"Van-e valaki, aki megosztaná velünk a gondolatait arról, hogyan változott meg az országunk irányvonala?" - ezzel a kérdéssel indította el a diskurzust a bevándorlók irgalmáért kiálló püspök, aki Trump politikájára reflektál.
Donald Trump elnökségének első pár napjából az egyik legtöbbször hivatkozott jelenet az lett, ahogy Washington püspöke, Mariann E. Budde azzal fordult az új elnökhöz, hogy legyen könyörületes a bevándorlókkal és az LMBT-közösséghez tartozó emberekkel szemben.
Az első sorban ülő Trump és a püspök a beszéd közben egy darabig egymás szemébe néztek, majd Trump elfordította a fejét. A prédikáció végén a felvételeken látható, ahogy Trump ránéz a kettővel mellette ülő alelnökére, a konzervatív katolikus JD Vance-re, aki rosszallóan csóválja a fejét. Szerdán aztán Trump saját közösségi platformján esett neki a püspöknek, akit "úgynevezett püspöknek" nevezett és radikális baloldali, Trump-gyűlölőnek. A támadásokhoz hamar csatlakozott a trumpista sajtó is:
A washingtoni Episzkopális Egyház vezetője a New York Timesnak osztotta meg gondolatait, amelyek hónapok hosszú készülődés után formálódtak meg a prédikációjához. Eredeti szándéka az volt, hogy a méltóság, őszinteség és alázat hármasának fontosságát hangsúlyozza. Ám egy nappal a prédikáció előtt, miközben a beiktatás körüli híreket figyelte, ráébredt, hogy az új elnök már nem csupán kampányígéreteivel van jelen, hanem valóban a kormányzás terheivel is. Ekkor úgy döntött, hogy a prédikációt egy új elemmel gazdagítja: a irgalom kérésével, kifejezve azok aggodalmát, akik félelmet éreznek az új vezető hatalomgyakorlása miatt.
"Az volt az érzésem, hogy vannak emberek, akik figyelik, ami történik, és azon tűnődnek, vajon fog-e valaki szólni valamit? Vajon fog-e valaki mondani valamit arról, hogy milyen fordulatot vett az ország?" - mondta el erről Budde a New York Timesnak.
Budde kifejtette, hogy prédikációjában olyan nézőpontot próbált megvilágítani, amely jelenleg nem kapja meg a megérdemelt figyelmet a médiában. A püspök hangsúlyozta, hogy a bevándorlók, akik most szoronganak Trump tervezett intézkedései miatt, sok esetben olyan emberek, akikkel nap mint nap találkozhatunk az ország különböző szegmenseiben – például éttermekben, kórházakban, vagy mezőgazdasági területeken dolgoznak. Budde véleménye szerint a kereszténységnek ez a nézőpontja sajnos háttérbe szorult a társadalmi diskurzusban. Tudatában van annak is, hogy Trump számára nem bír különösebb egyházi tekintéllyel, mivel nem tartozik azok közé a vallási vezetők közé, akik jelentős befolyással bírnak a pártban és az elnök közvetlen környezetében.
Kiemelte, hogy nem követelt semmiféle dolgot Trumptól, csupán azt kérte, hogy tanúsítson irgalmat, és ismerje fel az emberséget azokban az emberekben, akikről szó van, valamint hogy mennyire rettegnek jelen helyzetükben. Hozzátette, ha az elnök ezt nem teszi, akkor is reméli, hogy mások eljutnak erre a megértésre.
A beszélgetés során kiderült, hogy a keddi események után a felháborodás és a kritikák mennyisége meglepte őt. A támadások nemcsak személyes jellegűek, hanem a hitét is érintik, sőt, egy korábbi republikánus politikus nyíltan javasolta, hogy a püspököt is fel kellene venni a deportálási listára. Budde úgy véli, hogy talán naivan közelítette meg a helyzetet, amikor azt hitte, hogy ha az elnökhöz fordul, másként fogják kezelni a helyzetet. Pedig prédikációjában gyakorlatilag elismerte Trump hatalmát, amely most emberek millióinak életére van hatással.
Természetesen, íme egy egyedibb változat: Természetesen akadtak bőven támogatóik is, az Episzkopális Egyház hívei lelkesen terjesztették az elhangzott gondolatokat, és több ezer ember ragadott tollat, hogy aláírja azt a petíciót, amelyben kifejezték hálájukat a kifejtett véleményért.
A New York Times cikkében kiemelik, hogy az esemény rávilágít a belső feszültségekre, amelyek az amerikai kereszténységen belül húzódnak. Jelenleg párhuzamosan létezik egy erősebb konzervatív áramlat, valamint olyan humanista irányzatok, amelyek nyitottak a bevándorlók, a LMBTQ+ közösség és a társadalmi hátrányos helyzetűek felé. A következő évek valószínűleg a vallási közösségeken belüli összecsapások színterévé válhatnak.
