Figyelmeztetünk mindenkit: a baráti Csádi Köztársaság állampártja vasárnapi győzelme még a Holdról is észlelhető lesz!

Mindezeket figyelembe véve, a világ egyik legszegényebb országán európai normák alapján számon kérni a fejlődést, egyfajta naiv elvárásnak tűnik.

Ha már kétszáz katonát küldünk Csádba, egyre szorosabbra fonjuk gazdasági kapcsolatainkat is, fogadjuk az ország elnökét is, ideje megismerkednünk az ország belpolitikai viszonyaival. Annál is inkább, mert vasárnap parlamentet választanak az elnöki köztársaságban.

Az utóbbi időszakban, hazánkban Orbán Gáspár oszlopozásának híreivel foglalkozva, talán kevesebb figyelmet kapott Csád, amely Magyarország területénél 14-szer nagyobb, de csak 18 millió lakossal bír. Az utóbbi egy év alatt a csádi helyzet jelentős értékelődést mutatott, különösen a magyar szempontból. Hivatalosan azért küldik oda katonáinkat, hogy megakadályozzák az illegális migrációt, de fontos megemlíteni a Csádban található értékes olaj- és uránkészleteket is, amelyek szintén befolyásolják a régió politikai és gazdasági helyzetét.

Csád, az egykori francia gyarmat, most újraértelmezi nemzeti szuverenitását, és e folyamat részeként megszünteti az 1960 óta fennálló katonai együttműködést Franciaországgal. Az első 120 francia katona már karácsony előtt hazaindult, míg közel kilencszázan még a helyszínen tartózkodnak. Franciaország így Mali, Burkina Faso és Niger után egy újabb afrikai országból kénytelen kivonni csapatait. A csádiak, akárcsak a nigeriek, már korábban hazaküldték az amerikai katonákat is. Az indok: a kétezres években a térségben eluralkodó dzsihádista felkelések ellen nem nyújtottak megfelelő támogatást, és a franciákkal kötött posztgyarmati megállapodás mára elavulttá vált.

Nem kell nagy fantázia ahhoz, hogy Csád hiába vágyik önállósodásra, külföldi katonai jelenlét továbbra is lesz. Moszkva Csádba vágyik, ennek jele, hogy januárban Mahamat Déby még ideiglenes államfőként látogatott Moszkvába, ahol a Vlagyimir Putyinnal folytatott megbeszélés előtt amúgy kicsit meggyűlt a baja a tolmácsgéppel.

Mahamat Déby, az egykori elnök, Idriss Déby fia, aki két évtizeden keresztül irányította Csádot, 2021-ben tragikus körülmények között hunyt el. Az elnök éppen a csádi fegyveres erőket vezette az északi iszlám lázadók ellen, amikor életét vesztette. Ezt követően több mint kétéves átmeneti időszak zajlott az országban. Végül, 2024-ben Mahamat Déby sikerrel zárta le a választásokat, hiszen a szavazatok 61%-át megszerezve került ismét a hatalom közelébe.

Az elnöki intézménnyel szemben a parlamentnek olyan őrült nagy jelentősége nincs, tekintve, hogy mindenről az elnök dönt, ennek megfelelően az utolsó választást 2011-ben tartották. Az elnök pártja, a Hazafias Megmentési Mozgalom a szövetségeseivel 134 helyet szerzett a 188 fős parlamentben, a bő kétharmados többség a Holdról is látszott.