Az újságírók számára nem az a legfőbb aggodalom, hogy a mesterséges intelligencia kiszorítja-e őket a munkaerőpiacról.

Valójában mennyire aggódnak az újságírók amiatt, hogy a mesterséges intelligencia elveheti a munkájukat? Az igazság az, hogy nem annyira a munkahelyük elvesztésétől félnek, sokkal inkább attól, hogy a megélhetésük és a fizetésük mértéke hogyan alakul a jövőben.

A jól működő és szabad média elengedhetetlen része az, hogy az újságírók munkája ne menjen a mentális egészségük rovására. Az újságírás sok szakmához képest bizonytalan és stresszes munka, ráadásul az elmúlt években a mesterséges intelligencia rohamos fejlődése még azt a kérdést is felvetette, hogy egyáltalán szükség lesz-e a jövőben arra, hogy emberek írják az újságokat. Európa-szerte kérdeztünk újságírókat, és gyűjtöttünk össze statisztikákat arról, mitől tartanak leginkább az újságírásban dolgozók, és mi okozza nekik a legnagyobb stresszt. A bizonytalan munkakörülmények, az alacsony fizetés és a rossz munkahelyi légkör még nagyobb problémát jelent, mint az egyre népszerűbb mesterséges intelligencia. Egyelőre az újságírásban dolgozóknak inkább segítséget jelent az MI eszközök terjedése, és habár vannak aggályaik a jövőre nézve, vannak égetőbb problémáik is.

Olaszországban egy 558 fős újságírói közösség bevonásával végzett kutatás célja az volt, hogy feltárja azokat a kihívásokat, amelyek stresszt és szorongást okoznak a szakmában dolgozók számára, akár olyan fokon, hogy ez a munkájuk minőségére is kihat. Az elemzés eredményei arra utalnak, hogy az olasz újságírók mentális egészsége nem éppen rózsás.

"A pszichológiai jólétre legnagyobb hatást gyakorló tényezők elsősorban a munkahelyi instabilitás és bizonytalanság, ezt követi az alacsony fizetés, a folyamatos online jelenlét és elérhetőség szükségessége, valamint a hektikus munkarend. A leggyakoribb problémák között 87% számolt be stresszről, 73% szorongásról, 68% pedig alkalmatlanság érzéséről. Több mint 40% említette a kiégés szindrómát, az indokolatlan dühkitöréseket és az internet-, valamint közösségimédia-függőségét. Minden harmadik válaszadó kifejezetten depresszióról beszélt" - áll a felmérésben. A felmérés szerint "az alacsony fizetés az újságírók pszichológiai jólétére legnagyobb hatást gyakorló tényező" Olaszországban.

Az ötlet, hogy szisztematikusan vizsgálják az újságírók mentális egészségét, a görög Solomon munkatársaiban fogant meg még a pandémia alatt. Iliana Papangeli, a Solomon újságírója és igazgatója elmondta, hogy a vizsgálat eszköztára

a saját tapasztalatainkból származik az újságírók mentális egészségügyi kihívásaival kapcsolatban.

"A COVID-19 által kiváltott rendkívüli helyzetben alakítottuk ki projektünket, miközben egy független médium fenntartásának kihívásával is szembenéztünk. Csapatunk számára emellett komoly kihívást jelentett főszerkesztőnk folyamatos figyelése, valamint az a súlyos érzelmi teher, hogy évek óta a migráció és a menekültek védelmében tevékenykedtünk. Ráadásul állandó harcot kellett vívnunk a források megszerzéséért, amely sokszor úgy tűnt, mint egy végtelen versenyfutás."

Három évvel a görögországi mentális egészséggel foglalkozó átfogó jelentés publikálása után Papangeli megállapítja, hogy az iparág helyzete továbbra sem mutat javulást. Noha a Solomon rendelkezik egy útmutatóval, amely a újságírók mentális egészségének védelmét célozza, ez sajnos nem terjedt el széleskörűen Európában. Pedig a mentális egészség témája ma már központi fontosságú, és számos konferencián, workshopon is aktívan foglalkoznak vele.

De vajon mit gondolnak az újságírók az mesterséges intelligencia egyre nagyobb térnyeréséről, különösen a sajtó területén? Sokan azt feltételeznék, hogy a mesterséges intelligencia csak tovább növeli az újságírók meglévő aggodalmait: fokozza a munkahelyi bizonytalanságot, és még nagyobb nyomást helyez rájuk a mindennapi munkában. A megkérdezett újságírók tapasztalatai azonban mást mutatnak.

