Farkas András: A magyar nyugdíjasok relatív elszegényedése sajnos elkerülhetetlennek tűnik.
A hazai nyugdíjrendszerben a fenntarthatóságot azok az ellátások veszélyeztetik, amelyeknek nincs járuléktámogatása - mondta az InfoRádióban a nyugdíjszakértő, aki ebbe a kategóriába sorolta a Nők 40 korkedvezményt, a 13. havi nyugdíjat és a tervezett 14. havi nyugdíjat. Indoklása szerint ahogy telik az idő, egyre több magyar nő teljesíti a program feltételeit, de közben korábban kiszáll a járulékot fizetők köréből.
A Mercer CFA Institute globális tanulmánya alapján a fenntarthatóság érdekében a jövőben a legtöbb országban elkerülhetetlennek tűnik a nyugdíjkorhatár emelése, az idősek munkaerőpiacon való aktív részvételének támogatása, valamint a magánnyugdíjrendszerek megerősítése. A jelentés rámutat, hogy az OECD-országok összesen 63 ezer milliárd dolláros nyugdíjvagyont kezelnek, azonban a szakértők figyelmeztetnek: ez az összeg nem elegendő ahhoz, hogy megóvja a világ nyugdíjrendszereit a demográfiai kihívásoktól.
Farkas András nyugdíjszakértő az InfoRádióban azt mondta, nem kérdés, valóban van demográfiai nyomás, de megítélése szerint ebből nem következik egyenesen az, hogy például Magyarországon meg kellene emelni a nyugdíjkorhatárt.
Hazánkban az 1957 után született egyének számára 2022 januárjától 65 évre emelkedett az öregségi nyugdíjkorhatár. Ezzel kapcsolatban a NyugdíjGuru News alapítója megjegyezte, hogy
Az elmúlt másfél évtizedben a várható élettartam emelkedése jóval gyorsabb ütemben zajlott, mint a magyar nyugdíjkorhatár növekedése. Ennek alapján úgy véli, hogy érdemes lenne visszatérni a 64 éves nyugdíjkorhatárhoz.
Úgy véli, a magyar nyugdíjrendszerben a fenntarthatóságot azok az ellátások veszélyeztetik, amelyeknek nincs járuléktámogatása. Ide sorolta a Nők 40 korkedvezményt, valamint a 13. havi nyugdíjat, és szerinte ilyen lenne a tervezett 14. havi nyugdíj is. Indoklása szerint ahogy telik az idő, egyre több magyar nő teljesíti a Nők 40 program feltételeit, de közben korábban kiszáll a járulékot fizetők köréből és korábban belép a nyugdíjasok körébe. "Először ezt a három tényezőt kell megvizsgálni ahhoz, hogy a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának a további lépéseiről döntéseket lehessen hozni" - jegyezte meg Farkas András.
Egy nemzetközi felmérés során arra is fény derült, hogy a világ legjobban működő nyugdíjrendszerei közé három európai ország is bekerült: Hollandia, Izland és Dánia, mellettük pedig Izrael és Szingapúr foglalja el a dobogós helyeket. A szakértők szerint ezek a gazdag országok az utóbbi két évtizedben jelentős anyagi forrást fektettek a nyugdíjreformokba, így sikerült jól átgondolt és hatékony rendszereket kialakítaniuk. Bár a lista élmezőnyébe nem került be, Farkas András kiemelte a svéd nyugdíjrendszert, mint olyan példát, amelyet érdemes lenne világszerte követni, hiszen sok ország a svéd modell alapján formálja saját reformjait.
Emellett megemlítette, hogy Dániában már sikeresen bevezették az állampolgári alapnyugdíjat, míg Svédország is kísérletezik ennek a modellnek a megvalósításával. Véleménye szerint Izland kiemelkedő helyezése nem véletlen, hiszen a szigetország lakossága mindössze körülbelül 400 ezer fő. "Az izlandi állam rendkívül gazdag, így a kis számú nyugdíjas számára viszonylag könnyen tudnak magas színvonalú nyugdíjrendszert kialakítani" - részletezte gondolatait.
Farkas András hangsúlyozza, hogy a nyugdíjrendszerek vizsgálata minden ország esetében egyedi megközelítést igényel. Nem elegendő csupán átemelni a más országokban, például Svédországban vagy Dániában sikeresnek bizonyult intézkedéseket a hazai reformok közé. Kiemelte, hogy a nyugdíjreformokkal kapcsolatos problémák éppen abból adódnak, hogy...
Ha a rendszert nem egységesen és átfogóan vizsgálják, hanem csupán alkalmi intézkedéseket hajtanak végre, mintha csak "húzkodnák ide-oda a potmétereket", akkor minden félresiklik.
és sok esetben hiába bíznak abban, hogy a módosítások kedvező eredményeket hoznak.
A szakértő véleménye szerint hazánkban sürgető lenne a nyugdíjkorhatár automatizálása, amely szorosan összefonódik a várható élettartammal. Emellett a járulékok módosítását is a fenntarthatósági követelmények figyelembevételével kellene megvalósítani. Rámutat, hogy egy modern nyugati nyugdíjrendszert nem lehet egyszerűen átemelni Magyarországra; a döntéshozóknak alaposan át kell gondolniuk, milyen reformokra van szükség.
A NyugdíjGuru News alapítójának szavai arra figyelmeztetnek, hogy az utóbbi években számos előkészítő dokumentum készült a magyar nyugdíjreform megvalósítása érdekében. Ő úgy véli, hogy sürgető szükség van egy széleskörű társadalmi diskurzus elindítására a témában, hiszen egy jól átgondolt nyugdíjreform kidolgozásához legalább egy-három évre van szükség. Farkas András hangsúlyozta, hogy az égető problémák megoldása viszont akár néhány héten belül is megvalósítható lenne. Szerinte a valódi gond nem csupán a 13. vagy 14. havi nyugdíj kérdése, hanem az, hogy a nyugdíjemelés jelenlegi módszerei miatt a nyugdíjasok folyamatosan elszegényednek.
