Vasárnap belorusz földön elnökválasztási színjáték veszi kezdetét, ahol a politikai dráma főszereplői a hatalomért folytatott harcban mérik össze erejüket.

A vasárnapi belorusz elnökválasztásnak csupán egy győztese lehet: Aljakszandr Lukasenka, aki 1994 óta uralja az országot. Az államfő "ellenfelei" valójában túlnyomórészt a politikai táborának tagjai, valódi ellenzéki jelöltek pedig nem indulhattak a versenyben. Az utolsó választást 2020-ban tartották, amelynek során Lukasenka támogatói csalással biztosították győzelmüket. Ezt követően az országot hónapokig tartó tüntetések sorozata rázta meg, ahogy az emberek felléptek a demokratikus jogokért.

Míg a valódi ellenzékiek elmenekültek az országból vagy börtönbe kerültek, a vasárnapi választáson indulók közül hárman egyértelműen Lukasenka emberei. A negyedik "ellenjelölt" Hanna Kanapatszkaja ugyan azt állítja magáról, ő Lukasenka egyetlen "demokratikus alternatívája" - ám közben a hatalmon lévőkhöz hasonlóan ő is azt állítja, hogy 2020-ban nem történt csalás, és azt is hangsúlyozza, hogy Belaruszban nincs szükség "szélsőséges kezdeményezésekre". A 2020-as választáson a hivatalos adatok szerint Lukasenka a voksok nyolcvan százalékát kapta meg, akkor Kanapatszkaja 1,7 százalékos támogatást szerzett.

A 2020-as belorusz választások során a valódi ellenzéki jelölt, Szvetlana Cihanouszkaja, aki férje börtönbe zárása miatt vállalta a kihívást, a választási folyamatot Lukasenka színjátékának tekintette, amelynek nincs valós értelme. Kaja Kallas, az EU külpolitikai főképviselője is osztotta ezt a nézetet, kijelentve, hogy az illegitim Lukasenka ismételten magát nevezi ki egy manipulált választás keretében. Az EU-tagállamok közül Magyarország az egyetlen, amely továbbra is aktív kapcsolatot ápol a jelenlegi belorusz vezetéssel.

Lukasenka mindig is közel volt Vlagyimir Putyin orosz államfőhöz, ám az Ukrajna elleni orosz agresszió 2022-es kezdete óta Belarusz gyakorlatilag orosz megszállás alá került, s az orosz hadsereg Belarusz felől is támadják Ukrajnát.