Négy újságírót kérdeztünk meg - hármat Európából (Franciaország, Spanyolország, Csehország), egyet pedig a Fülöp-szigetekről - arról, hogyan viszonyulnak a mesterséges intelligenciához. Az interjúk alapján úgy tűnik, hogy a mesterséges intelligencia sok esetben megkönnyíti és hatékonyabbá teszi az újságírói munkát. Ugyanakkor az MI használatához való viszony egyénenként eltérő: van, aki szívesen használja a munkája több területén, más óvatosabb. Az viszont közös bennük, hogy mindannyian fontosnak tartják az AI felelősségteljes, átgondolt alkalmazását, hogy hosszú távon is megmaradjon a hiteles és emberközpontú újságírás.

Valaki azt mondta, hogy olyan, mint egy kezdő szakember, aki még a tapasztalatokat gyűjti. Mások egy fiatalabb munkatárshoz hasonlítják, akinek még sok tanulnivalója van. Egyikük pedig így fejezte ki magát:

"Egy olyan támogató partner, aki olyan új lehetőségeket kínál számunkra, amelyeket korábban nem tapasztaltunk meg, így jelentősen megnövelve a képességeinket."

A mesterséges intelligencia leggyakoribb felhasználási módjai az interjúk alapján az információgyűjtés és -átírás, a hosszú jelentések feldolgozása, valamint az interjúk során fontos részletek azonosítása. Segíthet abban is, hogy a nem anyanyelven írt szövegek gördülékenyebbek legyenek - de "soha nem válthatja ki teljesen az írást, ez etikai kérdés" - magyarázza Caroline Harp.

Harp Franciaországban él, szabadúszóként dolgozik a nemzetközi és brit sajtónak, főként utazásról, kultúráról és fenntarthatóságról ír. Ő, mint a többi válaszadó, határozottan nemet mond a kizárólag MI által írt cikkekre. Ugyanígy gondolkodik Laurens Vreekamp, a Future Journalism Today Academy alapítója, valamint Irene Larraz is, aki a spanyol Newtral médiainnovációs labor munkáját koordinálja, és már egyetemi évei óta használja a mesterséges intelligenciát.

Már hosszú ideje alkalmazzuk a tényellenőrzést, kezdetben a felismerés automatizálásával indítottuk, mostanra pedig a hírek terjedésének alapos elemzésére is kiterjesztettük a használatát.

- mondja Larraz. "Kifejlesztettünk egy innovatív chatbotot, amely lehetővé teszi, hogy közvetlenül kérdezzünk rá az információk hitelességére. Célunk, hogy a jövőben olyan platformokat is monitorozzunk, mint a Telegram, így még hatékonyabban tudjuk kiszűrni az álhíreket, és proaktívan léphessünk fel a félrevezető tartalmakkal szemben."

Ronald Rodrigues, aki a migránsok jogainak védelméért küzd szabadúszóként, valamint a Szabad Európa Rádió multimédiás szerkesztőjeként tevékenykedik, hangsúlyozza, mennyire értékes számára a mesterséges intelligencia által nyújtott lehetőség a helyi és regionális nyelvek gyors fordítására. Ez nem csupán időmegtakarítást jelent, hanem egyúttal azt is lehetővé teszi, hogy a történetek szélesebb közönséghez eljussanak, így még több emberhez elérhetik az üzenetek.

Ha Európán kívülre tekintünk, olyan helyeken, ahol kevesebb lehetőség van a nyelvoktatásra és az újságírói szintű idegennyelv tudás elsajátítására, a mesterséges intelligencia döntő szerepet játszhat abban, hogy a sajtóban megjelenjenek a sokszínű hangok és nézőpontok.

A Fülöp-szigetek varázslatos tájain George Buid, aki bár sokáig küzdött az angol nyelv használatával, most a mesterséges intelligencia segítségével képes megfelelni a szerkesztőségi normáknak, és angol nyelvű cikkeket publikálni. Kezdetben fotóriporterként dolgozott, ám az írás iránti szenvedélye később magával ragadta, és az angoltudás hiánya sokáig gátolta abban, hogy szabadon kifejezhesse gondolatait és tudósíthasson a különféle témákról. Most, az új technológiák révén, új lehetőségek nyílnak meg előtte, lehetővé téve számára, hogy hangot adjon az ötleteinek.

