Bár a brüsszeli terv több száz milliárd eurót mozgat, könnyen megeshet, hogy a költségvetés felborul.

Miközben Európa a fegyverkezés új korszakába lép, a kontinens védelmi képességeinek finanszírozása továbbra is komoly figyelmet igénylő terület marad. Az EU és a NATO már jelentős lépéseket tettek a védelmi kiadások növelésére, ám a szakértők figyelmeztetnek: a pénzügyi infrastruktúra megerősítése elengedhetetlen ahhoz, hogy ezek az intézkedések valóban hatékonyak legyenek. Az Euractiv cikkében hangsúlyozza, hogy a jelenlegi helyzet sürgető reformokat követel.

Az Európai Unió példátlan ütemben fegyverkezik újra.

A következő egy évtizedben előrejelzések szerint több mint 900 milliárd eurót fognak fordítani a képességfejlesztésre, az Európai Védelmi Alap és a ReArm Europe program keretein belül.

Ez a lendület tovább erősödött, amikor az EU-tagállamok jóváhagytak egy 150 milliárd eurós közös hitelfelvételre építő programot a beszerzések felgyorsítására.

Fontos mérföldkőként könyvelhető el az EU és az Egyesült Királyság között májusban aláírt védelmi együttműködési megállapodás.

A brexit ellenére mindkét fél elismerte, hogy az európai biztonság nem kezelhető elkülönítve. A megállapodás újra létrehozza a strukturált együttműködést a beszerzés és az innováció területén.

A partnerség újabb izgalmas irányt vehet a közeljövőben. Sajtóinformációk alapján Brüsszel és London egy innovatív Globális Védelmi Bank létrehozását tervezi, amely a védelmi képességek hosszú távú fejlesztésére és az ipari kapacitások növelésére összpontosítana. Amennyiben a terv megvalósul, az új intézmény hitelgaranciákat, közös beszerzési finanszírozást, valamint stratégiai tőkét kínálhatna, ezzel megerősítve a két fél közötti együttműködést.

Az Európai Beruházási Bank már módosította stratégiáját, és több mint 9 milliárd eurót szabadított fel a védelemhez kapcsolódó infrastruktúra és technológia számára.

Az ESG keretrendszerek újragondolása zajlik, mivel egyre inkább tudatosul, hogy a fenntartható finanszírozási eszközökből való kizárás komoly kockázatokat jelenthet a stratégiai autonómia szempontjából.

A beszerzési szabálytalanságok újra megjelennek a transzatlanti struktúrákban. Azonban védelmi szektorban elkövetett pénzügyi visszaélések nemcsak korrupciót jelentenek, hanem aláássák a bizalmat, gyengítik a készültséget és lehetőséget teremtenek a kihasználásra.

A lap által felvetett kérdés egy mélyebb ellentmondást tár fel: míg Európa az újrafegyverkezés irányába lép, addig egy régebbi korszakra szabott költségvetést igyekszik alkalmazni. A befektetők továbbra is óvatosan szemlélik a helyzetet. A költségvetési keretek továbbra is eltérésként kezelik a védelmi kiadásokat, nem pedig elkerülhetetlen szükségletként.

A következő konfliktusban az első csapás lehet, hogy nem kinetikus lesz. Érkezhet ellenséges felvásárlás, kötvénypiaci zavar vagy befektetői pánikot kiváltó dezinformációs kampány formájában is. Ezek már nem hipotetikus kockázatok, hanem a működési fenyegetettségi környezet részei - írja a lap.