. Emellett a globális kereskedelem visszaesése miatt az exportáló cégek kockázatai is megnövekedtek, így a hitelkérelmek elbírálásánál az ügynökségek még szigorúbb feltételekhez köthették a finanszírozást. A válság tehát nemcsak a hitelkihelyezéseket, hanem az exporthitel-ügynökségek által nyújtott garanciák és biztosítékok iránti keresletet is csökkentette. Összességében a 2008-as pénzügyi válság komoly kihívások elé állította az exporthitel-ügynökségeket, és a válság utáni időszakban a stabilitás és a fenntartható fejlődés érdekében új stratégiák kidolgozására volt szükség.
A pénzügyi válság idején főiskolai oktatóként nemzetközi pénzügyekkel foglalkoztam, így természetes módon figyelemmel kísértem a piaci eseményeket, és a MEHIB tevékenységét is folyamatosan szem előtt tartottam. Fontos tudni, hogy a válság által generált üzleti kockázatok fokozottan kiemelték a MEHIB és más országok biztosítóinak szerepét. Ez a helyzet két új trendet indított el, amelyek nemcsak globálisan, hanem itthon is érezhetőek voltak. Először is, az exporthitel-ügynökségek közötti együttműködések jelentősége megnőtt; mi magunk is részt vettünk ko-finanszírozási projektekben. Másodszor, egyre inkább a belföldi piacra összpontosítottunk, és a hazai kereskedelem biztosítása is prioritássá vált. A Covid-válság pedig csak tovább erősítette ezeket az új irányvonalakat.
A Covid-válság hatására az exportfinanszírozás terén számos új trend és változás figyelhető meg az elmúlt évek nehéz időszakaiban. Az alábbiakban néhány kiemelkedő irányvonalat emelnék ki: 1. **Digitalizációs gyorsulás**: A pandémia rákényszerítette a vállalatokat, hogy felgyorsítsák digitális átállásukat. Az online platformok és digitális pénzügyi eszközök térnyerése lehetővé tette az exportfinanszírozási folyamatok egyszerűsítését és gyorsabb lebonyolítását. 2. **Fenntarthatóságra való fókuszálás**: A környezeti és társadalmi szempontok egyre nagyobb szerepet kaptak az exportfinanszírozásban. A pénzügyi intézmények és a vállalatok egyre inkább keresik azokat a lehetőségeket, amelyek megfelelnek a fenntartható fejlődés elveinek. 3. **Kockázatkezelés megerősítése**: A válság rávilágított a globális ellátási láncok sebezhetőségére. Ennek következtében a vállalatok fokozott figyelmet fordítanak a kockázatkezelési stratégiák kidolgozására, hogy minimalizálják a nem várt események hatásait. 4. **Új finanszírozási megoldások**: Az alternatív finanszírozási formák, mint például a közösségi finanszírozás és a fintech megoldások, új lehetőségeket kínálnak az exportáló vállalatok számára, különösen a kis- és középvállalkozások esetében. 5. **Globális együttműködések erősödése**: A nemzetközi együttműködések és partnerségek megerősödtek az exportfinanszírozás terén, mivel a vállalatok közösen keresnek megoldásokat a globális kihívásokra, például az ellátási láncok zavaraira. Ezek a trendek nemcsak a válság kezelésében nyújtanak segítséget, hanem a jövőbeli exportfinanszírozás alapjait is formálják.
Az exporthitel-ügynökségek szerepe napjainkban egyre fontosabbá válik. A globális gazdaság olyan kritikus állapotba került, ahol a bizonytalanság szintje már-már soha nem látott magasságokba emelkedett. Az exportőrök számára a helyzet aggasztóvá vált, hiszen a magánbiztosítók, akik korábban a kereskedelmi kockázatok jelentős részét vállalták, egyre inkább eltávolodnak az üzleti szektortól. Különösen az orosz és afrikai szállítmányokkal kapcsolatos kockázatok elvállalásától tartanak. Ezen a kihívásokkal teli piacon az exporthitel-ügynökségek felismerik a megnövekedett igényt, és készen állnak arra, hogy segítsenek az exportőröknek.
Ezen kívül, ahogyan már korábban említettem, a belföldi támogatások szerepe jelentősen megnövekedett. A Covid-járvány következtében a beszállítói láncok megbomlottak, ezért az országok igyekeztek minimalizálni a külső függőségeiket, és saját termelésükre helyezték a hangsúlyt. Erre kiváló példa az Egyesült Államok, ahol a Biden-adminisztráció elindította a "Make More in America" programot. Ennek keretében az amerikai EXIM bank a hitel-, garancia- és biztosítási lehetőségeit elérhetővé tette a hazai gyártó vállalatok számára is. E lépés mögött az a felismerés állt, hogy ha a cégek többet termelnek helyben, akkor több munkahelyet tudnak teremteni, ami az USA-ban, ellentétben a magyar EXIM-mel, kifejezetten az exporthitel-ügynökség feladatai közé tartozik.