Valaha egy teljes hét szükséges volt ahhoz, hogy egy cikket megírjak, miközben a szerkesztőm mindössze egy óra alatt szerette volna látni az eredményt. Ma már azonban képes vagyok ezt a feladatot sokkal gyorsabban teljesíteni.

- Kérlek, formáld át a mondandódat, hogy az egyedi hangvételt és stílust tükrözzön - javasolja az újságíró.

Bár a mesterséges intelligencia számos kényelmi funkciót és innovatív lehetőséget hoz magával, az újságírók nem hagyják magukat megtéveszteni a hamis biztonságérzet által; inkább éberek és kritikus szemlélettel közelítenek a témához. Mindenki saját nézőpontjából vizsgálja meg a technológia rejtett kockázatait és árnyoldalait, így gazdagítva a diskurzust és elősegítve a felelős alkalmazást.

Caroline Harp szabadúszóként tevékenykedik, és véleménye szerint a mesterséges intelligencia "felerősíti az elszigeteltség érzését". Ezen kívül aggasztónak találja, hogy a technológia kedvezőtlen hatással van azokra a szövegírói feladatokra is, amelyeket sok újságíró kiegészítő jövedelem reményében vállal el, mivel ezek gyakran alacsony anyagi kompenzációval járnak.

Ami viszont minden megszólalónál közös, az a szerzői joggal kapcsolatos aggodalom, különösen amiatt, hogy a mesterséges intelligenciát a meglévő tartalmak felhasználásával képezik. Laurens Vreekamp véleménye szerint

Jelenleg ingyenesen kínáljuk az anyagainkat, de ezzel azt a kockázatot vállaljuk, hogy a jövőben elavulhatunk.

Irene Larraz a hamis információk terjedésének kockázatára hívja fel a figyelmet, míg George Buid és Ronald Rodrigues a személyes kapcsolatok hiányával kapcsolatos aggodalmaikat fejezik ki. Buid az "egysíkú narratívák" problémáját emeli ki, míg Rodrigues az "emberi perspektíva elvesztésére" figyelmeztet, hangsúlyozva, hogy az algoritmusok sokszor csak tovább mélyítik az előítéleteket és a sztereotípiákat.

Rodrigues azt is aggasztónak tartja, hogy a mesterséges intelligencia az arcfelismerés, közösségimédia-elemzés és más online tevékenységek révén gyűjt információt, gyakran átlépve az adatvédelmi szabályozásokat. Mindezek ellenére azonban úgy véli: "egyelőre az újságírás még mindig erősen emberközpontú maradt."

A mesterséges intelligencia új dimenziókat nyit meg az újságírás terén, miközben számos kihívást is magával hoz. A szerkesztőségeknek, újságíróknak és szakmai szervezeteknek érdemes felkészülniük a változásokra, hiszen egyre égetőbbé válik a világos irányelvek kidolgozása, valamint olyan eszközök bevezetése, amelyek támogatják a technológia felelős alkalmazását. Az újságírás jövője a tudatos és etikus használaton múlik, amely biztosítja, hogy a mesterséges intelligencia valóban a minőségi tájékoztatást szolgálja.

Újságíróként el kell kezdenünk saját eszközöket fejleszteni. Nem várhatjuk el másoktól, hogy megcsinálják helyettünk, főleg, hogy közben a mi adatainkat használják fel, és olyan megoldásokat adnak el, amelyek sokszor nem is azt nyújtják, amire ténylegesen szükségünk van

- mondja Larraz.

A mesterséges intelligencia nem old meg sok problémát, amik az újságírók rossz mentális egészségéhez vezetnek, de legalább nem is tetézi túlzottan az aggodalmaikat. Mesterséges intelligenciával vagy anélkül, az újságírói munka gyakran bizonytalan és alulfizetett, de az új eszközök megjelenése hatékonyabbá és elérhetőbbé teheti az újságírást. Az újságírók jelenleg egészséges kritikával szemlélik az új eszközök megjelenését. Sok minden miatt aggódnak, de az, hogy a mesterséges intelligencia elveszi a munkájukat valahol a lista legvégén kap csak helyet.