Lehetséges, hogy Lázár János célja egy népszavazással a közvélemény közvetlen bevonása a döntéshozatalba, valamint a társadalmi támogatottság megteremtése az általa képviselt elképzelésekhez. Esetleg az is a szándéka, hogy megerősítse politikai pozícióját

Kiszelly Zoltán úgy véli, hogy a Voks 2025 népszavazás, amely a véleménynyilvánítást célozza, hitelesen tükrözi a magyar lakosság álláspontját az ukrán csatlakozással kapcsolatban.

Lázár János véleménye szerint a kormány által elindított Voks 2025 szavazás mellett lehetőség nyílik arra, hogy népszavazásra is sor kerüljön hazánkban Ukrajna uniós csatlakozásának kérdésében. Ezt a politikai álláspontot a múlt héten, a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Nagykállón tartott fórumán osztotta meg, ahol hangsúlyozta:

"Magyarországon előbb vagy utóbb népszavazást kell arról tartani, hogy Ukrajna az EU tagja legyen vagy sem."

Néhány nappal később, a 444 által feltett kérdésre reagálva, hozzátette:

A népszavazás lehetősége elengedhetetlen, mivel Ukrajna EU-csatlakozása rendkívül fontos és sorsdöntő kérdés. Ez a döntés nem csupán a következő évtized politikai táját formálhatja meg Európában és Közép-Európában, hanem hatással lehet a hatalmi viszonyokra is. Így talán elérkezett az idő, hogy kötelező erejű népszavazást tartsunk, lehetőséget adva a választópolgároknak, hogy kifejezhessék véleményüket és aktívan részt vegyenek a jövőnket meghatározó döntésben.

Ugyanerről Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón azt mondta, jelenleg nincs tervben, hogy 2026-ban is legyen népszavazás a választások napján, mint például 2022-ben volt a gyermekvédelemmel kapcsolatos referendum.

A témával kapcsolatban elsőként Nagy Attila Tibor politikai elemzőt kérdeztük, aki szerint Lázár János a legújabb felvetésével gyakorlatilag Magyar Péter korábbi kezdeményezéséhez csatlakozott:

Ezzel Lázár János lépést tett Magyar Péter nyomdokain, aki hónapokkal korábban, a Nemzet Hangja szavazásának eredményét bejelentve, kifejtette, hogy Ukrajna ügyében ügydöntő népszavazást kezdeményezne. Meglepetéssel tapasztaltam, hogy Lázár egyetért ezzel az elképzeléssel, és érdekesnek találom, hogy követi Magyar Péter javaslatát.

A szakértő kiemelte, hogy a jelenlegi jogi keretek között nem garantált, hogy Lázár javaslata ténylegesen megvalósulhat.

Felmerül a kérdés, hogy a hatályos Alaptörvény értelmében egyáltalán lehetséges-e egy ilyen sorsdöntő népszavazás lebonyolítása, hiszen nemzetközi megállapodás ügyében tilos referendumot tartani.

Szerinte tehát igen jelentős jogi viták középpontjába kerülhet, hogy mikor és milyen körülmények között lenne lehetséges egy ilyen népszavazás lebonyolítása. Ennek kapcsán Lázár és a kormány részéről az elsődleges lépés az alkotmány módosítása lehetne.

"Jól el lehet jogászkodni majd azon, vajon dönthet-e egy ország egy nemzetközi megállapodásról, főleg akkor, amikor még nem is ismerjük Ukrajna csatlakozási szerződését. Ha Lázár János ezt komolyan gondolja, be kellene nyújtania egy Alaptörvény-módosítási javaslatot, hogy valóban megtartható legyen a népszavazás, és ne legyen alkotmányjogi akadálya. Amíg ezt nem teszi meg, addig ezt inkább politikai kívánságnak, illetve figyelemfelhívásnak tudom tekinteni."

A politológus megjegyezte, hogy a miniszter ezzel a javaslatával ismét sikeresen került a középpontba:

Lázár János ismételten képes a figyelem középpontjába kerülni... és ezt igazán ügyesen műveli.

A kérdésre, hogy önmagában jó politikai lépésnek tartja-e a referendum ötletét, a szakértő igennel válaszolt, hangsúlyozva az ügy geopolitikai jelentőségét:

Úgy vélem, hogy ez egy kifejezetten pozitív irányvonal, hiszen Ukrajna ügye Magyarország szempontjából is kiemelkedő jelentőséggel bír. Az ország területe, még ha részben megszállva is van, méretesebb, mint Magyarországé, és a lakossága is jelentősen nagyobb. Ezen kívül Ukrajna geopolitikai és stratégiai szerepe nem elhanyagolható. Ha Ukrajna csatlakozna az Európai Unióhoz, az a közösség területének jelentős bővülését jelentené, és közvetlen kapcsolatot teremtene Oroszországgal. Ezek a tényezők annyira lényegesek, hogy teljes mértékben támogatom a népszavazás megtartását Ukrajna csatlakozása kapcsán.

Kiszelly Zoltán politológus is kiemelte, az ukrán uniós csatlakozásról szóló népszavazás ötlete nem új, hiszen hasonló gondolat már korábban is megfogalmazódott a TISZA Párt részéről. Emlékeztetett:

"Magyar Péter szavaival élve: ha jövőre a TISZA győzelmet arat, akkor ebben a témában ügydöntő népszavazást fognak rendezni."

Ugyanakkor a Századvég politikai elemzési igazgatója szerint a már lezajlott véleménynyilvánító szavazás fontos politikai jelentőséggel bír.

"A Voks 2025 elég egyértelmű eredményt hozott. Az utóbbi időszak ügydöntő népszavazásainál egyébként gyakran nem is volt meg az 50%-os részvételi arány, bármilyen témáról is volt szó - akár a migrációról, akár a gyermekvédelemről -, így ezek nem minősültek érvényesnek. Ilyen szempontból így talán jobban tükrözi a társadalom álláspontját egy véleménynyilvánító szavazás, ami jól mutatja a magyar közösség véleményét, és aminek ráadásul nincs érvényességi küszöbe sem" - jelentette ki.

Kiszelly ugyanakkor óvatosságra intett az előrejelzésekkel kapcsolatban, hiszen sok minden változhat 2026-ig, még a kabinet jelenlegi elképzelései is. Emlékeztetett, hogy korábban sem lehetett minden fejleményt előre látni:

"Tíz hónap hosszú időszak, különösen a politikai színtéren. A választások még távolinak tűnnek, ezért jelenleg nehéz biztos kijelentéseket tenni. Emlékezzünk vissza, hogy a gyermekvédelmi népszavazásra 2022-ben került sor, de az események előjelei már 2021-ben kirajzolódtak. Aztán februárban kitört a háború, amit senki sem látott előre a 2021 nyári időszakban, és sok minden megváltozott" - fogalmazott az elemző. Hozzátette, hogy a kormány számára kiemelten fontos a Voks 2025 eredménye, amire valószínűleg jövőre is hivatkozni fognak, hiszen az esemény alig egy évvel a választások előtt zajlik le.