Egyetlen kivételtől eltekintve minden NATO-tagország hozzájárult ahhoz, hogy a védelmi költségvetéseket 5 százalékra emeljék.
Orbán Viktor korábban kifejtette, hogy ez a lépés olyan hatással lenne a magyar gazdaságra, mintha közvetlenül a tüdőjébe lőnének.
Spanyolország kivételével az összes NATO-tagállam beleegyezett abba, hogy védelmi költségeit 5 GDP-jéhez viszonyítva 5 százalékra emeli - jelentette a Reuters hírügynökség.
Mark Rutte, a NATO főtitkára, egy ambiciózus javaslattal állt elő, amelynek értelmében az alapvető védelmi kiadások a jelenlegi 2%-ról 3,5%-ra nőnek. Ezen kívül további 1,5%-ot terveznek elkülöníteni olyan fontos területekre, mint a kiberbiztonság, valamint az utak és hidak katonai járművek által történő használatára történő alkalmassá tétele. Az emelés végrehajtásának határideje 2035.
A tagállamok vasárnap véglegesítették a javasolt szöveget, amely a szerdán kezdődő hágai csúcstalálkozón kerül hivatalos formába. Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök azonban bejelentette, hogy Spanyolország nem csatlakozik a megállapodáshoz, és a GDP 2,1 százalékának megfelelő összeggel kívánja támogatni védelmi költségvetését.
A kormányfő már csütörtökön bejelentette, hogy észszerűtlennek és kontraproduktívnak tartja a ráfordítás növelését, és hogy a kormányoknak jogukban áll dönteni arról, meghozzák-e ezt az áldozatot. Felhívta a figyelmet arra, hogy a védelmi kiadások 2-ről 5 százalékra emelése lassítaná a gazdaság növekedését, amely azonban szükséges ahhoz, hogy a kiadások fenntarthatók legyenek.
Sanchez hangsúlyozta: az emberiségnek ma nagyobb biztonságra van szüksége mint korábban, de egyúttal sokkal több diplomáciára, együttműködésre és szolidaritásra is az országok között.
A védelmi költségvetés 5%-ra emelésének követelése régóta része Donald Trump amerikai elnök politikai napirendjének. A hónap elején Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter kifejezte bizakodását, miszerint a hónap végéig várhatóan megszületik a döntés a kötelezettségvállalási szint emeléséről.
Orbán Viktor miniszterelnök korábban világosan kifejtette, hogy ezek a kérdések milyen komoly kihívásokat jelentenének a magyar gazdaság szempontjából. Márciusban a következőképpen nyilatkozott:
