Fogságból kiszabadult halak fenyegetik az Adriai-tenger ökoszisztémáját. Az ilyen invazív fajok megjelenése komoly kihívásokat jelent, hiszen képesek felborítani a természetes egyensúlyt, és kiszorítani a helyi élővilágot. Az Adria különleges ökológiai re
Egyelőre nem tudni, mennyi invazív hal szökött ki a tengeri tenyészketrecekből.
Szokatlan események zajlanak az Adriai-tengeren, ahol a tudósok és halászok egyaránt aggódva szemlélik az atlanti lazac megjelenését, amely invazív halfajnak számít. Ezt a figyelemre méltó jelenséget a szlovéniai Metropolitan számolt be.
A nem őshonos halfajok egy eddig ismeretlen módon szabadultak el az Adria horvátországi Velebit-csatornájának tenyészketreceiből, amely körülbelül 120 kilométer hosszú. Ezen a területen az újonnan megjelent halak Unije szigetétől Isztria keleti partjáig, egészen a déli Privlakáig terjedtek el.
Horvátországban már korábban is tenyésztették az atlanti lazacot, amely természetes közegben nem található meg az Adriai-tengerben. Ez a halfaj Nyugat- és Észak-Európa tengerpartjainál és folyórendszereiben a Vizcayai-öböltől Oroszország sarkvidéki részéig fordul elő, de az Amerikai Egyesült Államok és Kanada észak-atlanti partjainál is él.
Horvátországi tenyésztésének első próbálkozásai az 1980-as évekre nyúlnak vissza, amikor az atlanti és a csendes-óceáni lazacot kísérleti és kereskedelmi céllal tenyésztették a Krka folyó torkolatánál. Ezek a kísérletek rövid időn belül véget értek, mivel ökológiai és gazdasági kihívásokat is jelentettek.
A tengeri tenyésztőketrecekből kiszabadult halak megjelenése a nyílt tengeren komoly ökológiai és gazdasági kockázatokat hordoz magában.
Az atlanti lazac szökése számos izgalmas kérdést vet fel. Milyen módon sikerült a halaknak megszökniük? Hány példányuk lehet a nyílt tengeren, és valóban minden lehetséges védelmi intézkedést megtettek a tenyésztési létesítményekben? A szökött lazacok komoly veszélyt jelenthetnek a helyi ökoszisztémákra, hiszen fennáll a lehetőség, hogy kereszteződnek az őshonos fajokkal. Ez pedig nem csupán nem kívánt genetikai mutációkhoz, hanem különféle betegségek terjedéséhez is vezethet, ami a természetes élőhelyek egyensúlyát is megbontja.
- közölte az Oceanográfiai és Halászati Intézet, felszólítva a halászokat és magánszemélyeket is, hogy vegyenek részt az invazív halfaj feltérképezésében.
A kifogott halakra vonatkozó információk rendkívül lényegesek a szökés mértékének precíz meghatározásához, valamint a helyi ökoszisztéma védelmét célzó hatékony intézkedések kidolgozásához.
Az intézethez eddig több bejelentés érkezett halászoktól és part menti lakosoktól, akik egy-három kilogramm közötti tömegű lazacokat többször is fogtak.
Becslések szerint a nem őshonos faj elterjedési területe a jövőben növekedhet az Adrián, mert a lazacok nagyon alkalmazkodóképesek.
A kutatók hangsúlyozták, hogy elengedhetetlen a nem őshonos fajok tenyésztésére és monitorozására vonatkozó szigorúbb szabályozások kidolgozása az Adriai-tenger térségében. Ezek a lépések kulcsszerepet játszanak a tengeri ökoszisztéma fenntarthatóságának biztosításában és védelmében a jövő generációi számára.
Magyarország vizeiben, különösen a folyókban, de az állóvizekben is megjelenik egy invazív halfaj, a lenyűgöző méretűre felnövő busa. Ez a nem őshonos hal számos horgászt vonz, akik gyakran egy különleges horgászati élményként tekintenek a busázásra. Ugyanakkor a Hévízi-csatornában már évek óta problémát okoznak azok a felelőtlen akvaristák, akik trópusi halakat engednek szabadon, ezzel veszélyeztetve az őshonos fajok fennmaradását, mivel ezek a nem kívánt betolakodók könnyen versenytársakká válnak.