Egy békemegállapodás esetén az Európai Unió újra kapcsolatba léphetne az orosz gázforrásokkal.
A támogatók véleménye szerint a vezetékek újranyitása hozzájárulhatna a Moszkvával való tárgyalások előmozdításához, valamint mérsékelhetné az energiaköltségeket. Ezzel szemben az ötlet ellenzői azt állítják, hogy ez csupán Moszkva bevételeit növelné meg. Ráadásul az Egyesült Államok vámok alkalmazásával fenyegette meg a kontinens országait, ha nem tőlük szerzik be energiahordozóikat.
Az európai tisztviselők jelenleg azt fontolgatják, hogy az Ukrajna elleni konfliktus lezárásához kapcsolódó lehetséges megállapodás keretében érdemes lenne-e újra aktiválni az orosz gázvezeték-értékesítést az EU irányába - számolt be erről a Financial Times-nak nyilatkozó forrásokra hivatkozva.
Az orosz gázvásárlás melletti érvek között hangsúlyozzák, hogy ez lehetőséget teremtene az európai energiaárak csökkentésére, és ösztönözhetné Moszkvát a tárgyalásokra, továbbá mindkét fél számára motivációt adna a tűzszünet bevezetésére és fenntartására. Azonban az orosz gáz újbóli beáramlásának lehetősége már az elsődleges tárgyalások során is éles ellenállást váltott ki Ukrajna legszorosabb uniós szövetségesei részéről.
A megbeszéléseket ismerő három tisztviselő elmondta, hogy az ötletet néhány német és magyar tisztviselő támogatta, mivel ebben látják az európai energiaköltségek csökkentésének lehetőségét. Az Európába irányuló export újraindítása azonban jelentősen növelné Moszkva bevételeit. A háború előtt az Oroszországból érkező gáz az Európai Unió ellátásának mintegy 40 százalékát tette ki.
Donald Trump sürgette a háború "haladéktalan" lezárását, ami elindította az európai államok közötti diskurzusokat arról, hogy milyen feltételek szükségesek egy tartós megállapodás kialakításához Moszkvával. Az amerikai elnök azzal is fenyegetett, hogy vámokat vet ki az Európai Unióra, ha az nem kezd el több, a vezetékes gáznál költségesebb cseppfolyósított földgázt vásárolni az Egyesült Államokból.
Az orosz gázvásárlások újbóli megfontolása heves reakciókat váltott ki brüsszeli hivatalnokok és kelet-európai diplomaták körében. Számosan közülük az elmúlt három évben azon fáradoztak, hogy mérsékeljék a blokkon belül importált orosz gáz mennyiségét, így érthető, hogy ellenérzéseik erőteljesen megnyilvánulnak.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán azt mondta:
A háború intenzív fázisának lezárása rendkívül lényeges. A diplomáciai megoldások nemcsak hogy előnyösebbek, de hozzájárulnak a civil életek megóvásához és a gazdasági károk minimalizálásához is. Minden egyes nap, amit a harcok folytatásával töltenek, újabb áldozatokat követel, és a veszteségek mértéke tovább nő.
A gázeladásokkal kapcsolatos viták újraéledése némi aggodalmat keltett az amerikai LNG-exportőrök körében, akik hosszú távú szerződések megkötésére törekednek európai cégekkel. Két forrás szerint az a félelem, hogy az ukrán tranzit újraindulása kedvezőtlen helyzetbe hozhatja őket a piacon. Ditte Juul Jørgensen, az Európai Bizottság vezető energetikai szakértője pedig a közeljövőben az Egyesült Államokba utazik, hogy tárgyalásokat folytasson az LNG-exportőrökkel a potenciális hosszú távú szállítási lehetőségekről.
Az EU kinyilvánított célja, hogy 2027-ig megszabadítsa a blokk energiarendszerét az összes orosz fosszilis tüzelőanyagtól. Dan Jørgensen, az EU energiaügyi biztosa márciusban tervezetet nyújt be a cél elérésére.
Az Európai Unió nehézipara komoly kihívásokkal néz szembe, ami arra ösztönözte az európai országokat, hogy olcsóbb energiaforrásokat keressenek. Az energiahordozók, különösen a gáz ára, Európában gyakran három- vagy akár négyszer magasabb, mint az Egyesült Államokban, ami tovább fokozza a nyomást a helyi ipar számára.
Az Oroszországból érkező vezetékes gáz 2024-re a teljes ellátás körülbelül 10 százalékát képviselte, azonban a mennyiség drámaian, felére csökkent, miután januárban lejárt az Ukrajnán keresztül irányuló EU-s tranzitszerződés. A fennmaradó szállítási útvonal, amely orosz gázszállítmányokat biztosít a régió számára, a Török Áramlat nevű vezeték, amely Törökországon keresztül juttat el körülbelül 7,5 milliárd köbméter gázt Magyarországra. A magyar és a szlovák kormány egyaránt aktívan dolgozik azon, hogy az ukrán gáztranzit újrainduljon az Európai Unió keretein belül.
Végső soron mindannyiunk célja, hogy csökkentsük az energiafogyasztás költségeit.
„Kérlek, formázd át a szöveget úgy, hogy az egyedi legyen” – mondta egy rangos uniós tisztviselő.
Szlovákia, amely közvetlenül összekapcsolódik az ukrán gázvezetékhez, ami a orosz gázszállítmányok leállításának következménye, évente 500 millió eurós veszteséget szenved el a tranzitbevételekből. Gary Mazzotti, az EP Infrastructure vezérigazgatója, amely a vezetéket üzemelteti Szlovákiában, a Financial Times-nak nyilatkozott, és kifejtette, hogy egy esetleges békeszerződés Donald Trump és Oroszország között szinte biztosan tárgyalásokhoz vezetne az orosz gázszállítmányok újraindításáról.
"Amikor eljön a béke napja, biztos vagyok benne, hogy jelentős viták lesznek arról, hogy milyen szintű gázszállítások érkezzenek Európába, és honnan" - mondta Mazzotti.
