Rendkívüli fordulat a turizmus világában: a külföldi látogatók költése látványosan megnövekedett, s ezzel együtt a szektor újra virágzásnak indult – derül ki a Pénzcentrum legfrissebb híréből.
2025 első hat hónapjában a magyarországi turisztikai szálláshelyeken több mint 8 millió vendég közel 19 millió vendégéjszakát töltött el, ami jelentős növekedést mutat az előző évhez képest. A külföldi turisták kiadásai is emelkedtek, ami komoly gazdasági élénkülést eredményez az ágazatban és az egész nemzetgazdaságban.
2025 első felében a turisztikai szálláshelyeken mintegy 8,2 millió látogató töltött el összesen 18,9 millió vendégéjszakát. Ez a szám 7,8%-os növekedést mutat az előző év hasonló időszakához képest, míg a vendégéjszakák száma 4,5%-kal emelkedett. A vendégek 57%-a, valamint a vendégéjszakák 55%-a szállodákban töltötte el az éjszakáit. Érdemes megjegyezni, hogy az első féléves statisztikák értékelésénél fontos figyelembe venni az elmúlt évek tendenciáit is.
A turizmus növekedése több csatornán keresztül is pozitívan járulhat hozzá a GDP bővüléséhez. Egyrészt a vendégéjszakák számának emelkedése közvetlenül növeli a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazat hozzáadott értékét. Másrészt a turisztikai költés multiplikátorhatása például közlekedés, kiskereskedelem, kulturális szolgáltatások és szabadidős tevékenységek igénybevétele további keresletet generál a gazdaság más szektoraiban is. A külföldi turisták kiadásai pedig javítják a fizetési mérleg szolgáltatásegyenlegét, erősítve a nemzetgazdaság devizabevételi pozícióját.
A 2020-2021-es COVID járvány és a 2022-es energiaválság vendégéjszakában mért hatását - a KSH adatai alapján - a belföldi jövedelemkiáramlás és a külföldi beutazás felfutása ellenére még nem sikerült teljesen ledolgoznia az ágazatnak. 2019-ben a kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek száma 12%-kal haladta meg a 2010. évit, míg a vendégéjszakák száma 61%-kal volt magasabb. A 2020-as bezuhanás, majd a 2021-2022-es részbeni visszapattanás utáni 2,5 évben átlagosan évi 4% körüli ütemben nőtt a vendégforgalom, mely így a 2019-es 90%-áig tudott növekedni.
Ha a jelenlegi ütemet tartja az ipar, akkor 2028-ra várhatóan visszatér a COVID előtti szinthez.
A GKI szálláshely-szolgáltatásra számított legfrissebb konjunktúra indexe középtávon alátámasztja az ágazat további növekedését.
Az ágazat 2021 után történő újjáéledése nagymértékben a nemzetközi beutazó turizmusnak köszönhető, hiszen a vendégéjszakák 83%-át a külföldi látogatók tették ki ebben az időszakban. A COVID előtti évtizedben a külföldi turisták Magyarországra érkezése és az itt eltöltött idő folyamatosan növekedett, azonban a járványt követően, 2021 és 2022 között tapasztalt részleges fellendülés után a növekedés üteme már mérsékeltebbé vált. Ennek ellenére a külföldi látogatók számának és az eltöltött éjszakák mennyiségének tekintetében a 2019-es csúcsidőszakhoz képest 17%-os csökkenés figyelhető meg.
A költések terén jelentős változások figyelhetők meg. 2024-re a külföldi turisták által Magyarországon végzett kiadások 2,8-szorosára nőttek a 2010-es bázisértékhez képest, melynek hátterében a COVID utáni három év dinamizmusa áll. E költések a vizsgált időszak végére ismét beleilleszkednek a 2010 és 2019 közötti trendvonalba. A várakozások szerint 2025-re, a pénzromlás hatásaitól megtisztított reál mutatók alapján, elérjük a 2019-es szintet, amelytől 2024-ben még 8 százalékpontos lemaradásban voltunk. Az egy főre és egy napra jutó kiadások reálértékben 11%-kal, illetve 26%-kal emelkedtek 2010-hez képest 2024-re, ami 14 év alatt átlagosan évi 1,9%-os növekedést, a 2019 utáni időszakban pedig évi 3%-os bővülést jelent. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy az elmúlt három évben tapasztalt növekedés üteme csökkenő tendenciát mutat, ami arra utal, hogy a gazdaságra gyakorolt kedvező hatások egyre inkább mérséklődnek.
