A 68 millió forint értékű tokaji tanulmány ügyében feljelentés érkezett a Nemzeti Nyomozó Irodához. A helyzet komolyságát mutatja, hogy a vizsgálat célja a pénzügyi átláthatóság és a projekt körüli esetleges szabálytalanságok felderítése. A tokaji borvidé
Cikkünk nyomán Vadai Ágnes kérdőre vonta a legfőbb ügyészt.
A Magyar Kertörökség Alapítvány által készített tanulmány oldalanként 226 ezer forintba került, és a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) egy évig titokban próbálta tartani. A bíróság döntése alapján azonban a 24.hu-nak adott igazat, így a 68 millió forint közpénzből készült dokumentumot végül ki kellett adnia az állami intézménynek. A tanulmány, amely a Tokaj-Hegyalja borvidék szőlőskertjeit, valamint kastély- és kúriakertjeit összefogó turisztikai kertútvonal szakmai kidolgozását célozta, 300 oldalas terjedelmű. A munkán hat tájépítész vett részt, köztük Herczeg Ágnes, a Magyar Kertörökség Alapítvány vezetője, valamint Vincze Attila, az alapítvány kuratóriumi tagja. Ezen kívül két tájépítész gyakornok, egy fotós, egy grafikus és egy nyelvi lektor is hozzájárult a projekt sikeréhez.
A Magyar Kertörökség Alapítvány kuratóriuma között található Guller Zoltán, aki a megrendelő Magyar Turisztikai Ügynökség igazgatósági elnökeként is tevékenykedik. A közel 300 oldalas anyagban több mint 30-40 oldal kizárólag képeket tartalmaz, ami a tartalom jelentős részét képezi. Az Alapítvány eddig nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy a 68 millió forintos támogatás pontosan milyen kiadásokat fedezett. Az általunk megkérdezett szakértők egyöntetű véleménye az volt, hogy a mű nem csupán összeollózott anyag, azonban eredeti gondolatok és valódi innovációk hiányoznak belőle, az árát pedig túlzónak ítélték. A dokumentumban említést nyer a Tiborcz István által vezetett BDPST Group által tavaly megvásárolt bodrogkisfaludi Patricius Borház is. E helyszín gyengeségeként kiemelik, hogy tömegközlekedéssel nehezen megközelíthető, és nincs szervezett birtoklátogatás vagy kávézó. Ugyanakkor ez az egyetlen helyszín a tanulmányban, ahol kifejezett stratégiai célként szerepel a 18-25 éves korosztály elérése és bevonzása.
A tény, hogy az adott anyag oldalanként 226 ezer forintba került, Vadai Ágnes figyelmét is felkeltette, így Polt Péter legfőbb ügyészhez fordult. Emlékeztette őt arra, hogy az ilyen munkák, amelyek eleve szükségtelenek és feleslegesek, hiányosak, vagy nem teljesítik a vállalt feladatokat, használhatatlanok, vagy a kitűzött céltól eltérő, alkalmatlan formában készültek, nemcsak a jogtalan haszonszerzés érdekében jöttek létre, hanem kárt is okozhatnak. Ezek a cselekmények a joggyakorlat szerint egyértelműen megvalósítják a csalás bűntettét.
A Demokratikus Koalíció képviselője rámutatott, hogy az adott ügy kapcsán felmerülhet a Btk. 376. §-ában foglalt hűtlen kezelés bűntette, a 305. §-ban ismertetett hivatali visszaélés, valamint a Btk. 374. §-ában szereplő gazdasági csalás és a 373. §-ban rögzített csalás bűncselekményeinek megalapozott gyanúja is. Vadai Ágnes Polt Pétertől azt kérdezte, hogy mint az ügyészség vezetője, milyen lépéseket tett eddig az ügy kivizsgálása érdekében. Ha nem indult semmilyen nyomozás vagy eljárás, akkor nem gondolja-e, hogy ezzel a legfőbb ügyész megsérti a hivatali kötelezettségeit? A képviselőnő hangsúlyozta, hogy az ügyészségnek sürgősen érdemi intézkedéseket kellene hoznia a jogállamban megengedhetetlen, korrupt cselekményekkel kapcsolatos ügyekben, amelyek a közbeszerzési szabályok tudatos megsértésére és a közpénzek jogellenes felhasználására utalnak.
Polt Péter csupán annyit reagált, hogy a kérdést feljelentésként könyvelte el, és azt a Nemzeti Nyomozó Irodához továbbította elbírálásra.
