Jelen pillanatban a csillagászok is csak találgatnak az idegen bolygó titkait illetően.

Egy olyan fiatal bolygót fedeztek fel a csillagászok, amely mindössze 3 millió év alatt alakulhatott ki - ez kozmikus viszonylatban pillanatoknak számít csak -, ez pedig megkérdőjelezi a bolygóképződésről eddig alkotott elképzeléseket. Összehasonlításképpen a Földnek 10-20 millió év kellett ahhoz, hogy "megszülessen".

Csillagászok egy fiatal csillag körül keringő újszülött bolygót azonosítottak, amely mindössze 3 millió év alatt formálódott meg. Kozmikus léptékben ez a folyamat rendkívül gyorsnak számít, és ez a felfedezés komoly kihívást jelent a bolygóképződés sebességéről eddig kialakított elképzelésekre nézve - számolt be a Reuters.

Ez a Föld tömegének körülbelül 10-20-szorosára becsült kisbolygó az exobolygók legfiatalabb generációjához tartozik, amelyeket valaha is felfedeztek. Ez a bolygó egy sűrű gáz- és porfelhőből álló protoplanetáris korong körül kering, amely a gazdatest csillag körül helyezkedik el, és amely a bolygó kialakulásához elengedhetetlen alapanyagokat biztosít.

A csillag, amely körül kering, valószínűleg egy narancssárga törpe csillaggá alakul, amely hűvösebb és kisebb tömegű, mint a mi Napunk. E csillag tömege körülbelül 70%-át teszi ki a Nap tömegének, míg fényessége mindössze a felével egyenlő. Ez a csillag körülbelül 520 fényévnyire helyezkedik el a Tejútrendszerünkben.

Ez a felfedezés megerősíti, hogy a bolygók 3 millió éven belül összetartó formát ölthetnek, ami korábban nem volt tisztázott, mivel a Földnek 10-20 millió év kellett a kialakulásához

- mondta Madyson Barber, a Chapel Hill-i Észak-Karolinai Egyetem fizika és csillagászat tanszékének végzős hallgatója, a Nature című folyóiratban a héten megjelent tanulmány vezető szerzője.

"Jelenleg nem rendelkezünk pontos információkkal arról, hogy a bolygók kialakulásához mennyi idő szükséges" - osztotta meg véleményét Andrew Mann, az egyetem asztrofizikusa és a kutatás társszerzője. "Annyit azonban tudunk, hogy az óriásbolygóknak gyorsabban kell keletkezniük, mint ahogyan a gázkoronguk szétesik, mivel jelentős mennyiségű gázra van szükségük a fejlődésükhöz. A gázkorongok szétesése viszont 5-10 millió évig tarthat. Tehát vajon a bolygók 1 millió év alatt keletkeznek? Vagy esetleg 5? Netán 10 év alatt?" - tette fel a kérdést.

A legfiatalabb generáció mindig új színekkel és ötletekkel gazdagítja a világot, friss perspektívákat hozva a hagyományos nézőpontokba. Ők azok, akik bátran lépnek a jövőbe, tele kíváncsisággal és lelkesedéssel, készen arra, hogy felfedezzék a lehetőségeiket és formálják a világot a saját elképzeléseik szerint.

Az IRAS 04125+2902 b és TIDYE-1b nevet kapott bolygó 8,8 naponként kering a csillaga körül, olyan távolságban, amely körülbelül ötödakkora, mint ami Naprendszerünk legbelső bolygóját, a Merkúrt elválasztja a Naptól. Tömege a Naprendszerünk legnagyobb kőzetbolygójának, a Földnek, és a legkisebb gázbolygónak, a Neptunusznak a tömege között van. Kevésbé sűrű, mint a Föld, és átmérője körülbelül 11-szer nagyobb. Kémiai összetétele nem ismert.

A tudósok sejtése szerint a bolygó eredetileg távolabb formálódott a csillagától, majd fokozatosan közelebb húzódott hozzá.

A csillaghoz közeli nagy bolygók kialakulása azért nehéz, mert a protoplanetáris korong a csillaghoz legközelebbről távolodik el a leggyorsabban, ami azt jelenti, hogy nincs elég anyag egy ilyen közeli nagy bolygó kialakításához

„Tedd egyedivé a szövegedet” – mondta Barber. A kutatók a „tranzit” eljárás alkalmazásával fedezték fel a bolygót, amelynek során a Földről nézve megfigyelték a gazdacsillag fényének csökkenését, miközben a bolygó áthaladt előtte. Ezt a felfedezést a NASA Transiting Exoplanet Survey Satellite (TESS) űrteleszkópja tette lehetővé. „Ez a legfiatalabb ismert tranzitbolygó, és egyenlő a legfiatalabb ismert bolygókkal” – tette hozzá Barber.

Ezzel a technikával néha közvetlenül is megfigyelhetők azok az exobolygók, amelyeket eddig nem észleltek. Ezek a bolygók általában rendkívül nagyok, méretük körülbelül tízszerese a Naprendszer legnagyobb tagjának, a Jupiternek. A csillagok és bolygók születése csillagközi gáz- és porfelhőkben zajlik, ahol az anyag fokozatosan összegyűlik és formálódik.

Egy csillag-bolygó rendszer kialakulásához a gáz- és porfelhő összeomlik és lapos környezetté pörög, amelynek középpontjában a csillag áll, a korong pedig körülötte. A bolygók ebben a korongban fognak kialakulni. A korong ezután a csillaghoz közeli belső régióból kiindulva szétoszlik

„Tedd egyedivé a szövegedet!” – javasolta Barber.

"Korábban sokan úgy vélték, hogy fiatalon átvonuló bolygót nem fogunk felfedezni, hiszen az ilyen égitesteknek a korongjuk útjában kellene állniuk. Azonban valami különös oknál fogva, amelyben még nem vagyunk teljesen biztosak, a külső korong elgörbült, ezzel pedig egy ideális réseket hagyva a csillag számára. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy észleljük az átvonulást."