A szíriai felkelők békés átmenetet ígérnek, ám egyes csoportjaik máris a kurd közösségek ellen léptek fel.
Miközben az Aszad-rezsim börtöneiben rejtett kamrák nyomait keresik, a legnagyobb ellenzéki szervezet, az iszlamista gyökerekkel rendelkező Hayat Tahrir al-Sham vezetője arra figyelmeztetett, hogy meg kell védeni az állami intézmények rendszerét.
A legnagyobb szíriai felkelőcsoport, a Hayat Tahrir al-Sham (HTS) vezetője arra kérte a frakciói harcosait, hogy térjenek vissza bázisaikra, és helyezzék le fegyvereiket. Ennek oka, hogy egy újabb, jelentős fejezet kezdődhet Szíria történetében.
"Felszólítok mindenkit, akinek fegyvere van, hogy azonnal térjen vissza a szolgálati helyére és jelentkezzen az egységénél" - jelentette ki Mohammed al Gholani a főváros híres mecsetében. - "Nem tolerálom, hogy fegyveres zűrzavar vagy bármilyen lövöldözés történjen az utcákon."
Al-Golani, aki az iszlamista hátterű Hayat Tahrir Al-Sham vezetője, más ellenzéki csoportokkal együtt részt vett egy 12 napos offenzívában, amely Aszad trónfosztására irányult. Ebben a folyamatban a korábbi szíriai miniszterelnököt, Mohammed Ghazi al-Dzsalalit jelölték ki, hogy felügyelje az állami intézményeket és biztosítsa a szociális szolgáltatások folyamatosságát, amíg azok átadásra kerülnek.
Al-Dzsalalit, aki idén szeptember közepétől miniszterelnökként szolgált Aszad vezetése alatt, vasárnap elfogták és fegyveresek egy csoportja által körülvéve kikísérték az irodájából. Azóta kijelentette, hogy kész átadni a hatalmat és együttműködni a lázadókkal.
Nem világos, meddig tart Al-Dzsalali ügyvivői tisztsége, de az arab médiának adott interjúkban azt mondta, hogy kapcsolatban áll a HTS vezetőjével, hogy megbeszéljék az átmeneti időszak irányítását. Azt is kijelentette, hogy biztosítékokat kapott arra vonatkozóan, hogy egyetlen szíriait sem fognak bántani a lázadó csoportok, illetve senkit nem fognak megkülönböztetni vallási vagy kulturális meggyőződése alapján, szabad és tisztességes választásokat sürgetett, amelyek visszaadják a hatalmat a népnek.
„Nem áll szándékomban távozni, és ezt határozottan kijelentem. Elvárom, hogy a hatóságok és intézmények békés keretek között biztosítsák működésüket, valamint garantálják minden polgár biztonságát és védelmét” – nyilatkozta Al Dzsalali egy videóüzenetben.
A jelentések szerint már december 9-én, hétfőn megállapodás születhet a hatalom átadásáról egy ideiglenes kormánynak.
Mivel az Aszad elnök rezsimjét megdönteni igyekvő felkelő csoportok nagy része, például a Hayat Tahrir al-Sham (HTS), iszlamista gyökerekkel bír (a HTS korábban az ISIS-hez és az Al-Kaidához is kapcsolódott), sokan aggódva szemlélik, milyen politikai struktúra fog formálódni Aszad brutális diktatúrája helyén.
A jelenlegi helyzet biztató jeleket mutat: Aleppóban a keresztény közösség egyelőre nem tapasztalt atrocitásokat. al-Gholani nyilatkozata szerint elkötelezettek amellett, hogy megvédjék minden szíriai állampolgár, beleértve a keresztényeket is, személyét és javait. Fontos megjegyezni, hogy a szíriai keresztények a kisebbségi alavita muzulmán Aszad rezsimjét támogatták, miközben számos atrocitás áldozataivá váltak az iszlamista csoportok által, akik gyakran az Aszad ellenes álláspontot képviselik.
Egyre világosabbá válik, hogy egy kisebbség számára a jövő nem kecsegtet rózsás kilátásokkal. A helyzet súlyosbodik, hiszen a kurd Szíriai Demokratikus Erők (SDF), amelyek az ország északi részén fekvő Manbidzs várost irányítják, egy Törökország által támogatott fegyveres csoport, a Szíriai Nemzeti Hadsereg (SNA) támadásának céltáblájává váltak. A legfrissebb jelentések szerint a támadás következtében huszonhat ember vesztette életét. A kurd közösség most aggódva figyeli a fejleményeket, mivel félelmeik szerint Törökország szándékában állhat, hogy megszerezze a területüket.
