A tavalyi év során az időjárási szélsőségek jelentős mértékben felborították a globális vízkörforgás egyensúlyát.
Az Ausztrál Állami Egyetem vezetésével készült nemzetközi kutatás eredményeként a tudósok arra a megállapításra jutottak, hogy a hőmérséklet növekedése jelentős hatással volt a víz mozgására a Földön, és komoly zavarokat okozott annak természetes körforgásában – számolt be róla az MTI.
"A tengerfelszín hőmérsékletének növekedése intenzívebb felhőszakadások és lassabban mozgó viharzónák megjelenéséhez vezetett. Ezt a jelenséget számos tragikus villámárvíz is alátámasztja, amelyek Európában, Ázsiában és Brazíliában követeltek halálos áldozatokat" - nyilatkozta Albert van Dijk, a jelentés elkészítéséért felelős kutatócsoport vezetője.
A jelentéshez a tudósok több ezer földi meteorológiai állomás és Föld körüli pályán keringő műhold adatait felhasználva, szinte valós idejű betekintést nyertek a Föld vízkészletében bekövetkezett változásokba, ideértve a csapadékot, a talajnedvességet, a folyók vízhozamát és az áradásokat.
A jelentésben rámutatnak, hogy az elmúlt évben rekordmennyiségű, vízzel kapcsolatos katasztrófa történt: márciusban árvizek sújtották Afganisztánt és Pakisztánt, az azt követő hónapokban aszályok pusztítottak Afrika déli részén, Európára lecsapott a Borisz nevű vihar, Spanyolországban villámárvizek keletkeztek, októberben pedig a Fülöp-szigetekre és Vietnamra csaptak le trópusi viharok. A vízfelszín emelkedő hőmérséklete miatt egyre erőteljesebb trópusi viharok és aszályok alakultak ki az Amazonas-medencénél és az afrikai kontinens déli részén is.
A 2024-es év történelmi mérföldkőnek számít, hiszen a világ 111 országában, ami a Föld népességének körülbelül felét jelenti, ez volt a legmelegebb esztendő eddig. A tavalyi évben a szárazföld feletti levegő átlaghőmérséklete 1,2 Celsius-fokkal emelkedett az évszázad elejéhez képest, és 2,2 Celsius-fokkal haladta meg az ipari forradalom kezdetén mért hőmérsékletet – hangsúlyozta a kutatás vezetője.
A rekordok folyamatosan megdőlnek, ahogy Van Dijk fogalmazott, aki a 2024-es esztendőt a "globális szélsőségek évének" titulálta. Hangsúlyozta, hogy ez nem csupán egy alkalmi kiugrás, hanem egy tartós tendencia, amelyre érdemes odafigyelnünk.
Ez a jelenség egyre fokozódik, és olyan következményekkel jár, mint az intenzívebb árvizek, a hosszan elnyúló aszályok, valamint a szélsőséges időjárási események, amelyek rendre megdöntik a korábbi rekordokat.
- hívta fel a figyelmet.
"A víz a legfontosabb erőforrásunk, ezért a szélsőséges időjárási jelenségek - ideértve az árvizeket és az aszályokat is - jelentik számunkra az egyik legsúlyosabb fenyegetést" - mondta. A szélsőséges eseményekre való felkészülés és alkalmazkodóképesség fontosságát hangsúlyozta, megemlítve az árvízvédelem megerősítését, az aszályokkal szemben ellenállóbb élelmiszer-termelés és a vízellátás fejlesztését, valamint egy jobb előrejelző-rendszer kialakítását.
A jelentésnek a 2025-ös évre vonatkozó előrejelzésében szerepel, hogy az év elején intenzív aszályok alakulhatnak ki Dél-Amerika északi részén, Afrikai déli és északi részén, Közép-Ázsiában, Észak-Amerika egyes részein, illetve Nyugat-Ausztráliában is. A Száhel-övezetben, Afrika szarvánál, Európa és Ázsia nagy részén csapadékos időszakra és áradásokra lehet számítani, amely az aszályoknál akár nagyobb fenyegetést is jelenthet e régiók számára.
A jelentés összegzése világosan rámutat arra, hogy az éghajlatváltozás következményeként 2025-re a globális átlaghőmérséklet tovább növekszik. Ez az emelkedés a hőhullámok fokozódását, a bozóttüzek gyakoriságának növekedését, valamint az intenzívebb viharok és szélsőséges esőzések megjelenését vonja maga után.
