Irán vallási vezetője hivatalosan is bejelentette, hogy rendeletet adott ki Donald Trump ellen, amely a halálbüntetést helyezi kilátásba. Ez a lépés újabb feszültséget szülhet a két ország között, és felveti a kérdést, hogy milyen következményekkel járhat

Az iráni legfelsőbb vallási vezető, a nagyajatollah fatvát hozott, amelyben az izraeli miniszterelnök és az amerikai elnök ellen fogalmazott meg súlyos vádakat. A fatva mohárebnek minősíti őket, ami azt jelenti, hogy háborút hirdetnek Isten ellen, ennek következtében pedig a muszlimok jogosultak megölni őket. Ez a vallási nyilatkozat a legutóbbi izraeli-iráni konfliktust követően látott napvilágot, és jelentős feszültséget gerjeszt a már így is instabil térségben.

Az iráni nagyajatollah, Nasszer Makarem Sirázi fatvát, vallási rendeletet bocsátott ki Donald Trump amerikai elnök és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök ellen, és Isten ellenségeinek nevezte őket. Arra szólította fel a muszlimokat világszerte, hogy egyesítsék erőiket és buktassák meg a két vezetőt, amiért fenyegetik az iszlám köztársaság vezetését - írta az NDTV.

Bármely egyén vagy hatalom, aki a Vezetőt vagy a Marját (Isten óvja őket) támadja, hadúrnak vagy mohárebnek számít.

- jelentette be Makarem a rendeletben, ahogyan azt a Mehr hírügynökség is tudósította.

A Fox News cikke alapján moháreb az, aki háborút folytat Isten ellen, és az iráni törvények szerint az ekként azonosított személyek kivégzésre, keresztre feszítésre, végtagamputációra vagy száműzetésre számíthatnak.

A fatvában kifejtették, hogy "a muszlimok számára, valamint az iszlám államoknak, tilos bármilyen formában együttműködni vagy támogatni az ellenséget". Emellett hangsúlyozták, hogy a muszlimoknak arra kell törekedniük, hogy ellenségeik megbánják a korábbi tetteiket. A rendeletben szerepel továbbá, hogy "ha egy muszlim, aki hűen teljesíti kötelességeit, veszteséget szenved el a harc során, akkor Isten ügyéért küzdve jutalomban részesül".

A vallási rendelet a június 13-án kirobbant 12 napos izraeli-iráni háborút követte, amely Izrael légicsapásaival indult, és magas rangú katonai parancsnokok, valamint a perzsa állam nukleáris programjához kapcsolódó tudósok haltak meg. Teherán válaszul ballisztikus rakétatámadásokat indított izraeli városok ellen. Tel-Aviv célja az volt, hogy megakadályozza az iszlám köztársaságot az atomfegyver kifejlesztésében, bár utóbbit Irán következetesen tagadja.

A harcok csúcspontjára akkor került sor, amikor az Egyesült Államok hadereje három iráni nukleáris létesítményt célzott meg bunkerromboló rakétákkal. Erre Irán az amerikai katonai támaszpontok bombázásával reagált, feszültséget szítva a régióban.