Demkó Attila megfogalmazása szerint Trump ultimátuma hiábavalónak bizonyul, hiszen Oroszországot semmi nem képes arra ösztönözni, hogy jelenleg megálljon.

Donald Trump új határidőt jelölt meg Vlagyimir Putyin számára. Az amerikai elnök a tegnapi nap folyamán bejelentette, hogy szeptember másodika helyett 10 vagy 12 napon belül 100 százalékos vámot fog bevezetni Oroszország ellen, amennyiben az orosz vezető nem hajlandó támogatni a harcok leállításáról szóló megállapodást.

Demkó Attila, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet Stratégiai Jövők Programjának vezetője az InfoRádióban kifejtette, hogy a határidő lerövidítése tipikus Trump-módszer, amely az oroszok felé irányuló frusztrációját tükrözi. A szakértő megjegyezte, hogy a háttérben folytatott tárgyalások során valószínűleg az orosz fél arról tájékoztatta az amerikai vezetést, hogy a szeptember 2-i határidőig nem várható előrelépés a megbeszélésekben, és Trump ennek hatására lépett. A biztonságpolitikai elemző azonban kétségeit fejezte ki afelől, hogy Donald Trump milyen lépéseket tehet a helyzet kezelésére.

Demkó Attila véleménye szerint a másodlagos szankciók alkalmazása belpolitikai szempontból kifejezetten problémás lenne, mivel a benzinárak emelkedéséhez vezethetne. Oroszország a világ második legnagyobb olajexportőreként kulcsszereplő a globális piacon, és ha kivonulna, az az Egyesült Államokra is érezhető hatással bírna. Alternatívaként említette a közvetlen vámok bevezetését, amelyek a hárommilliárd dolláros orosz exportot érintenék, azonban szerinte ennek az orosz gazdaságra gyakorolt hatása csekély lenne. Ráadásul az Egyesült Államok Oroszországból olyan alapanyagokat is importál, mint bizonyos fémek vagy urán, amelyek beszerzése más forrásokból nehézkes lenne. Továbbá, Donald Trump számára is adódik egy harmadik lehetőség: olyan fegyverek átadása Ukrajnának, amelyeket korábban visszatartott, például a 2500 kilométeres hatótávú Tomahawk cirkálórakétát, az AGM-158-as cirkálórakétát, vagy új ATACMS rakétákat.

"Vannak olyan katonai lépések, amelyek Oroszország számára kellemetlen következményekkel járhatnak, de olyan intézkedés, amely gyökeresen megváltoztatná az orosz stratégiát, nem létezik" - nyilatkozta a szakértő. Emellett megemlítette, hogy az új fegyverek költségeit is az európai országoknak kellene fedezniük, ami újabb nyomást gyakorolna az unióra.

Demkó Attila véleménye szerint a béke megteremtésének esélyeit alapvetően az határozná meg, hogy mit kínálhatnánk Oroszországnak. Ebben a kontextusban a szankciók enyhítése, a zárolt orosz vagyonok felszabadítása, valamint egyéb politikai engedmények merülnek fel. "Ha a jutalomoldalon elég vonzó ajánlatokkal állunk elő, de a büntetésoldalon is van valami, ami komolyabb fájdalmat okozhat Oroszország számára, akkor talán elérhetjük, hogy az orosz fél számára már ne legyen érdemes folytatni a háborút. Ugyanakkor nem látom, hogy a következő két-három hónapban ne használnák ki azt a felhalmozott katonai erőt, ami az ukrán határok közelében összegyűlt" - fogalmazott Demkó Attila. Jelenleg Oroszország egy jelentős offenzívát indított, amely szerinte akár komoly áttörésekhez is vezethet, így például valószínűtlen, hogy a pokrovszki ukrán erőd a következő hónapokban még megmaradjon.

„Úgy vélem, semmi sem képes arra, hogy Oroszországot arra ösztönözze, hogy jelenleg megálljon.”

- fűzte hozzá.

Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese figyelmeztetett, hogy Donald Trump amerikai elnök Oroszországra vonatkozó fenyegetései és az ukrajnai békefolyamat sürgetésének bejelentése komoly következményekkel járhat. Medvegyev hangsúlyozta, hogy bármilyen ultimátum, amelyet Trump megfogalmaz, a háború felé vezető lépésként értelmezhető, és ez végső soron saját országának konfliktusát is eredményezheti. Az orosz politikus arra is felhívta a figyelmet, hogy Oroszország nem hasonlítható Izraelhez vagy Iránhoz, és az Egyesült Államoknak érdemes lenne ezt figyelembe venni.

Demkó Attila szerint nem kell komolyan venni az orosz politikus szavait, mert noha Oroszország valóban nem olyan gyenge, mint Irán és nem függ annyira az Egyesült Államoktól, mint Izrael, de Oroszország és az Egyesült Államok is nukleáris szuperhatalom, ezért a két ország közti háború nukleáris háború lenne, ezt Oroszország sem akarja, ezért szerint ezek alapvetően üres fenyegetések.