Ezt valószínűleg nem szerette volna tapasztalni Nagy Márton, hiszen az évtized legrosszabb statisztikái érkeztek.
2025 első negyedévében Magyarországon a vállalati hitelezés történelmi mélypontra süllyedt, a cégek hitelállománya 393 milliárd forinttal csökkent. A támogatott hitelek aránya drámaian visszaesett, miközben a vállalkozások egyre inkább devizában és rövid távra igénylik a kölcsönöket, elkerülve a hosszú távú, beruházási célú hiteleket. Az alacsony kereslet és a gazdasági bizonytalanság következtében a középvállalkozások különösen nehéz helyzetbe kerültek, és a körülmények jelentős kihívások elé állítják őket.
A gazdaság működése szoros kapcsolatban áll a vállalati hitelezéssel, amely a vérkeringés szerepét tölti be. Jelenleg azonban súlyos keringési problémák jelentkeztek: a Portfólió által közzétett elemzés alapján 2025 első negyedévében olyan mértékben csökkent a cégek hitelállománya, amire az elmúlt évtizedben nem volt példa. Hiába indult el a Demján Sándor Program és számos támogatott konstrukció, egyelőre csupán halvány reménysugarak mutatkoznak arra, hogy a tendencia megfordulhat.
A vállalatok több kölcsönt törlesztettek, mint amennyit felvettek. Az éves nettó tranzakciós volumen – vagyis a hitelek kihelyezése és visszafizetése közötti eltérés – legutóbb 2017 elején mutatott ilyen alacsony szintet.
Miközben a lakosság több mint 10 százalékkal növelte a hitelállományát egy év alatt, a cégek esetében ez az érték mindössze 2 százalék volt március végéig. A vállalati betétek növekedése is lelassult, ami nem meglepő, hiszen a bankok endogén pénzteremtő aktivitása is visszafogottabbá vált.
A hitelállomány struktúrájában is észlelhetők a változások:
Vagyis azok a cégek, amelyeknek még van lehetőségük hitelhez jutni, egyre inkább devizában és rövid távra - például forgóeszköz-finanszírozásra - vesznek fel kölcsönt, nem pedig forintalapú beruházási hitelt.
2025 első negyedévében ezek aránya az összes új szerződésen belül mindössze 12 százalék volt - egy évvel korábban még 36 százalék körül mozgott. A kkv-k esetében is hasonló a kép: 24 százalékra estek vissza a támogatott konstrukciók, míg 2024 elején még 35 százalékot tettek ki.
A vállalati beruházások csökkenésének fő oka a gyenge kereslet. A cégek nem látnak elég piaci lehetőséget termékeikre és szolgáltatásaikra, a nemzetközi vámháborúk pedig tovább növelik a kiszámíthatatlanságot.
Az MNB májusi hitelezési felmérése alapján a bankok többsége nem anticipál élénkülést a közeljövőben: a második és harmadik negyedévben legfeljebb stagnáló hitelkeresletre számítanak. Ez a helyzet pedig nem kecsegtet sok jóval sem a gazdaság, sem a beruházási kedv szempontjából.
