Egy felnőtt meleg férfi az M1-en arról osztja meg gondolatait, hogy miért tartja fontosnak a Pride eseményt.

A Párbeszéd - Zöldek társelnöke, Barabás Richárd egy háttérbeszélgetésén beszélt arról a nem szokványos politikai akcióba fogtak bele, amikor áprilisban elindították egyházkritikus plakátkampányukat. A nem csak "politikai nagyotmondás" van a kezdeményezés mögött, hanem szerintük konkrét társadalmi igény és kutatási adatok mutatják azt, hogy Magyarországon valóban szükség van párbeszédre az egyházak közéleti szerepéről.

Valóban, ha csupán a zöld témáról beszélgetnénk, az nem feltétlenül keltene nagy izgalmat, mivel sokan hajlamosak vagyunk beleragadni abba a nézetbe, hogy a környezetvédelemmel foglalkozók már nem jelentenek különösebb súlyt. Lehet, hogy ez a helyzet, de a valódi értékünkről és hatásunkról csak a választások során fog kiderülni.

- hangoztatta a párt társelnöke, majd kiemelte, hogy a jövőbeni irányvonaluk továbbra is a zöld szakpolitikai elvek mentén alakul, de ennél is lényegesebb számukra, hogy kifejezzék, milyen világban képzelik el a jövőt. Szerinte fontosabb, hogy a hitelességüket megerősítsék, mintsem hogy a kormányzati terveiket részletezzék, hiszen "ha senki sem hiszi el, hogy valójában kormányra tudnál jutni, akkor ezek a víziók csupán üres ígéretek maradnak."

A kampány kutatási hátteréről beszélve Barabás Richárd egy 2023-as Ipsos-tanulmányra hívta fel a figyelmet, amely rámutatott, hogy Magyarország a vizsgált 26 ország között az utolsó helyeken áll, amikor arról van szó, hogy a vallás mennyire van jelen az emberek identitásában. Ezt az eredményt a párt saját, 2000 fős reprezentatív felmérése is alátámasztotta: különösen az ellenzéki és a bizonytalan szavazók körében tapasztalható erős kritika az egyházakkal szemben, főként a szexuális visszaélések és a nem átlátható finanszírozási gyakorlatok miatt. A párt társelnöke úgy véli, hogy ezek a statisztikák az utcán is megállják a helyüket, és sokan egyetértenek a plakátjaik üzenetével, még ha azok bemutatását néhányan túlzónak is tartják.

Még azok is megállnak csevegni, akik korábban hazaárulónak nevezték egymást.

- mesélte Barabás Richárd a kampány utcai tapasztalatairól, jelezve, hogy a téma valóban foglalkoztatja az embereket.

Fontos hangsúlyozni, hogy a beszélgetésünk nem a vallásról vagy a hitről szól - hiszen ezek mindenkinek a saját magánügyei -, hanem inkább azokról a tabukról, amelyek a társadalom legkülönbözőbb csoportjait érintik.

- fogalmazott Barabás Richárd, kiemelve, hogy kampányuk célja a nyílt és őszinte párbeszéd kialakítása olyan érzékeny témákban, amelyek eddig háttérbe szorultak a közbeszédben.

A Párbeszéd társelnöke hangsúlyozta, hogy a kampány során kiemelt figyelmet szeretnének fordítani olyan sürgető problémákra, mint például "a szőnyeg alá rejtett pedofilizmus és más szexuális visszaélések, valamint a hatalom és az egyházak közötti politikai és pénzügyi összefonódások, amelyek súlyos dilemmákat vetnek fel. Ezen kívül fontosnak tartják a nem hívők, kisebbségek és hátrányos helyzetűek iránti érzéketlenséget, diszkriminációt, valamint a szószékről történő uszítást" – mondta.

A kampány során a párt nemcsak Budapesten, hanem számos vidéki városban is plakátokat és installációkat helyezett el, például Szegeden, Debrecenben, Pécsett, Egerben és Győrben. A fővárosban a Széll Kálmán téren, a Nyugati téren és a Móricz Zsigmond téren különösen figyelemfelkeltő üzeneteket hirdettek, amelyek az egyházak társadalmi szerepét bírálták. Egyes plakátokon Orbán Viktor miniszterelnököt egyházi vezetőként ábrázolták, ezzel provokatív módon célozva meg a politikai és vallási hatalom összefonódását.

A kampány időzítése tudatos volt: a Párbeszéd Ferenc pápa halála és az új pápa megválasztása közötti időszakot választotta a kezdeményezésre, amikor úgy ítélték meg, hogy a katolikus egyház jövőjéről szóló diskurzus különösen aktuális lehet.

A kampány azonnal heves reakciókat váltott ki. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia élesen bírálta a kezdeményezést, "súlyosan dehonesztálónak" és "az egyházüldöző diktatúrákat idézőnek" nevezve azt. Az egyházi vezetők különösen sértőnek tartották a kampány időzítését, amely húsvét után és Ferenc pápa halálát követően indult.