Az Aszad elnök ellen harcoló kurd erők, akik az Egyesült Államok támogatását élvezték, meghatározó szerepet töltöttek be az Iszlám Állam legyőzésében. Ugyanakkor a Törökországban élő jelentős kurd kisebbség miatt Ankara aggályos szemmel figyeli a közelében kialakuló erős kurd jelenlétet, mivel ez ellentétes a saját érdekeivel.
A szíriai lázadók 13 órás kijárási tilalmat hirdettek Damaszkuszban már az első napon, miután az országban jelentős eredményként üdvözölték az Aszad-kormány megdöntését.
A damaszkuszi lakosok fegyelmezetten követték a kijárási tilalomra vonatkozó utasításokat. A város képe drámai módon megváltozott: az utcák teljesen üresek voltak, a főváros szinte kísértetiesen kihaltnak tűnt. Az üzletek és boltok ajtajai zárva álltak, a csend pedig szinte tapinthatóvá vált.
Izrael katonai egységeket vezényelt a Golán-fennsíkon található ütközőzónába, hogy "garantálják a helyi lakosság védelmét" az általuk ellenőrzött területeken.
Néhány órával később Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök bejelentette, hogy utasítást adott haderejének a 1974-ben Szíriával kötött tűzszüneti megállapodás keretén belül kialakított Golán-fennsíkon található ütközőzóna elfoglalására.
Netanjahu állítása szerint az évtizedes megállapodás megbukott, ami arra késztette Izraelt, hogy hatalomátvételt hajtson végre, miután a szíriai erők elhagyták pozícióikat.
Az Arab Liga vasárnap határozottan elítélte Izrael lépéseit, amelyekkel kihasználta Bassár Aszad szíriai elnök megbuktatásának következményeit, és újabb szíriai területekre vonult be. Közleményükben hangsúlyozták, hogy Izrael cselekedetei jogellenesek, és célja a területfoglalás további kiterjesztése volt.
Izrael 1967-ben, a közel-keleti háború során szerezte meg a Golán-fennsíkot, amelyet azóta is saját területének tekint. A nemzetközi közösség azonban ezt a lépést megszállásnak értékeli, mivel a fennsíkot Szíria területének részeként tartja számon.
Az Egyesült Államok azonban nem, mivel Donald Trump korábbi amerikai elnök 2019. március 25-én Netanjahu miniszterelnök washingtoni látogatásán a Golán-fennsíkot teljes egészében izraeli területnek ismerte el.
Netanjahu az izraeli média szerint az izraeli védelmi erőknek (IDF) is parancsot adott arra, hogy légicsapásokat hajtsanak végre Szíria több pontján, köztük a fővárosban.
A csapások a szuvidai Khalkhalah légibázison található lőszer- és fegyverraktárakat, valamint Dáraa kormányzóságban több katonai pozíciót, továbbá a Damaszkusz központjától körülbelül 6 kilométerre délnyugatra elhelyezkedő Mezzeh katonai repülőteret vették célba.
Az Egyesült Királyságban található Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja arra hívta fel a figyelmet, hogy Izrael felelős a támadásokért, miközben az izraeli hadsereg eddig nem adott hivatalos nyilatkozatot az ügy kapcsán.
Vasárnap az Egyesült Államok rakétatámadások sorozatát indította az ISIS, más néven az Iszlám Állam nevű terrorszervezet szíriai létesítményei ellen.
A szíriai kormány vasárnap hajnalban hirtelen összeomlott, ezzel lezárva az Aszad család fél évszázados hatalmát. A lázadók váratlan offenzívája villámgyorsan teret nyert a kormány által ellenőrzött területeken, és mindössze tizenkét nap leforgása alatt sikerült visszaszerezniük a fővárost.
A HTS által irányított lázadócsoportok koalíciója november 27-én váratlanul megkezdte offenzíváját, és sikeresen megszerezte Aleppó jelentős területeit. Ez a város, amely Szíria legnagyobbja, korábban, 2016-ban került az Aszad-erők kezére.
A lázadók hosszú éveken át képtelenek voltak komolyabb előrelépést elérni, mivel Aszad hadereje Oroszország és Irán katonai segítségére támaszkodott.