Természetesen a magyar EXIM is reagált a 2020-ban kezdődő válságokra különböző támogatási programokkal, ami a portfóliójának átsúlyozódásában is megfigyelhető.
Az Eximbank portfóliójának átalakulása egy izgalmas és dinamikus folyamat, amely tükrözi a bank alkalmazkodóképességét és innovációs szellemét. A változások célja, hogy a pénzintézet jobban megfeleljen a piaci igényeknek, valamint elősegítse a fenntartható fejlődést és a nemzetközi kereskedelem támogatását. Az új stratégiák és termékek bevezetése lehetővé teszi, hogy a bank még inkább a vállalkozások és a kereskedelmi partnerek igényeire összpontosítson, miközben a kockázatok kezelése is prioritást élvez. Ez az átalakulás nem csupán a számokban, hanem a bank hírnevében és piaci pozíciójában is mérhető, hozzájárulva a gazdasági növekedéshez és a versenyképesség fokozásához.
Az EXIM tevékenysége az utóbbi időszakban jelentős változásokon ment keresztül, válaszul a makrogazdasági környezet átalakulására. Egyrészt, az intézmény célja, hogy a nemzetközi kereskedelem, a külpiaci terjeszkedés és a külföldi befektetések elősegítésével továbbra is támogassa a hazai exportfinanszírozást. Másrészt, az Eximbank a közelmúlt gazdasági nehézségeire reagálva egyre inkább a hazai vállalkozások válságkezelő hitelprogramjaira összpontosít, hogy segítsen nekik belföldi tevékenységük fejlesztésében és megerősítésében.
A fókuszváltás nyomai világosan megfigyelhetők az Eximbank portfóliójának átalakulásában. A koronavírus-járvány előtt a bank kizárólag a hagyományos exporthitel-ügynökségi szerepkörére összpontosított, amely keretében exportfinanszírozást és nemzetközi versenyképesség javítását célzó hiteleket kínált. Azonban 2020-tól kezdődően a hitelállományában egyre jelentősebb szerepet kapott a válsághelyzetek kezelésére irányuló finanszírozás. A bank legnagyobb volumenű kezdeményezése ebben a szegmensben a Baross Gábor Hitelprogram volt, amelynek keretösszege elérte az 1200 milliárd forintot.
Az EXIM bank egyre inkább meghatározó anticiklikus szereplővé válik, miközben új trendként a stratégiai ügyletek finanszírozásának fellendülése is megfigyelhető. A bank által támogatott, nemzetgazdaságilag kiemelt projektek középpontjában a stratégiai ágazatokban való magyar tulajdonszerzés, a munkahelyek megőrzése és a válságállóság erősítése áll.
Karriered valóban lenyűgöző és sokszínű, hiszen az MTA igazgatói posztjától kezdve helyettes-államtitkári szerepen át a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetői pozíciójáig, sőt, Ciprus nagykövetéig számtalan fontos feladatban részt vettél. Az EXIM Bankban betöltött szereped különösen kiemelkedő, hiszen kétszer is a MEHIB vezérigazgatójaként, valamint vezérigazgató-helyettseként irányítottad a szervezetet. A 2015-ös visszatérésed az EXIM-be beszédes döntés, amely a szakmai tapasztalatodra és az intézmény iránti elkötelezettségedre utal. Mi motivált téged abban, hogy újra az EXIM csapatát erősítsd, és milyen célkitűzéseket tűztél ki magad elé vezérigazgatói tanácsadóként?
Az interjúra való felkészülés során elmerengtem a múltamon, és felfedeztem egy izgalmas tényt: pontosan 21 évet szenteltem a tudományos kutatásnak és az EXIM-nek. E két terület egyaránt kulcsszerepet játszott a pályafutásomban, formálva azt, aki ma vagyok.
Az exportbiztosításban eltöltött időt azért tartom nagyon értékesnek és azért biztatok minden fiatalt, hogy ismerkedjen meg a területtel, mert nagyon diverz tudást és sokrétű tapasztalatot lehet megszerezni. Kicsit külkereskedőnek, kicsit exportőrnek kell lenni, ismerni kell a banki folyamatokat és a biztosítások alapvető törvényszerűségeit. Aki ezen a területen dolgozik pár évig, az utána nagyon könnyen tud elhelyezkedni akár a kereskedelmi banki, akár a biztosítási szférában.
