Az orra és a füle olyan anyagból készültek, mint a buborékfólia, tele apró, levegővel teli hólyagokkal, amelyek játékos módon az érintésre reagálnak.
A lipoporc felfedezése új távlatokat nyit meg a szöveteinkkel kapcsolatos kutatások előtt, lehetőséget adva számos izgalmas felfedezésre.
A Science című folyóiratban megjelent tanulmány leírja, hogy a szóban forgó sejtek hogyan hozzák létre és tartják fenn saját lipidraktáraikat, miközben a méretük állandó marad. A közönséges zsírsejtekkel ellentétben a lipokondrociták soha nem zsugorodnak vagy tágulnak a táplálék elérhetőségének függvényében.
A New Scientist tudományos portál beszámolt egy izgalmas felfedezésről, amelyet egy kutatócsapat tett: kiderült, hogy orvosi úton elvetélt magzatok fül- és orrmintáiból emberi lipoporcok nyerhetők ki. Ez a megállapítás sok kérdést vetett fel a sejtek laboratóriumi körülmények között való tenyésztésének lehetőségéről, valamint arról, hogy az így nyert szöveteket hogyan lehetne alkalmazni helyreállító vagy kozmetikai sebészeti eljárásokban.
"A lipoporc rugalmassága és stabilitása olyan minőséget eredményez, amely tökéletes az olyan rugalmas testrészek számára, mint a fülcimpák vagy az orrhegy, ami izgalmas lehetőségeket nyit a regeneratív orvoslás és a szövetmérnökség területén, különösen az arc hibái vagy sérülései esetén. Jelenleg a porc rekonstrukciójához gyakran a páciens bordájából kell szövetet gyűjteni, ami egy fájdalmas és invazív eljárás. A jövőben a páciens-specifikus lipokondrocitáit őssejtekből lehetne származtatni, megtisztítani és felhasználni az egyéni igényekre szabott élő porcok előállítására. A 3D nyomtatás segítségével ezeket a mesterséges szöveteket pontosan alakíthatóvá lehetne tenni, új megoldásokat kínálva a születési rendellenességek, a traumák és a különböző porcbetegségek kezelésére" - mondta Maksim Plikus, a UC Irvine fejlődés- és sejtbiológus professzora az egyetem híroldalának.
Dr. Franz Leydig 1854-ben tette felfedezését a lipokondrocitákról, amikor a patkányfülek porcszövetében zsírcseppek nyomaira bukkant. Ez a jelentős felfedezés azonban az idő múlásával nagyrészt elfeledésbe merült. Napjainkban a UC Irvine kutatói modern biokémiai technikák és fejlett képalkotó eljárások segítségével alaposan feltérképezték a lipoporc molekuláris biológiáját, anyagcseréjét és a csontvázszövetekben betöltött strukturális funkcióját.
Felfedezték azt a bonyolult genetikai mechanizmust, amely gátolja a zsírokat lebontó enzimek aktivitását, így csökkenti az új zsírmolekulák felszívódását. Ez a folyamat hatékonyan rögzíti a lipokondrociták lipid-ellátmányát. Amikor a lipoporc elveszíti lipidjeit, merevvé és törékennyé válik, ami hangsúlyozza a zsírral telített sejtek szerepét a szövetek tartósságának és rugalmasságának megőrzésében. A kutatócsoport arra is rámutatott, hogy egyes emlősök, például a denevérek esetében a lipokondrociták különleges struktúrákká alakulnak, például párhuzamos bordákká a megnövekedett fülükben. Ez a formáció segíthet a hanghullámok modulálásában, ezáltal javítva a hallásélességet.
"A lipoporc lipidbiológiájának egyedülálló felfedezése megkérdőjelezi a biomechanikában régóta érvényesnek tartott elképzeléseket, és számos új kutatási lehetőség előtt nyitja meg az utat. A jövőbeli kutatási irányok között fontos szerepet kap annak feltárása, hogy a lipokondrociták miként képesek fenntartani stabilitásukat az idő előrehaladtával, valamint hogyan megőrzik formájukat. Kulcsfontosságú betekintést nyerünk a működésüket irányító molekuláris mechanizmusokba és a sejtek öregedésének folyamataiba. Eredményeink hangsúlyozzák, hogy a lipidek szerepe messze túlmutat az anyagcserén, új lehetőségeket teremtve tulajdonságaik alkalmazására a szövettechnológiában és az orvostudomány területén" - nyilatkozta a tanulmány vezető szerzője, Raul Ramos, a Plikus laboratóriumban dolgozó fejlődés- és regeneratív biológia posztdoktori kutató az egyetem hivatalos híroldalán.
