A 15 napos kisbaba eltemetése mögött az a tragikus ok húzódott meg, hogy női nem született.

Észak-Indiában egy sertéstenyésztő szokatlan módon irányította az állatait, amikor hirtelen észrevett egy apró kezecskét, amely a földből emelkedett ki. Azonnal értesítette a hatóságokat, és a csecsemőt kórházba szállították, de sajnos az orvosok később megállapították, hogy a kisbaba életét már nem lehetett megmenteni. A nyomozók nem zárják ki, hogy a szülők a gyermek neme miatt dönthettek úgy, hogy élve eltemetik őt.

A helyi lakosok közreműködésével a rendőrök felfedezték a mintegy tizenöt napos csecsemőt, aki törött karral, hangyák csípéseivel és valószínűleg állatok harapásainak nyomaival került elő a sárból – írja a CNN. A kisbaba szájában és orrlyukaiban rengeteg föld volt, ami megnehezítette a légzését, s így fuldoklott. Az egészségügyi személyzet által „Pari”-nak, azaz „angyal”-nak elnevezett gyermek gyenge állapota súlyos fertőzésekkel, légzési problémákkal és vérmérgezéssel terhelt.

A csecsemő arca az oxigénhiány következtében kék színűre váltott, testhőmérséklete pedig veszélyesen alacsony szintre csökkent. Vérnyomása annyira mélypontot ért el, hogy a készülék sem tudta mérni. Mindezek ellenére az intenzív osztályon csodás módon kezdetben javulás jelei mutatkoztak, ám hirtelen, szinte egy szempillantás alatt, drámai romlás vette kezdetét. Légzése egyre nehezedett, ami miatt az orvosok lélegeztetőgép segítségét kérték. Az életének megmentéséhez sürgős vérátömlesztés vált szükségessé.

Két hetes korában Pari rendkívül súlyos alultápláltsággal küzdött, hiszen súlya kevesebb mint 1,7 kilogrammra csökkent. Sajnos, két héttel a felfedezése után a csecsemő életét vesztette a kórházban. A rendőrség eddig nem tudta azonosítani a szüleit, így az eset mögött húzódó indíték továbbra is rejtély marad.

A helyi nyomozók most három lehetséges magyarázatot vizsgálnak. Elképzelhető, hogy a szülők betegnek vélték gyermeküket, és a helyi szokások szerint temették el. A kislány összenőtt ujjakkal (syndactylia) született, ami Indiában stigmatizáló állapot, az ország egyes régióiban nagyon erősek a fogyatékosságokkal összefüggő előítéletek. A harmadik, legvalószínűbb verzió azonban az, hogy a neme miatt hagyták őt magára, Pari ugyanis nőnek született.

Dr. Rajesh Kumar, tapasztalt gyermekorvos, aki már hosszú éveket töltött el a szakmában, megosztotta véleményét: "Soha nem találkoztam még olyan fiúgyermekkel, akit egyedül hagytak volna. A lányok esetében viszont egészen eltérő a helyzet."

Shahjahanpur körzetében, ahol az esetet regisztrálták, az utolsó népszámlálás szerint 872 nő jutott ezer férfira. A CNN azt írja, ez az arány az eléggé torzult országos átlagnál is kiugróbb. A helyi lakosok beszámolói szerint a fiúgyermek iránti preferencia a patriarchális társadalmi rendszerben gyökerezik, mégpedig nagyon mélyen.

Indiában a hagyományos társadalmi normák szerint a fiúgyermekek öröklik a családi vagyont, és felelősek a családnevük megőrzéséért. Ebből adódóan a fiúk elsőbbséget élveznek a lányokkal szemben, akik gyakran anyagi teherként jelennek meg a családi dinamikában. Ez a jelenség különösen szembetűnő lehet azok számára, akik Európából érkeznek, ahol másfajta értékek és elvárások uralkodnak. A CNN egy olyan példát hozott, amely jól szemlélteti a szülőkre nehezedő nyomást: a lány családjának házasságkötéskor kötelező hozományt fizetnie a vőlegény családjának. Ez az elvárás szinte megkerülhetetlen, és jól mutatja a hagyományos értékrend hatását a női szerepekre és a családi kapcsolatokra.

Nem szokatlan, hogy amikor egy lány férjhez lép, a szülei különböző értékeket, mint például pénzt, ékszereket, háztartási felszereléseket, sőt, akár földet vagy autót is ajándékoznak a vőlegény családjának. Érdekes módon, bár ez a gyakorlat 1961 óta törvényellenes Indiában, a hozományrendszer olyan mélyen gyökerezik a kultúrában, hogy még mindig széleskörűen elterjedt, és sokan követik ezt a hagyományt.

"Amikor a leendő anya bejelenti, hogy fiú érkezik a családba, az általában örömmel tölti el a környezetét. Ellenben, ha lány születését várják, sok esetben a szülők az abortusz mellett döntenek" - mondta egy helyi asszony. A törvény 1994 óta megtiltja a nemi meghatározó vizsgálatokat, ennek ellenére az illegális abortusz-kereskedelem virágzik a vidéki területeken.

Egy helyi egészségügyi önkéntes arról számolt be, hogy India különböző részein a nemi diszkrimináció és a gyermekgyilkosság "rendszerszintű problémák", melyek mélyen gyökereznek a társadalomban. Azok a nők, akik több lánygyermeknek adnak életet, gyakran válnak bántalmazás, megalázás és akár életveszélyes fenyegetések céltábláivá. A közöny pedig szinte már a megdöbbentő mértéket ölt, hiszen az adott falvakban azonnali kiközösítés jár annak, aki bátorságot merít ahhoz, hogy kiálljon a lányokat nevelő anyák mellett.

2015-ben Narendra Modi miniszterelnök vezetésével elindult egy átfogó program, amely a kislányok védelmét és oktatását tűzte ki célul. Az eddigi statisztikák szerint ennek a kezdeményezésnek köszönhetően némileg javult a születéskor észlelt nemek aránya, amely 918 lányra nőtt ezer fiúra vetítve. Azonban a program nem mentes a kritikáktól sem: a rendelkezésre álló költségvetés mintegy 79 százaléka a médiakampányokra fordítódott, míg a tényleges egészségügyi és oktatási intézkedésekre alig jutott elegendő forrás.

Pari halála körüli események nem kaptak túl nagy nyilvánosságot, a nemzeti híradók csupán néhány mondatban érintették a tragédiát. "Az emberek jól tudják, milyen szlogeneket hangoztat a kormány a kislányok védelméről, de a valóságban úgy tűnik, senkit sem érdekel igazán" - osztotta meg fájdalmát az egyik kórházi ápolónő.

A sertéstenyésztőt, aki rátalált a csecsemőre, mélyen érintette a tragédia, hiszen két lánya édesapjaként különösen fájdalmasan érintette a történtek súlya. Felesége nagyon szerette volna hazavinni Parit, hogy szeretetteljes otthont nyújthassanak neki. "Akár többet is vállaltam volna, hogy fel tudjuk nevelni őt – mondta, miközben a fájdalmát alig tudta eltitkolni. – Kiástuk őt a földből, de most sajnos újra visszakerült oda, ahonnan jött."