A HTS harcosai a Szíriai Nemzeti Hadsereg nevű, Törökország által támogatott szíriai milíciákból álló ernyőcsoporttal együtt kétirányú támadással vonultak be Aleppóba, és már az első napon elfoglalták annak nagy részét. Aszad erőinek és állítólag az orosz légierőnek az ellenállásába ütköztek, de ez nem volt elég ahhoz, hogy elrettentse őket vagy megváltoztassa Aleppó sorsát.
A felkelő csoportok később Hama központi városát vették célba, amelyet néhány nap alatt ellenőrzésük alá vontak, mielőtt a következő célpontjuk, Homsz felé nyomultak volna.
Szombaton a HTS által irányított koalíció hatékonyan végezte el feladatát Homsz városában, és a nap végére sikerült átvételezniük a város irányítását. Ezt követően vasárnap hajnalban már a főváros külvárosai felé is előrenyomultak.
Aszad erői gyorsan megkezdték a visszavonulást és elhagyták állásaikat a fővárosban, miközben a lázadók harcosai Damaszkusz kapuit döngették. Nem sokkal később már arról szóltak a hírek, hogy Aszad elnök elmenekült a fővárosból, mígnem a hírt Mohammed Ghazi al-Dzsalali miniszterelnök az Al Arabiya exkluzív interjújában megerősítette, aki elmondta, hogy szombat este óta megszakadt a kapcsolata Bassár al-Aszaddal.
A lázadók villámgyorsan birtokba vették Damaszkusz több lényeges intézményét, mielőtt végül megszerezték a hatalmat a fő állami rádió és televízió felett. Ezen a platformon hirdették ki a szíriai népnek, hogy véget ért Aszad "diktatúrájának" kora.
Vasárnap reggel az orosz állami média hírt adott arról, hogy Bassár el-Aszad, a szíriai elnök, és családja megérkezett Moszkvába, ahol menedékjogot kaptak.
Aszad a szövetségeseitől nem kapta meg a szükséges támogatást. Oroszország és Irán hosszú éveken át biztosította Aszad erőinek alapvető pénzügyi és katonai hátterét. E támogatás kulcsszerepet játszott az Aleppóért folytatott harc során, amely végül 2016-ban lehetővé tette, hogy a város Aszad irányítása alá kerüljön, miután évekig tartó összecsapások zajlottak a különböző felkelő csoportokkal. Azonban Aszad két legfontosabb szövetségese, mind a katonai, mind a pénzügyi területen, jelentős gyengülésen ment keresztül.
Oroszország figyelmét teljes mértékben lekötötte az Ukrajna ellen indított háború, amely 2022 februárjában vette kezdetét, amikor Moszkva inváziót indított szomszédja ellen. A Kreml eleinte villámgyors győzelemre számított, azonban Ukrajna mögött számos európai és nyugati hatalom sorakozott fel, ami miatt a konfliktus elhúzódott, és komoly erőforrásokat emésztett fel Moszkva számára.
Irán is elfoglalt volt az év nagy részében. 2023. október 7-én a Hamász, a Gázát irányító, Irán által támogatott terrorszervezet támadást intézett Izrael ellen, több mint 1200 ember halálát okozva. Izrael válaszul háborút indított, amelynek célja a Hamász elpusztítása. A háború gyorsan átterjedt Libanonra, amikor a Hezbollah - egy másik Irán által támogatott, Libanonban székelő terrorszervezet csatlakozott, és támadásokat indított Izrael ellen.
Izrael jelentősen csökkentette mind a Hamász, mind a Hezbollah erőforrásait és infrastruktúráját, ami arra késztette Iránt, hogy folyamatosan újabb pénzeszközökkel és fegyverekkel töltse fel mindkét csoportot, elszívva saját erőforrásaikat.
Ez azt is magával hozta, hogy Aszad erői már nem bírtak előnyben, így lényegében elszigetelődtek, ami arra kényszerítette az elnököt, hogy a rendelkezésére álló szűkös erőforrásokkal egyedül nézzen szembe a közelgő lázadókkal.
Az ENSZ becslései alapján a szíriai polgárháború, amely a 2011-es forradalom következményeként az Aszad-rezsim megdöntésére irányult, olyan súlyos pusztítást végzett az ország területén, hogy szavakba önteni is nehéz. Íme egy pillanatkép a háború által előidézett szenvedésről:
