**Bezöldült a magyar tenger: Mit érdemes tudni a cianobaktériumokról?** Az utóbbi időben sokan tapasztalhatták, hogy a magyar tenger, más néven a Balaton, különös zöld színben pompázik. Ez a jelenség nem csupán esztétikai kérdés, hanem komoly ökológiai p

Ahogy a nyári meleg beindult, a Balaton vizében is megjelentek az első algatelepek. A tó hőmérséklete már meghaladta a 22 °C-ot, ami kedvező feltételeket teremt a különféle algafajok elszaporodásához. Ezek a mikroszkopikus élőlények ugyan természetes részei a tó ökoszisztémájának, de egyes típusok időnként tömegesen is megjelenhetnek - ilyenkor beszélünk algavirágzásról.

Az algák - köztük a cianobaktériumok - a tél folyamán nyugalmi állapotban, az iszapban "alusszák álmukat", majd a meleg és tápanyagban gazdag környezet hatására újra aktívvá válnak. Idén különösen érdekes jelenséget figyeltek meg a kutatók: a tó keleti részén - például a Siófoki-medencében - az elmúlt évekhez képest jóval több az alga, míg a korábban produktívabb nyugati medencékben ez a növekedés mérsékeltebb volt - számolt be róla a Veol.

A Balaton vizsgálatával foglalkozó limnológusok megállapítása szerint a tó ökoszisztémájában jelentős változások történtek az elmúlt évtizedhez képest. Míg egy évtizeddel ezelőtt a Keszthelyi- és Szigligeti-medencékben az algák mennyisége akár tízszeresére is nőtt a keleti térségekhez viszonyítva, addig most a klorofill-a koncentráció, amely az algák jelenlétét mutatja, mindkét medencében 8-10 mikrogramm/liter között változik. Ez az érték messze elmarad a WHO által megállapított, egészségügyi szempontból kritikusnak tartott 75 µg/l határtól.

A tó vizében ismét felbukkantak azok az algák, melyek a nyári hónapok sajátos kísérői: például a fonalas felépítésű, nitrogénmegkötésre képes cianobaktériumok, mint a Dolichospermum és az Aphanizomenon fajták. Ezek az algák különösen szélcsendes időszakokban hajlamosak a vízfelszín közelében összegyűlni, s gyakran látványosan "szétterülnek" a fürdőzők közelében. A víz zöldes, tejszerű rétege helyi jelenségnek számít – egy kis szellő vagy áramlás hatására ez a képződmény gyorsan eltűnik, de máshol újra megjelenhet.

A nyár eleji algavirágzások nem újkeletű jelenség: hasonló, intenzív események már 2021-ben is megfigyelhetők voltak, akkor főként a nyugati medencékben. Az idei év azonban különösen figyelemre méltó, mivel a ritkábban előforduló Dolichospermum lemmermannii faj dominál, kiszorítva ezzel a korábban elterjedt flos-aquae és spiroides típusokat.

A tudósok előrejelzései alapján a hét második felében érkező enyhe hidegfront és szél várhatóan átmenetileg mérséklik a jelenséget. Ugyanakkor a nyár folyamán még számos alkalommal szembesülhetünk hasonló időjárási anomáliákkal.

A Balatonnal foglalkozó Hun-Ren Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kiemeli: a tó algásodásának hátterében összetett tényezők állnak, így a vízállás, a tápanyagterhelés és az időjárási viszonyok is döntő szerepet játszanak. Ezek pontos vizsgálata nemcsak a természetvédelem szempontjából fontos, hanem a turizmus és a helyi gazdaság miatt is elengedhetetlen.