Mesés pénzeső zúdult rengeteg magyarra: így reagáltak a váratlanul érkező összegre, újra meggazdagodhatnak - Pénzcentrum

Az MNB legfrissebb megtakarítási jelentése alapján 2024 első felében körülbelül 4000 milliárd forintnyi tőke szabadult fel az inflációkövető állampapírokból. Ebből a hatalmas összegből a befektetők körülbelül felét újra állampapírokba fektették. A jelentés hangsúlyozza, hogy a magasabb megtakarítással bírók sokkal tudatosabban alakították ki portfóliójukat - számolt be róla a Portfolio.

Példátlan méretű tőkemozgást dokumentált a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb megtakarítási jelentése. Az idei év első hat hónapjában mintegy 4000 milliárd forint áramlott ki a Prémium Magyar Állampapírokból (PMÁP), amelynek 41%-át azonnal Fix vagy Bónusz Magyar Állampapírba fektették vissza a háztartások, további 9% pedig egyéb állampapírokba került. A befektetési alapok és részvények viszonylag szerény, mindössze 10%-os részesedést szereztek ebből a hatalmas pénztömegből.

A jelentős pénzkiáramlás hátterében elsősorban a 2023-as kiugróan magas, 17,6%-os infláció állt, amely meghatározta a 2024-ben kezdődő kamatperiódusok mértékét. Ilyen magas inflációt utoljára 1997-ben mértek Magyarországon. A menetrend szerinti kamat- és tőkekifizetéseken túl a háztartások jelentős mennyiségű PMÁP-ot adtak el idő előtt is: az MNB adatai szerint az első félévben 2189 milliárd forint névértékű eladás történt. Az Államadósság Kezelő Központ frissebb adatai azt mutatják, hogy október közepéig összesen 2534 milliárd forinttal, azaz 39%-kal csökkent a nem lejáró PMÁP-állomány.

A portfólióátrendezés elsődleges indítéka az volt, hogy a 2024-es évben várható, mérsékelt, 3,7%-os infláció hatására az inflációkövető állampapírok kamatai jelentős mértékben csökkentek. Ennek következtében ezek a befektetési lehetőségek már nem kínálnak olyan vonzó hozamokat, mint korábban.

Az MNB elemzése szerint a befektetők eltérő stratégiákat követtek a felszabaduló összegek újrabefektetésénél. A visszaváltott kötvényekből származó pénzek 58%-át, a lejáró tőke 35%-át, míg a kifizetett kamatok 42%-át fektették újra állampapírokban. A PMÁP-ból kiszálló, de továbbra is állampapírokban gondolkodó befektetők egyértelműen a magasabb hozamokat kínáló termékeket részesítették előnyben: a Fix Magyar Állampapír 6,5%-os, míg a Bónusz Magyar Állampapír 7% feletti kamattal vonzotta a befektetőket.

A Magyar Nemzeti Bank elemzései alapján a PMÁP-ból kiáramló tőke 25%-át a FixMÁP-ba, 16%-át a BMÁP-ba, míg 9%-át egyéb állampapírokba, például diszkont kincstárjegyekbe irányították. Azonban a fennmaradó 40%-kal kapcsolatban nincs részletes adatunk. A MNB legfrissebb, májusi lakáspiaci jelentése szerint a 2024 negyedik és 2025 első negyedévében az új lakások piacán körülbelül 300 milliárd forintnyi megtakarítási többlet bukkant fel.

Különösen figyelemreméltó összefüggésre hívja fel a figyelmet a jelentés a befektetők anyagi helyzete és befektetési szokásai között. Az MNB adatai alapján idén a PMÁP-tőke 36%-át váltották vissza a befektetők a lejárat előtt. Érdekes módon, minél nagyobb összeggel rendelkezett valaki, annál nagyobb arányban döntött úgy, hogy kiszáll az alacsonyabb kamatozású befektetésből. Kivételt képeztek a 1 milliárd forint feletti megtakarítással bírók, akik viszont az átlagnál alacsonyabb, csupán 28%-os arányban értékesítették kötvényeiket.

A számlaméret jelentős hatással volt az újrabefektetési hajlandóságra is. A lejáró tőke vonatkozásában a visszaforgatás aránya az állampapírokba 17-40% között mozgott, míg a kamatok esetében ez 22-46%-ra emelkedett. Érdekes módon, a lejárat előtt eladott PMÁP-tőke esetében a visszaforgatás aránya még magasabb, 40-61%-ot ért el. Mindhárom kategóriában a 50-100 millió forintos számlaegyenleggel rendelkezők mutatták a legnagyobb aktivitást, ami egyértelműen a tudatos befektetői magatartás jele.

A befektetési alapok a várakozásokhoz képest mérsékeltebb nyereséget realizáltak az állampapírokhoz kapcsolódó pénzmozgásokból. Érdekes tendencia figyelhető meg: míg 2023-ban a háztartások nettó befektetéseinek csupán 8-9%-a irányult külföldi alapok felé, 2024-re ez az arány már 30% fölé emelkedett. Ennek ellenére a hazai alapok is jelentős, több mint 1250 milliárd forintos nettó tőkebevonást könyvelhettek el az első három negyedév során, amelyből több mint a felét az abszolút hozamú alapok kapták. A vegyes alapok közel 300 milliárd forintos nettó beáramlást tapasztalhattak, míg a kötvényalapok esetében jelentős, csaknem 170 milliárd forintos tőkekiáramlás történt.

Átfogó felmérést indított a Pénzcentrum. A kutatás célja, hogy átfogó képet adjon arról, miként értékelik a magyarok saját pénzügyi helyzetüket, és milyen tényezők befolyásolják anyagi biztonságérzetüket. A felmérés kitér a kiadások fedezetére, az adósságokra és a megtakarításokra is, valamint arra, mennyire érzik stabilnak saját helyzetüket a válaszadók. Köszönjük, ha támogatod a munkánkat egy kitöltéssel!