Buda Péter: A Kárpátaljai Valódi Háború – Hamis Zászlós Hadműveletek Árnyékában A Kárpátalján zajló események nem csupán a felszínen látható konfliktusok, hanem egy mélyebb, sokrétű háború részei, ahol a hamis zászlós hadműveletek árnyéka sötétleníti be
A nemzeti kisebbségek közötti ellentétek kihasználását hamis zászlós hadműveletként említjük, amely a régi szovjet-orosz háborús taktikák egyik klasszikus eleme. Ezt Buda Péter, a nemzetbiztonsági szakértő is megerősíti, hangsúlyozva, hogy ezek az eljárások a geopolitikai játszmák szerves részét képezik.
A 21. században a háborúk és a béke közötti határok fokozatosan elmosódnak. Manapság egy konfliktus kezdetét már nem hirdetik ki hivatalosan, és amikor elindul, az események kiszámíthatatlan módon bontakoznak ki. A politikai és stratégiai célok elérésében a hagyományos katonai eszközök mellett a nem katonai megoldások szerepe egyre fontosabbá vált, sok esetben még hatékonyabbak is, mint a fegyverek. Ezt tovább árnyalják a titkos katonai műveletek, beleértve az információs háborúkat és a különleges akciókat. Az erők nyílt alkalmazásához, gyakran a békefenntartás vagy válságrendezés álcája mögött, csak egy bizonyos fázisban nyúlnak, a konfliktus végső kimenetele érdekében.
Ha jól megnézzük, az orosz vezérkari főnök fenti meghatározása szerint Oroszország már egy ideje - be nem jelentett - háborút folytat Európa ellen, mégpedig a felsoroltak szerint "nem katonai eszközökkel", "információs konfliktussal" és "különleges műveleti erők" bevonásával, és ennek során "az erők nyílt alkalmazásához - gyakran a békefenntartás és a válságrendezés álcája alatt - csak egy bizonyos szakaszban folyamodnak". Ilyen "bizonyos szakasz" volt például az Ukrajna ellen indított háború, amelyre kifejezetten "a békefenntartás és a válságrendezés álcája alatt" került sor az orosz nemzeti kisebbségek védelmének ürügyén, ahogyan arra Szergej Lavrov orosz külügyminiszter minap a Magyar Nemzetben megjelent interjújában is utalt.
Éppen ezért van kiemelt jelentősége annak, hogy Lavrov ugyanebben az interjúban a Magyarország és Oroszország közötti együttműködésre szólított fel a két ország ukrajnai nemzeti kisebbségeinek védelme érdekében. Nem véletlen, hogy az interjúnak ebből az eleméből a TASZSZ orosz állami hírügynökség külön hírt is készített. Sajnos mégis sokak figyelmét kerülte el ez a nagyon fontos momentum, noha a palágykomoróci templom ajtajának felgyújtására és a magyarellenes felirat felfestésére érdekes módon Lavrov felszólítása után kilenc nappal került sor (ahogyan arra még az eset másnapján felhívtam a figyelmet). A teljes magyar kormányzati propaganda - a miniszterelnökkel az élen - annak rendje és módja szerint azonnal rá is ugrott erre az ügyre, és Ukrajnával szembeni kardcsörtetésbe kezdett. Miközben pontosan tudhatták ők is, hogy a nemzeti kisebbségek közötti feszültség kiaknázása, úgynevezett hamis zászlós műveletek keretén belül, régtől fogva meghatározó eleme az orosz/szovjet háborús eszköztárnak. Sajnálatos, hogy eddig nem történt meg a kárpátaljai események beemelése ebbe a szakmai - titkosszolgálati-elhárítási módszertani - kontextusba. Ha más nem is, legalább az orosz vezérkari főnök fentebb idézett szavai keltsenek bennünk elég gyanút ahhoz, hogy kicsit alaposabban is megvizsgáljuk ezt a különös összefüggést.