A kormánypártok sem maradtak csendben: a Fidesz és a KDNP "keresztényellenes uszításnak" minősítette a kampányt, és azzal vádolta a Párbeszédet, hogy politikai haszonszerzés céljából provokálja a vallásos közösségeket.

Meglepő módon azonban ellenzéki oldalról is érkeztek kritikák. Soproni Tamás, Terézváros polgármestere, a Momentum Mozgalom politikusa, szintén elítélte a kampányt. Szerinte a plakátok "ízléstelenek" és "megosztóak", és nem szolgálják a közterek rendeltetésszerű használatát. A társelnök elárulta, hogy az ATV lehetőséget biztosított volna egy nyilvános vitára, ám Soproni Tamás ezt nem vállalta.

Barabás Richárd határozottan elutasította a kampányt övező vádakat, kiemelve, hogy véleménye szerint a kérdést nem szabad tabuként kezelni.

Nem csupán a saját szavaink tükrözik ezt, hanem a különböző egyházi közösségektől kezdve a hírességeken és médián át egészen a polgármesterekig terjedő széleskörű érdeklődés is ezt bizonyítja. Számos vélemény, legyen az mélyebb vagy felszínesebb, mind arra utal, hogy a téma valóban fontos és releváns.

Rávilágított arra, hogy a téma mélyen rezonál a társadalom tagjaiban.

A Párbeszéd társelnöke úgy véli, hogy Magyarországon az egyházak túlzott mértékben hatást gyakorolnak az oktatási rendszerre, a közpénzek elosztására és a politikai döntésekre. Kiemelte, hogy bár a magyar lakosság túlnyomó része nem vallásos, az egyházak mégis jelentős állami támogatásban részesülnek.

A Fővárosi Közgyűlés május 28-i ülésén a Fidesz javaslatára egy határozatot fogadtak el, amelyben elítélték Barabás Richárdot a kampányban tett megnyilvánulásai miatt. A politikus ezt az intézkedést abszurdnak találta, és megjegyezte, hogy jól tükrözi a közbeszéd óvatos jellegét, amely még mindig „tojáshéjakon lépked”, különösen az egyházak közéleti szerepének kérdéskörében. Barabás Richárd hangsúlyozta, hogy elkerülhetetlen a kényes témák nyílt megvitatása, ha valódi társadalmi párbeszédet kívánnak kialakítani az egyházak 21. századi helyzetéről Magyarországon.

De ezzel még nem elégednek meg.

A párt június közepén elindítja legújabb kampányát "Önmagadért" címmel, amely a LMBTQ+ jogokkal kapcsolatos előítéletek és tabuk lebontására összpontosít. A kampány célja, hogy interaktív eszközökkel, például LED-falakkal szólítsa meg a közönséget, és a Pride eseményhez időzítve valósítja meg üzenetét. Ezen kívül az elmúlt hónapok jogszabályi változásaira is reagál, hogy minél szélesebb körben felhívja a figyelmet a jogegyenlőség fontosságára.

Ez a kampány lehet ütközni fog a jelenlegi jogszabályokkal, de amikor valaki zsarnoki és elnyomó törvényeket hoz, akkor nem vagyok benne biztos, hogy azokat el kell fogadni és be kell tartani. Pláne nem kell előre elfogadni ezeket a várható elnyomó intézkedéseket

- tette hozzá.

A háttérbeszélgetés során Barabás Richárd hangsúlyozta, hogy mint nyíltan homoszexuális politikus kötelességének érzi, hogy a Pride betiltására irányuló törvények kapcsán is megszólaljon. Ezzel kapcsolatban elmesélt egy történetet is.

Az M1-en, amikor meglepő módon behívtak a Pride-dal kapcsolatban beszélni, akkor megkérdeztem, hogy magyar jogszabályoknak megfelelően kirakták-e a 18-as karikát, hiszen végül is egy felnőtt homoszexuális férfi arról beszél, hogy a Pride az jó

- mondta a politikai vezető.

"Ez a helyzet kissé meglepte a műsorvezetőt," mondta Barabás Richárd mosolyogva, aki úgy véli, hogy a figyelemfelkeltő akciók révén nem lehetetlen elérni, hogy a 2026-os választások során sikerüljön megszerezni az Országgyűlésbe való bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt.

Ez azt is magában foglalja, hogy a következő választásokon útnak indulnak.

Le is húzhatnánk a rolót, mint párt, ha nem indulnánk el

- jegyezte meg, majd kifejtette, hogy jelenleg még nem áll rendelkezésére elegendő információ a 2026-os választások körülményeiről. Rámutatott, hogy a 2024-es önkormányzati választások előtt fél évvel a Fidesz már végrehajtott néhány módosítást a választási szabályokon. Ezért úgy véli, hogy november környékén érdemesebb lesz komolyabban foglalkozni azzal, hogy ki és milyen módon készül a versenyre.