Félelem és szorongás: sokan elkerülik a segítségnyújtást, pedig balesetek során a gyors reagálás kulcsfontosságú lehet a sérültek számára.

Az elsősegélynyújtás nem csupán erkölcsi kötelezettség, hanem alapvető állampolgári felelősség is, ám a magyar autósok körében még van hová fejlődni ezen a téren - derült ki a Magyar Suzuki által végzett kutatásból. Sokan attól félnek, hogy a segítségnyújtás során még nagyobb problémát okoznak, pedig szakértők hangsúlyozzák, hogy orvosi végzettség nélkül is lehetünk hatékony segítők, ha van bennünk lélekjelenlét. Katz Dávid az "Együtt az utakon - Az elsősegély életet menthet" elnevezésű közlekedésbiztonsági kampány keretében a Magyar Vöröskereszt elsősegélynyújtásért felelős szakmai vezetőjével közösen áttekintette a legfontosabb szempontokat, amelyeket figyelembe kell venni, amikor valakinek segíteni kívánunk.

Noha a jogosítvány megszerzésének feltétele az elsősegélynyújtás alapjainak ismerete, a valóságban mégis kevesen érzik magukat felkészültnek, ha éles helyzetben kellene cselekedniük. Ez derült ki a Magyar Suzuki megbízásából az Ipsos által végzett friss, reprezentatív kutatásból.

A válaszadók 80%-a erkölcsi és állampolgári kötelezettségként tekint a segítségnyújtásra, mégis csupán minden ötödik autós állítja, hogy tudná, mit kellene tenni egy baleset során. Pedig már a legapróbb lépések is életet menthetnek, legyen az a 112-es segélyhívó tárcsázása, a baleset helyszínének biztosítása, vagy akár a sérült megnyugtatása.

A kutatás eredményei szerint a félelem a legjelentősebb tényező a bizonytalanság mögött. A megkérdezettek közel fele attól fél, hogy hibázik, míg 21 százalék a megfelelő tudás hiányától való aggodalmát fejezte ki. Minden ötödik autós számára a látvány sokkoló, ezért nem merne beavatkozni egy váratlan helyzetben. Ugyanakkor a felmérés azt is rávilágított, hogy azok, akik az elmúlt egy-két évben frissítették a tudásukat, sokkal magabiztosabbak és aktívabbak a cselekvésben.

"A tudás bátorságot ad, a bátorság pedig életet menthet" - hangsúlyozta Kovács Dávid, a Magyar Vöröskereszt elsősegélynyújtás szakmai vezetője. Mint elmondta, országszerte zajlanak képzések és közösségi programok, ahol a résztvevők valósághű helyzetekben, gyakorlati környezetben ismerkedhetnek meg az elsősegélynyújtás technikáival. Szerinte fontos tényező, hogy a segítségnyújtásnak pszichés gátja lehet az, ha azt látjuk, hogy más is segíthetne.

A balesetek nem csupán fizikai sérüléseket okoznak, hanem lelki terheket is raknak a segítőkre. Egy friss kutatás rámutatott, hogy azok közül, akik már korábban is aktívan segítettek, a válaszadók fele úgy érezte, hogy az élmény megerősítette őket. Ugyanakkor egyharmaduk nehezen viselte a megpróbáltatást, de még így is örömmel tekintettek vissza arra, hogy segíthettek másokon. Érdekes módon, körülbelül 5 százalékuk kifejezetten negatív tapasztalatként élte meg az eseményeket, és azóta is retteg a hasonló helyzetektől.

"A segítségnyújtók 10-20 százaléka számol be szorongásról vagy visszatérő emlékekről. Ezek a stresszreakciók szakértői támogatással feldolgozhatók, ugyanakkor a sikeres segítségnyújtás élménye hosszú távon pozitív hatással lehet az önértékelésre és a pszichés állapotra" - mondta el Zerkovitz Dávid közlekedéspszichológus.

A Magyar Suzuki immár negyedik alkalommal indította el "Együtt az utakon" nevű közlekedésbiztonsági kampányát, amelynek idei fókuszában az elsősegélynyújtás áll. A vállalat célja, hogy mérsékelje az emberekben élő félelmeket, és elősegítse egy empatikusabb, tudatosabb közlekedési kultúra létrejöttét.

"A kutatásaink eredményei azt mutatják, hogy a magyar autósok tisztában vannak azzal, hogy fontos lenne segítséget nyújtaniuk, ám a bizonytalanság sok esetben visszatartja őket a cselekvéstől. Ezen a helyzeten szeretnénk változtatni partnereinkkel közösen" – nyilatkozta Bonnár-Csonka Zsuzsanna, a Magyar Suzuki vállalati kommunikációs vezetője.

A kampány keretében Katz Dávid tudását tették próbára. A 24.hu riportere, Kovács Dávid közreműködésével átismételték azokat a fontos tudnivalókat, amelyekre figyelni kell, amikor segítséget nyújtunk, valamint a balesetek utáni teendőket. A gyakorlat során többek között azt nézték meg, hogyan ellenőrizhető, hogy a sebesült megfelelően lélegzik-e, miként kell helyesen végrehajtani az újraélesztést, és hogyan emelhető ki biztonságosan egy eszméletlen személy az autóból. A beszélgetés során kiderült, hogy bár fiatalabb korában előfordult, hogy túllépte a sebességhatárt, a Magyar Vöröskereszt elsősegélynyújtás szakmai vezetőjeként mára "megtért", és már kifejezetten felelősségteljesen és biztonságosan vezeti autóját.