A szél varázslatos erővel sodort minket a Fertő-tó mesés birodalmába.


Lehet, hogy mások számára örökkévalóságnak tűnik, de számunkra mindössze egy pókugrásnyira van a sógorok földje. Rendszeresen látogatjuk őket, hiszen bőségesen akad ott felfedezni való. Bár a közelgő úti célok egy párhuzamos dimenzióban még mindig hozzánk tartoznának, a történelem kegyetlenül más irányt szabott ennek. Az első világháború után Burgenland, vagy ahogy mi hívjuk, az Őrvidékünk, teljes mértékben osztrák irányítás alá került. Ez a cikk most minket az északi területek felé terel, ahol a Fertő-tó csodás világába merülhetünk el.

Első állomásunkként álljunk meg egy pillanatra Pátfalun (Podersdorf am See), ahol már a bejáratnál megcsap minket a tó friss levegője. A település legismertebb ékessége a festői világítótorony, amely nem csupán a vízparti táj szívét hódítja meg, hanem a fotósok és a sétálók körében is népszerű célpont. Érdekessége, hogy bár mindössze tizenkét méter magas, elhelyezkedésének köszönhetően a tó minden zugából jól látható. Az idei látogatásunk során szeles időjárás fogadott minket, ami azonban nem szegte kedvünket. Sőt, a környék tele volt sportolni vágyó emberekkel: a tavon vitorlások szelték a hullámokat, míg a felettük repkedő ejtőernyősök a szél erejét kihasználva élvezték a szabadságot. A hely vibráló energiája magával ragadott minket, és arra ösztönzött, hogy mi is részt vegyünk a szabadidős tevékenységekben.

A finom szellő lágy simogatása mellett a napsugarak is bőségesen osztogatták meleg ölelésüket, így a kirándulásunk minden pillanata felejthetetlen volt. A világítótornyon túli település szélén érdemes felfedezni a kétszáz éves szélmalmot, amely büszkén őrzi a múlt emlékét. Bár a nyitvatartási időn kívül érkeztünk, kívülről is lenyűgöző látványt nyújtott. A Fertő-tó ezen keleti partja pedig Európa egyik legszelesebb vidéke, ahol a természet ereje és szépsége egyaránt megmutatkozik.

Miután más energiaforrások nem álltak rendelkezésre, az itt lakó közösség a Fertő-parti sík vidéken uralkodó erős szelet hasznosította. Eredetileg hét szélmalom működött a környék ezen varázslatos táján, a Fertőzugban, de mára már csupán a pátfalui malom maradt meg az utókornak. Ez a különleges építmény ma is működőképes, családi tulajdonban áll, és műemléki védelem alatt áll, mint az ipari örökség egy fontos darabja.

Pátfaluból elindulva egy csodás kilátó felé vettük az irányt, ahol néhány emlékezetes fotót is készítettünk. Ezt követően, Barátudvar (Mönchhof) érintésével, szinte varázsütésre a féltoronyi Harrach-kastély (Schloss Halbturn) parkolójában találtuk magunkat. A nap hátralévő részét itt töltöttük, egy igazán békés környezetben. Ez a hely messze elkerüli a turistaáradatot, így ha pároddal romantikus barokkos élményekre vágytok, egy sétával a gyönyörű parkban, akkor ez a kastély tökéletes választás lesz számotokra.

A Habsburg család egykori vadászkastélya és nyári rezidenciája ma már a kultúra iránt érdeklődő látogatók számára izgalmas tárlatokkal vár. A kastély termei, amelyek a történelem viharos időszakaiban sokáig üresen álltak, most évente újabb és újabb tematikus kiállításoknak adnak otthont. Az épület legimpozánsabb helyisége, amely megőrizte eredeti szépségét, a gyönyörű Franz Anton Maulbertsch freskókkal díszített mennyezete. Ezt a csodás látványt mi is megörökítettük, hogy a jövő generációi is csodálhassák.

Történelmi érdekességként idekívánkozik, ami a kastély történetének legérdekesebb pontja. Az utolsó férfi Habsburg uralkodó, azaz VI. Károly az itteni vadászaton hirtelen megbetegedett. Állítólag gyilkos galócát evett, más források szerint alaposan megfázott, mindenesetre Féltoronyból sietve Bécsbe vitték, ahol azonban néhány nappal később, 1740. októberében váratlanul el is hunyt. Károly a Habsburg-ház utolsó egyenesági férfi leszármazottja volt. E baleset miatt mondhatni, hogy a Habsburgok férfiága Féltoronyban halt ki.

A királyok halála manapság már nem fenyeget minket, így a kastély parkjában tett kellemes séta marad a záróakkord. Ahogyan sok más helyen, itt is az angolpark stílusú környezet vár ránk. A park mai arculatát több mint egy évszázada Frigyes főherceg álmodta meg, míg annak gondozását Anton Umlauft, a Schönbrunni Kastélypark igazgatója végezte.

Bízom benne, hogy az alábbi sorok sikeresen felkeltették a kedves olvasó érdeklődését, hiszen Moson vármegye ezen elbűvölő szegletében valóban érdemes felfedezni a látnivalókat. Mi egy júniusi keddi napra terveztük ezt a programot, úgy gondolva, hogy elűzzük a szürkeséget a mindennapokból, és ahogy az lenni szokott, most is bevált a recept. Ajánlom, hogy Önök is próbálják ki ezt a kis kalandot!

Related posts