A fegyverkereskedők érdekérvényesítői özönlötték el az Európai Parlamentet.

Egyre több oka lenne az EP-nek arra, hogy valóban kézbe vegye a lobbitevékenységek szabályozását, de a jobboldali pártcsaládok régóta ellentartanak, egy komoly jogkörökkel bíró etikai testület létrehozásának. Az Airbus, a Thales és a Rheinmetallhoz hasonló cégek egyre jobban jelen vannak Brüsszelben, ahol feltehetően arról is meg akarnak bizonyosodni, hogy tényleg hosszú távon is megéri majd növelni gyártási kapacitásaikat.

Az Európai Parlament 2024. júniusi új ciklusa óta jelentős mértékben megnőtt a védelmi témákhoz kapcsolódó lobbitevékenység Brüsszelben. A Transparency International legújabb jelentése alapján

egyetlen év alatt összesen 197 találkozót szerveztek lobbisták - ez pedig több mint két és félszerese az előző, teljes ötéves ciklusban regisztrált 78-nak.

A lobbi tevékenységek főként tanácsadó cégek, iparági szakértők és természetesen a védelmi ipar szereplői által érkeznek. Különösen a biztonsági és védelmi témákra fókuszáló Európai Parlamenti bizottságokat célozzák meg – olvasható az Euronews hírei között.

A német képviselők kiemelkedő szerepet játszottak a találkozók sorozatában, hiszen összesen 55 alkalommal vettek részt, ezzel messze túlszárnyalták bármely más tagállam képviselőit. Őket követi Bulgária 19, Spanyolország 15, valamint Finnország 10 találkozóval. Olaszország és Dánia mindketten 9 alkalommal képviseltették magukat, míg Csehország 7, Lengyelország és Lettország pedig 6 találkozón vettek részt.

A lobbitevékenység fokozódása részben a védelmi ipar szereplőinek megnövekedett költségvetésének tudható be. Az európai szektor érdekképviseletét ellátó ASD (Európai Űr-, Biztonsági és Védelmi Ipari Szövetség) idén már 12 találkozót szervezett, szemben az előző ciklusban tartott csupán két eseménnyel.

A Transparency Register adatai szerint az ASD 2023-ban kilenc részmunkaidős lobbistát alkalmazott, és 300-400 ezer eurót költött uniós szintű lobbizásra. Olyan cégóriások tartoznak alá, mint az Airbus, Leonardo, Thales és Rheinmetall, amelyek egyébként egyénileg is aktivizálták magukat: az Airbus például hat találkozót tartott az EP-ben (néggyel többet az előző ciklushoz képest), míg az MBDA rakétagyártó és az olasz Fincantieri öt, illetve négy új megbeszélést jelentett be.

A fokozódó aktivitást jelentősen támogatták az EU által bevezetett új védelmi programok is. Ezek között kiemelkedik a 800 milliárd eurós Rearm Europe és az EDIP (European Defence Industrial Production), melyek célja, hogy az európai hadiipari gyártást olyan mértékben felgyorsítsák, hogy az akár egy hosszan elhúzódó konfliktus során is biztosítani tudja a szükséges ellátmányokat.

Ez természetesen közvetlen ösztönzést ad a vállalatoknak, hogy szorosabb kapcsolatokat alakítsanak ki az uniós döntéshozókkal. Ennek oka, hogy számukra elengedhetetlen, hogy biztosak legyenek abban, hogy...

Az újrafegyverkezés nem csupán egy átmeneti divathullám az EU számára.

Ennek megfelelően a hét legnagyobb európai védelmi vállalat összesen 5,5 millió eurót (több mint 2 milliárd forintot) költött lobbitevékenységre 2023-ban, ami 34%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Az Airbus egymaga csaknem 2 millió eurót költött ilyen célra, 12 lobbistát alkalmazott, és 2023 januárja óta 85 magas szintű bizottsági találkozót tartott. Ez persze még mindig elmarad a bigtech cégek költéseitől, amelyről korábban itt részletesen írtunk.

Bár az Európai Parlament 2023 szeptemberétől kötelezővé tette a képviselők számára, hogy az asszisztenseik is nyilvánosságra hozzák lobbitárgyalásaikat, nincs szankció, ha ezt elmulasztják. Ráadásul az informális, nem regisztrált találkozók továbbra is kiskaput jelentenek, amit szépen ki is használt például a Huawei, amikor arról volt szó, hogy kitilthatják a kínai mobilszolgáltatót Európából.

A Parlament az utóbbi 2-3 évben kirobbant Katargate-botrány óta folyamatosan sürgeti egy olyan etikai bizottság létrehozását, amely valódi hatáskörökkel rendelkezne, és képes lenne vizsgálni a nem hivatalos találkozókat is. Ennek ellenére a jobboldali pártcsaládok, köztük a Néppárt, ellenállnak ennek a kezdeményezésnek.

Ez azért is jelentős, mert például a Szuveneristák (ESN), ahogy a Konzervatívok és Reformisták (ECR) sem jelentett még egyetlen találkozót sem az új ciklus megkezdése óta, pedig nehéz elképzelni, hogy pont az Olaszország által dominált ECR-t ne keresték volna meg ilyen ügyekben.