Három év elteltével a magyar haderőfejlesztés szinte megakadt, mivel a korábban megkötött szerződések szinte minden forrást lekötnek.

Miközben a kormányzat kommunikációs offenzívában van, és Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter főszereplésével sorra készülnek a sikerjelentések a modern, ütőképes haderőről, látványosan megtorpantak a katonai beszerzések. A Stockholmi Békekutató Intézet (SIPRI) adatbázisa és a HVG gyűjtése alapján az látszik, hogy ebben a ciklusban a korábbiaknál sokkal kevesebb megrendelést adott le a kormányzat új haditechnikai eszközökre.

A SIPRI által használt nemzetközi haditechnikai mutató, más néven TIV (Trade Indicator Value), alapján a visszaesés rendkívül szembetűnő. Ez a mutató a haditechnikai eszközök katonai képességeit, becsült költségeit és állapotát veszi figyelembe. A HVG által közzétett adatok szerint az elmúlt három év beszerzéseinek TIV-értéke még a korábbi négy év megrendeléseinek 10 százalékát sem éri el.

Az elemzett adatok alapján megállapítható, hogy az előző kormányzati ciklus során minden évben átlagosan jelentősebb mennyiségű új eszközt vásároltak, mint amennyit az ötödik Orbán-kormány három éve alatt összesen beszerzett.

A visszaesés ténye nem meglepő, hiszen a Védelmi Beszerzési Ügynökséget ért novemberi hackertámadás óta már nyilvánosságra kerültek olyan dokumentumok, amelyek vásárlási stopra utalnak. Míg az előző kormányzati ciklusban, Benkő Tibor minisztersége alatt, megalapozták a magyar haderőfejlesztés és a védelmi ipar jövőjét, valamint megkötötték a legszükségesebb eszközökre vonatkozó szerződéseket, addig a Szalay-Bobrovniczky-érában csupán két jelentős megállapodás született.